Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaKétrészes posztunk második részében azt mutatjuk be, milyen gazdaságpolitikai intézkedéseket hajtottunk végre a költségvetési leltár elkészítése után, és ezek hogyan hatottak a költségvetés…
A 8,3 százalék nem megörökölt hiánycél, hanem a kormány ellenforgatókönyve, és a törvényi hiánycél 3,7-ről 7,5 százalékra nőtt. A júliusi leltár 7,5 százalékától a módosított 7,5 százalékos célig vezető levezetés (+0,2, +0,5, −0,7 pont) egyezik a T/566. javaslat táblázatával, az viszont hamis, hogy az előző kormány egyetlen forint tartalékot sem tervezett 2026-ra, és a Havária Alap jogilag csak a törvény elfogadásával jön létre.
Időrend. A 2026-os költségvetési törvényt még az Orbán-kormány idején, 2025 nyarán fogadták el 3,7 százalékos hiánnyal. A Költségvetési Tanács szerint ugyanez a kormány 2025 novemberében már 5 százalékos hiánnyal számolt. A 2026. április 12-i kormányváltás után a Tisza-kormány Pénzügyminisztériuma július 8-án hozta nyilvánosságra a költségvetési leltárt. A Költségvetési Tanács augusztus 24-én véleményezte a módosítás tervezetét, a T/566. javaslatot pedig augusztus 31-én nyújtották be. Az Országgyűlés napirendje szerint a zárószavazás október 19-re volt kitűzve, így október közepén a módosítás és a Havária Alap még csak javaslat volt.
A 8,3 százalék természete. A július 8-i közlemény maga írja le, hogyan jött ki a szám. Az átadáskor megismert belső előrejelzés 6,8 százalékos volt, ezt a részletes átvilágítás 7,2 százalékra emelte. Ehhez adták hozzá a GDP 1,1 százalékát kitevő, 969 milliárd forintos uniós bevételt, amelyet a közlemény szerint az előző kormány nem tudott volna lehívni. Ebből a 8,3 százalékból vonták le az uniós megállapodás 0,5, a KEKVA-k megszüntetésének 0,2, valamint a forint és a hozamok 0,1 pontos hatását, így jött ki a 7,5 százalék. Ez nem mért adat és nem hiánycél, hanem feltevésekre épülő becslés, amelyet független forrás tételesen nem számolt újra.
A leltártól a módosított célig. A T/566. indokolásának táblázata szerint a leltár 6938 milliárd forintos (7,5 százalékos) hiányát a következők módosítják: az új kormányzati intézkedések −63 milliárd (0,07 százalék), az adóbevételek további elmaradása −105 milliárd (0,11 százalék), a célzott lépések a túlárazás és a pazarlás ellen +403 milliárd (0,44 százalék), a felelős gazdálkodás folytatása +300 milliárd (0,33 százalék), a Havária Alap −500 milliárd (0,54 százalék). Az eredő 35–36 milliárd forintos javulás, ami a Költségvetési Tanács szerint a GDP 0,04 százaléka, így a cél kerekítve 7,5 százalék marad. A kerekített +0,2, +0,5 és −0,7 pontos bontás ezzel összhangban van. A 0,2 pont azonban csak az adóbevétel-elmaradással együtt jön ki. Kármán András szeptember 8-i expozéja szerint a három szociális intézkedés együtt 63 milliárd forint: 40 milliárd az iskolakezdési támogatás, 2 milliárd a gyógyszeráfa, 21 milliárd a tűzifa.
Mit takar a 703 milliárd. A Költségvetési Tanács szerint a 403 milliárd forintos nevesített csomagban 22 milliárd az intézmények működésének racionalizálása (NAV, Államkincstár, KEF, DKÜ), 46,1 milliárd a honvédelmi kiadások csökkentése. Benne van a képviselői illetményalap és a polgármesteri juttatások csökkentése, a külképviseletek átszervezése, az erősebb forint hatása és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése is. A 300 milliárd forint a fejezetekre kirótt befizetési kötelezettség, tárcánkénti bontásáról a kormány október 15-ig dönt. A Tanács szerint a 703 milliárdos kiadáscsökkentés hatását a Havária Alap a teljesítés során várhatóan ellentételezheti. A pénzügyminiszter expozéja szerint ha az alapot nem használják fel teljesen, az a tényleges hiányt csökkenti.
