Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaAz Alkotmánybíróság döntése nem a szolidaritási hozzájárulás eltörléséről szól. Konstruktív párbeszédre van szükség a kormány és az…
Az Alkotmánybíróság 2026. szeptember 21-i döntése valóban az eljárási és jogorvoslati garanciák hiánya miatt semmisítette meg a szolidaritási hozzájárulás megállapításának és levonásának szabályait, 2026. december 31-i hatállyal: fizetési moratóriumot nem rendelt el, a rendszert nem szüntette meg, és nem engedte el a meglévő kötelezettségeket. Az viszont túlzás, hogy a döntés kimondta volna a beszedés alkotmányosságát: a testület a tulajdonjogi és az önkormányzati autonómiát érintő kifogásokat érdemben nem vizsgálta, Budaörs 2025-ös tételét pedig azonnali hatállyal megsemmisítette.
Időrend: az Alkotmánybíróság 2026. szeptember 21-én hirdette ki Budaörs alkotmányjogi panaszáról (IV/1206/2025.) szóló döntését, a Magyar Közlönyben 6/2026. (X. 2.) AB határozatként jelent meg. A megsemmisített szabályokat, vagyis a 2025. évi központi költségvetésről szóló 2024. évi XC. törvény rendelkezéseit és az 1/2025. (II. 11.) NGM rendeletet, még az Orbán-kormány idején, a 2026. április 12-i kormányváltás előtt fogadták el. A döntés értelmezéséről szóló, 2026. október 14-i pénzügyminiszteri közlés már a Tisza-kormány álláspontja, és a sajtóbeszámolók szerint arra a főpolgármesteri értelmezésre reagál, amely szerint a hozzájárulás „teljes rendszere” alkotmányellenes.
A határozat rendelkező része három pontból áll. A 2025. évi költségvetési törvény 2. melléklet II. rész 1.5. alpontjának az Ákr. alkalmazását kizáró szövegrészét és a 78. § (4) bekezdését, amely felhatalmazta a minisztert az önkormányzatonkénti összegek rendeleti közzétételére, a testület 2026. december 31-i hatállyal semmisítette meg. Az NGM-rendelet Budaörsre vonatkozó 481. sorát (6 099 807 695 forint) ex nunc hatállyal semmisítette meg. Az indokolás szerint a jogsérelem abban áll, hogy a hozzájárulás megállapítása és levonása semmilyen hatósági eljárási törvény alá nem tartozik, így az önkormányzatoknak sem közvetlen, sem közvetett bírói útjuk nincs a jogalap és az összeg vitatására. Ez sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz, a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot, valamint az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdését. Az, hogy a döntés az eljárásról szól, és a rendszert nem szüntette meg, a határozat szövegéből igazolható.
Pontosításra szorul viszont az a megfogalmazás, hogy a döntés szerint a beszedés alkotmányos. A testület a [40] bekezdésben kimondta: mivel az eljárási alapjog sérelmét megállapította, a panasz többi elemét, így a tulajdonhoz való jog és az önkormányzati gazdálkodási önállóság sérelmét érdemben nem vizsgálta. A hozzájárulás tartalmi alkotmányosságáról tehát nem döntött. Igaz ugyanakkor, hogy a [39] bekezdés a jogalkotó mérlegelésére bízza, fenntart-e hasonló rendszert, és ehhez csak az eljárási garanciák biztosítását köti ki. A 2024-es, 18/2024. (XI. 11.) AB határozat pedig elutasította a hozzájárulás alaptörvény-ellenességét állító bírói kezdeményezést. A beszedés magában az eljárás szintjén alaptörvény-ellenesnek bizonyult, de az alkotmánybírósági jogkövetkezmény miatt év végéig alkalmazható marad.
Az azonnali hatály hiánya is csak részben áll: a törvényi rendelkezések valóban csak december 31-én vesztik hatályukat, Budaörs 2025-ös tétele viszont azonnal megsemmisült. Horváth Attila párhuzamos indokolása ezt az eltérő időbeli hatályt kifogásolta: szerinte a többi önkormányzat kötelezettsége ugyanazon alaptörvény-ellenes eljárás alapján fennmarad, és ex tunc megsemmisítés lett volna indokolt. A moratórium és az automatikus tartozáselengedés hiánya ezzel összhangban áll. A 2026-os befizetési részleteket a 49/2025. (XII. 23.) NGM rendelet írja elő, az utolsó határidő október 15. Ezt a rendeletet a határozat nem érintette.
„Az Alkotmánybíróság 2026. szeptember 21-i döntése szerint a szolidaritási hozzájárulás beszedése az önkormányzatoktól alkotmányos.”
A határozat ilyet nem mond ki. Az indokolás [40] bekezdése szerint a tulajdonhoz való jogra és az önkormányzati autonómiára alapított kifogásokat a testület nem vizsgálta érdemben, a megállapítás és a levonás eljárását pedig alaptörvény-ellenesnek találta. A [39] bekezdés ugyanakkor kifejezetten megengedi, hogy a jogalkotó eljárási garanciákkal fenntartsa a jelenlegihez hasonló rendszert, a 18/2024. AB határozat pedig korábban elutasította a hozzájárulás alaptörvény-ellenességét állító bírói indítványt.
„Az Alkotmánybíróság nem szüntette meg a szolidaritási hozzájárulás rendszerét.”
A 6/2026. (X. 2.) AB határozat a 2025. évi költségvetési törvény két eljárási rendelkezését és az NGM-rendelet egyetlen, Budaörsre vonatkozó sorát semmisítette meg. A hozzájárulás fenntartásáról a határozat szerint a jogalkotó dönt.
„Az Alkotmánybíróság azt kifogásolta, hogy az önkormányzatok fizetési kötelezettségének megállapításakor és beszedésekor hiányoztak azok az eljárási és jogorvoslati garanciák, amelyekkel az összeget megismerhetik, ellenőrizhetik és vitathatják.”
A határozat szerint a jogalkotó azzal, hogy a megállapítást és a levonást kivonta az Ákr. hatálya alól, az összegeket pedig rendeletben rögzítette, megszüntette az ügy egyedi jellegét. Így sem közvetlen, sem közvetett bírói út nem maradt, ami sérti az Alaptörvény XXIV. cikkét és XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését.
„Az Alkotmánybíróság döntése 2026. december 31-i hatályú, így a kifogásolt szabályokat sem kell azonnal módosítani.”
A 2025. évi költségvetési törvény két megsemmisített rendelkezése pro futuro, 2026. december 31-i hatállyal veszti hatályát. Ezzel a testület az N) cikk (3) bekezdése szerinti költségvetési egyensúlyra hivatkozva időt adott az újraszabályozásra. Kivétel a Budaörsre vonatkozó, 6 099 807 695 forintos 2025-ös rendeleti sor: ezt a testület ex nunc, azaz azonnali hatállyal semmisítette meg.
„Az Alkotmánybíróság döntése önmagában nem jelent fizetési moratóriumot, és nem engedi el automatikusan a fennálló kötelezettségeket.”
A rendelkező rész nem függeszti fel a fizetést, és visszatérítést sem rendel el. Horváth Attila párhuzamos indokolása kifejezetten rögzíti, hogy a többi érintett önkormányzat fizetési kötelezettsége változatlanul fennmarad. A 2026-os részletek, köztük az október 15-i, a 49/2025. (XII. 23.) NGM rendeleten alapulnak, amelyet a határozat nem érintett.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
