Mit hazudnak?

Az Országgyűlés 2026. október 13-án valóban megszavazta, hogy a 7,5 tonna feletti tehergépjárművek és az autóbuszok után december 31-ig literenként 25 forinttal több jövedéki adó igényelhető vissza, a kormány becslése szerint mintegy 6,3 milliárd forint értékben. Az viszont nem igaz, hogy ez a fuvarozók kérésének felel meg, és hogy ők teljes mértékben támogatták: a három érdekképviselet írásban literenként 128 forintot és 10 százalékos útdíjcsökkentést kért, a 25 forintot pedig kevésnek nevezte. A 20 forintos kérésről csak a pénzügyminiszter saját beszámolója szól.

A vagyonadó-tervezet fő szabályai (1 és 1,5 százalékos kulcs, egymilliárdos küszöb, önadózás, 2027. augusztus 31-i első határidő) és a mellé hozott indokok nagyrészt helytállnak: a 100 leggazdagabb magyar vagyona 2015 és 2025 között valóban mintegy 325 százalékkal nőtt, és az Európai Bizottság szerint a vagyonkoncentráció az EU-ban a második legmagasabb; a vagyoneloszlás ugyanakkor más mérőszámmal kifejezetten kiegyenlített, az évi 200 milliárdos bevétel becslés, az pedig nem igazolható, hogy ez fedezi a mediánbér alattiak adójóváírását, mert ennek hivatalos költsége nem nyilvános, a független becslések pedig 300 milliárd fölöttiek; a szabály október 16-án még nem benyújtott tervezet.

Az Alkotmánybíróság 2026. szeptember 21-i döntése valóban az eljárási és jogorvoslati garanciák hiánya miatt semmisítette meg a szolidaritási hozzájárulás megállapításának és levonásának szabályait, 2026. december 31-i hatállyal: fizetési moratóriumot nem rendelt el, a rendszert nem szüntette meg, és nem engedte el a meglévő kötelezettségeket. Az viszont túlzás, hogy a döntés kimondta volna a beszedés alkotmányosságát: a testület a tulajdonjogi és az önkormányzati autonómiát érintő kifogásokat érdemben nem vizsgálta, Budaörs 2025-ös tételét pedig azonnali hatállyal megsemmisítette.

Az EU Tanácsa 2026. október 13-án valóban lezárta a Magyarországgal szembeni jogállamisági feltételességi eljárást, ezzel visszaállt a 4,2 milliárd eurós kohéziós kötelezettségvállalás, és megszűnt a kekva-egyetemek kizárása az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból; a kép azonban több ponton túloz: a forrást a projektek elszámolása alapján lehet lehívni, a programok a kormány szerint csak tavasszal indulhatnak újra, a 7. cikk szerinti eljárás nem zárult le, a 4,2 milliárd euró a döntés napjainak árfolyamán nagyjából 1530 milliárd forint, nem több mint 1600 milliárd, a kkv-célú felhasználást pedig egyetlen hivatalos dokumentum sem rögzíti.

A 2027. januári nyugdíj- és ellátásemelési csomag leírása pontos (120 ezer forintos minimum, sávos emelés, nagyjából 700 ezer érintett, mintegy 123 milliárd forint), és az idei kilenc hónap 726 milliárdos kamatkiadás-csökkenése is valós, de a csökkenés már a kormányváltás előtt elindult, az uniós források nagy része még nem érkezett meg, a „közel egymillió súlyosan nélkülöző idős” pedig a KSH adatai szerint sokszoros túlzás; a csomag a 2027-es költségvetés elfogadásától függ.

A jelenleg hatályos ekhós értékhatárok (hivatásos sportolóknál 500, edzőknél és a nemzetközi sportszervezetek munkavállalóinál 250, mindenki másnál 60 millió forint) pontosak, és a kormány valóban egységesen 60 millióra csökkentené őket 2027-től. 2026. október 11-ig azonban ez csak bejelentés volt, normaszöveg és benyújtott törvényjavaslat nélkül. A „nagyjából 200, javarészt külföldi” érintett kizárólag kormányzati becslés, nyilvános adat nem támasztja alá.

A 8,3 százalék nem megörökölt hiánycél, hanem a kormány ellenforgatókönyve, és a törvényi hiánycél 3,7-ről 7,5 százalékra nőtt. A júliusi leltár 7,5 százalékától a módosított 7,5 százalékos célig vezető levezetés (+0,2, +0,5, −0,7 pont) egyezik a T/566. javaslat táblázatával, az viszont hamis, hogy az előző kormány egyetlen forint tartalékot sem tervezett 2026-ra, és a Havária Alap jogilag csak a törvény elfogadásával jön létre.

A jelenleg hatályos ekhós értékhatárok (hivatásos sportolóknál 500, edzőknél és a nemzetközi sportszervezetek munkavállalóinál 250, mindenki másnál 60 millió forint) pontosak, és a kormány valóban egységesen 60 millióra csökkentené őket 2027-től. 2026. október 11-ig azonban ez csak bejelentés volt, normaszöveg és benyújtott törvényjavaslat nélkül. A „nagyjából 200, javarészt külföldi” érintett kizárólag kormányzati becslés, nyilvános adat nem támasztja alá.

A vagyonadó-tervezet fő szabályai (1 és 1,5 százalékos kulcs, egymilliárdos küszöb, önadózás, 2027. augusztus 31-i első határidő) és a mellé hozott indokok nagyrészt helytállnak: a 100 leggazdagabb magyar vagyona 2015 és 2025 között valóban mintegy 325 százalékkal nőtt, és az Európai Bizottság szerint a vagyonkoncentráció az EU-ban a második legmagasabb; a vagyoneloszlás ugyanakkor más mérőszámmal kifejezetten kiegyenlített, az évi 200 milliárdos bevétel becslés, az pedig nem igazolható, hogy ez fedezi a mediánbér alattiak adójóváírását, mert ennek hivatalos költsége nem nyilvános, a független becslések pedig 300 milliárd fölöttiek; a szabály október 16-án még nem benyújtott tervezet.

A vagyonadó-tervezet fő szabályai (1 és 1,5 százalékos kulcs, egymilliárdos küszöb, önadózás, 2027. augusztus 31-i első határidő) és a mellé hozott indokok nagyrészt helytállnak: a 100 leggazdagabb magyar vagyona 2015 és 2025 között valóban mintegy 325 százalékkal nőtt, és az Európai Bizottság szerint a vagyonkoncentráció az EU-ban a második legmagasabb; a vagyoneloszlás ugyanakkor más mérőszámmal kifejezetten kiegyenlített, az évi 200 milliárdos bevétel becslés, az pedig nem igazolható, hogy ez fedezi a mediánbér alattiak adójóváírását, mert ennek hivatalos költsége nem nyilvános, a független becslések pedig 300 milliárd fölöttiek; a szabály október 16-án még nem benyújtott tervezet.