A tartalék. Az eredeti, 2025-ben elfogadott 2026-os törvényben szerepelt 192 milliárd forintos általános tartalék (Rendkívüli kormányzati intézkedések) és 749,3 milliárd forintos céltartalék. A kormány a Költségvetési Tanács javaslatára emelte az általános tartalékot 50-ről 192 milliárd forintra, ezt az ÁSZ és az MNB elemzése is rögzíti. A Költségvetési Tanács október 5-i véleménye szerint ebből az első félévben 30 milliárd forintot csoportosítottak át a januári rezsitöbbletre, a módosított előirányzat pedig továbbra is 192 milliárd forint. A pénzügyminiszter szeptember 8-án azt mondta, hogy az akkori nemzetgazdasági miniszter 2025 novemberében „nullára” csökkentette a tartalékokat. Ezt alátámasztó dokumentumot nem találtunk, és a Tanács adatai ellentmondanak neki. Az az állítás tehát hamis, hogy 2026-ra egyetlen forint tartalékot sem terveztek. Az viszont igaz, hogy a 192 milliárd forint kisebb az 500 milliárdos Havária Alapnál, és hogy a céltartalék nagy része előre kötött célokra szolgált.
Szociális intézkedések és uniós pénzek. A kormány augusztus 23-i közleménye szerint az iskolakezdési támogatás több mint 400 ezer gyermeket érint. Az első 50 ezer forintot augusztus 24-én fizették ki, a második 50 ezer forint utalványként november 30-ig érkezik. Az uniós forrásokról a Költségvetési Tanács azt rögzíti, hogy az RRF-ből az első félévben nem érkezett kifizetés. A pénz a Bizottság pozitív értékelése esetén érkezhet év végéig, a 4,2 milliárd eurós kohéziós forrás felszabadítását pedig a Bizottság szeptember 23-án javasolta.
„A 2026-os költségvetési törvény a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal számolt.”
A 2025. évi LXIX. törvényt az előző Országgyűlés 2025 nyarán fogadta el 3,7 százalékos ESA-hiánnyal. A Költségvetési Tanács szerint a tervezett hiány a 2025. novemberi kormányzati bejelentések alapján 5 százalékra emelkedett, a törvény szövege azonban nem változott.
„Az előző kormány idején a törvényben szereplőnél lényegesen magasabb hiánnyal számoltak.”
A Költségvetési Tanács szerint 2025 novemberében már 5 százalékos hiányt kommunikáltak. A Pénzügyminisztérium július 8-i közlése szerint az átadás-átvételkor megismert belső előrejelzés 6,8 százalékot mutatott. Ez utóbbi az új kormány beszámolója, magát a belső előrejelzést nem hozták nyilvánosságra.
„Kormányváltás és intézkedések nélkül a 2026-os hiány a GDP 8,3 százaléka lett volna, ami több mint kétszerese a tervezett 3,7 százaléknak.”
A 8,3 százalék a kormány július 8-i átvilágításának ellenforgatókönyve. A részletes vizsgálat utáni 7,2 százalékhoz hozzáadtak 969 milliárd forintnyi, a GDP 1,1 százalékát kitevő uniós bevételt, amelyet a dokumentum szerint az előző kormány nem tudott volna lehívni. A 8,3 valóban 2,2-szerese a 3,7-nek, de független újraszámítás nem ismert.
„Az új kormány a megörökölt 8,3 százalékos hiánycélt 7,5 százalékra csökkentette: az uniós források 0,5, a KEKVA-k megszüntetése 0,2, a forint erősödése és a hozamok csökkenése 0,1 százalékponttal mérsékelte.”
A 8,3 százalék nem hiánycél volt, hanem feltételezett előrejelzés. A tényleges hiánycél a módosítással 3,7-ről 7,5 százalékra nő. A 0,5 pontos uniós javulás olyan bevétel részleges visszaszámolása, amelyet a 8,3-as alapból eleve kivettek, a 0,1 pont pedig piaci mozgás. A 7,5 százalék egész éves várakozás, nem lezárt eredmény.
„A kormány felszabadította az uniós pénzeket.”
Az EU Tanácsa jóváhagyta az új, mintegy 10 milliárd eurós helyreállítási tervet. A Költségvetési Tanács október 5-i véleménye szerint azonban az RRF-ből az első félévben nem érkezett kifizetés. A Bizottság két hónap alatt értékeli a mérföldköveket, és csak pozitív értékelés esetén érkezhet év végéig 6,5 milliárd euró támogatás és 3,5 milliárd euró hitel. A 4,2 milliárd eurós kohéziós forrás felszabadítását a Bizottság szeptember 23-án még csak javasolta.
„A kormány visszavette a nem felsőoktatási közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyonát.”
A 2026. évi XVIII. törvény és az 1226/2026. Korm. határozat alapján a nem felsőoktatási KEKVA-k augusztus 31-ével megszűntek. A kormány szerint legalább 1284 milliárd forint könyv szerinti értékű vagyon került vissza az államhoz. Ennek 0,2 pontos hiánycsökkentő hatása a kormány saját becslése.
„A kormány költségvetési leltárt készített, és nyilvánosságra hozta.”
A Pénzügyminisztérium 2026. július 8-án közzétette az átvilágítás eredményét, a diasort és a háttértáblát is.
„A júniusi költségvetési leltár szerint a kormány első intézkedései után a 2026-ra várható hiány a GDP 7,5 százaléka.”
A 7,5 százalék pontos: a leltár szerint az uniós megállapodás, a KEKVA-k megszüntetése és a hozamcsökkenés után, további intézkedések nélkül ennyi a várható hiány. A leltárt azonban nem júniusban, hanem július 8-án tették közzé, és a Költségvetési Tanács is „júliusi felülvizsgálatként” hivatkozik rá.
„Mintegy 400 ezer gyermek kapott 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, a vényköteles gyógyszerek áfamentesek lettek, a tűzifa áfája 5 százalékra csökkent, a szociális tűzifa kerete megduplázódott.”
A kormány szerint több mint 400 ezer gyermek jogosult. Az intézkedések szerepelnek a T/566. javaslatban és a kormány augusztus 24-i közleményében. A 100 ezer forintból azonban augusztus 24-én csak az első 50 ezer forintot fizették ki, a második 50 ezer forintos utalvány november 30-ig érkezik.
„A 2026-os költségvetés módosításában az új szociális intézkedések a GDP 0,2 százalékával növelik a hiányt.”
A T/566. indokolásának táblázata szerint az új kormányzati intézkedések 63 milliárd forintba, a GDP 0,07 százalékába kerülnek: 40 milliárd az iskolakezdési támogatás, 2 milliárd a gyógyszeráfa, 21 milliárd a tűzifa. A 0,2 százalék csak a 105 milliárd forintos (0,11 százalékos) adóbevétel-elmaradással együtt jön ki, ez összesen 0,18 százalék.
„A túlárazott szerződések felülvizsgálata és a felelős gazdálkodás 2026-ban több mint 700 milliárd forinttal, a GDP 0,7 százalékával csökkenti a hiányt.”
A javaslat 403 milliárd forint (0,44 százalék) célzott kiadáscsökkentéssel és 300 milliárd forint (0,33 százalék) fejezeti befizetéssel számol, összesen 703 milliárddal. A 403 milliárdban a honvédelmi kiadások 46,1 milliárdos csökkentése, az intézményi racionalizálás, a képviselői illetmények, a külképviseletek és a Szuverenitásvédelmi Hivatal is benne van. A 300 milliárd tárcánkénti bontásáról a kormány október 15-ig dönt. Mindez terv, nem teljesült megtakarítás.
„A kormány létrehozta az 500 milliárd forintos, a GDP 0,5 százalékának megfelelő Havária Alapot, amelyből még nem kellett költeni.”
Az alap 500 milliárd forintja a GDP 0,54 százaléka. Az alapot azonban a T/566. javaslat hozza létre, amelynek zárószavazását az Országgyűlés október 19-re tűzte ki, így október közepén jogilag még nem létezett. A javaslat szerint a kormány nyilvános határozattal csoportosíthat át belőle, ilyen határozatot nem találtunk.
„Az előző kormány egyetlen forint tartalékot sem tervezett a 2026-os évre.”
A 2026-os költségvetési törvény 192 milliárd forintos általános tartalékot (Rendkívüli kormányzati intézkedések) és 749,3 milliárd forintos céltartalékot tartalmazott. Az ÁSZ és az MNB is a 192 milliárdot nevezi meg általános tartalékként. A Költségvetési Tanács október 5-i adatai szerint ebből az első félévben 30 milliárd forintot használtak fel, a módosított előirányzat továbbra is 192 milliárd forint.
„A 2026. évi módosított hiánycél a GDP 7,5 százaléka marad, mert a megtakarítások teljesen ellensúlyozzák az új intézkedések, az adóbevétel-elmaradás és a Havária Alap hiánynövelő hatását.”
A T/566. táblázata szerint −63 − 105 + 403 + 300 − 500 = +35 milliárd forint. A Költségvetési Tanács szerint a módosítás a júliusi 7,5 százalékos várakozáshoz képest 36 milliárd forintos (0,04 százalékos) javulást hoz, kerekítve tehát marad a 7,5 százalék. Ez egész éves cél, nem lezárt adat.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
