Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA Magyar Nemzeti Bank függetlensége a magyar gazdaság stabilitásának egyik alapfeltétele. A monetáris politikai döntésekbe a kormány nem szólhat bele, a közpénzekkel való gazdálkodás azonban nem maradhat ellenőrzés…
A 2026. október 6-án benyújtott T/796-os törvényjavaslat valóban önálló, a felügyelőbizottság irányítása alatti belső ellenőrzést hoz létre, a testület hatáskörét kiterjeszti az MNB többségi tulajdonú cégeire és alapítványaira, felére csökkenti a tiszteletdíjakat, a monetáris politikát pedig nem érinti; a százmilliárdos nagyságrendű veszteség az Állami Számvevőszék adatai alapján valós, de hogy a pénz „eltűnt”, azt bíróság még nem mondta ki.
Időrend: az MNB-alapítványok gazdálkodását feltáró ÁSZ-jelentések 2025 márciusában és májusában jelentek meg, még az Orbán-kormány idején. Az MNB 2024. júliusi közleménye is ebből az időszakból való. A T/796-os törvényjavaslatot 2026. október 6-án, a Tisza-kormány idején nyújtották be, általános vitája október 13-án volt. A kormány részéről Kármán András pénzügyminiszter az előadó.
A javaslat szövege szerint az MNB a felügyelőbizottság irányítása alatt önálló belső ellenőrzési szervezetet működtet, amely szervezetileg elkülönül az igazgatóság belső ellenőrzésétől. A felügyelőbizottság hatásköre az igazgatóság közreműködésével kiterjed a jegybank többségi tulajdonú cégeire és az általa alapított alapítványokra. Rendszeres, legalább negyedéves meghallgatást és rendkívüli vizsgálatot is folytathat. A tiszteletdíjak megfeleződnek: az elnöké a jegybankelnöki alapbér 70 százalékáról 35 százalékára, a tagoké 60 százalékról 30 százalékára csökken. Mindez a kihirdetést követő 16. napon lépne hatályba. Az indokolás kimondja, hogy az ellenőrzés az alapfeladatokat, köztük a monetáris politikát, továbbra sem érinti. A 7. § szerint a tervezetet előzetesen bejelentették az Európai Központi Banknak. Az általános vitában a fideszes Panyi Miklós is helyesnek nevezte, hogy az ellenőrzés kiterjedjen a cégekre és az alapítványokra.
A javaslat nemcsak az ellenőrzésről szól. Megváltoztatja a tagok jelölését: négy tagra az Országgyűlés költségvetési és gazdasági bizottsága tenne javaslatot, két tagot a miniszter delegálna. A megbízatás négy évre szólna. A KDNP vezérszónoka ezt a részt bírálta.
A korábbi hiányosságokról: a javaslat indokolása szerint a belső ellenőrzés eddig kettős irányítás alatt állt. Az MNB 2024. júliusi közleménye szerint a felügyelőbizottság hiába kérte a leányvállalatok közvetlen ellenőrzését, erre a hatályos törvény nem adott lehetőséget. Az ÁSZ jelentése szerint az MNB belső ellenőrzése a 2020–2022-ben ingatlanokra juttatott 132,9 milliárd forintos tőke felhasználását nem vizsgálta.
A veszteség nagyságrendje az ÁSZ adataiból következik. Az OPTIMA közel 500 milliárd forintos vagyont kezelt, ennek 407 milliárdja közpénzből származott, és a számvevőszék szerint 2024-ben akár 150 milliárd forint értékvesztés elszámolása lett volna indokolt. Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot állító határozata is több száz milliárd forintnyi, átláthatatlanná vált vagyonról ír. A büntetőeljárás azonban folyamatban van. Matolcsy Ádám a 150 milliárdos összeget értékelési különbségnek tartja, és szerinte az alapítványi vagyonból semmi nem hiányzik. Az „eltűnt” szó tehát erősebb, mint amit bírósági döntés eddig megállapított. A vagyonvesztés nagyságrendje viszont dokumentált.
„A kormány törvénymódosítást nyújtott be, amely megerősíti az MNB Felügyelőbizottságának ellenőrzési jogköreit.”
A T/796-os javaslatot 2026. október 6-án Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a kormány nevében, előadója Kármán András pénzügyminiszter. Az indokolás szerint célja az MNB tulajdonosi ellenőrzésének megerősítése.
„A javaslat önálló belső ellenőrzési szervezeti egységet hoz létre, amely az MNB Felügyelőbizottságának irányítása alatt áll.”
A javaslat 2. §-a szerint az MNB olyan belső ellenőrzési szervezetet működtet, amely a felügyelőbizottság irányítása alá tartozik, és szervezetileg is elkülönül az igazgatóság belső ellenőrzésétől. A vezetője és a szakértői felett a felügyelőbizottság elnöke gyakorolja a munkáltatói jogokat, az éves tervét pedig a felügyelőbizottság fogadja el.
„A javaslat egyértelművé teszi, hogy a Felügyelőbizottság ellenőrzési jogköre az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra és az általa alapított alapítványokra is kiterjed.”
Ezt a módosított 14. § (1) bekezdése rögzíti, azzal, hogy az ellenőrzés az igazgatóság közreműködésével folyik. A cégvezetőket és a kuratóriumi elnököket a felügyelőbizottság legalább negyedévente meghallgatja, emellett rendkívüli vizsgálatot is folytathat.
„A javaslat jelentősen csökkenti a Felügyelőbizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját.”
Az elnök tiszteletdíja a jegybankelnöki alapbér 70 százalékáról 35 százalékára, a tagoké 60 százalékról 30 százalékára csökken, vagyis megfeleződik. A pénzügyminiszter az általános vitában ciklusonként 600 millió forintos megtakarításról beszélt.
„Az MNB alapítványain és gazdasági társaságain keresztül százmilliárdos nagyságrendű közpénz tűnt el.”
Az ÁSZ 2025-ös összefoglalója szerint az OPTIMA közel 500 milliárd forintnyi vagyonnal gazdálkodott, ebből 407 milliárd közpénzből származott. Átláthatatlan céghálót és kontrollhiányt állapított meg, és szerinte 2024-ben akár 150 milliárd forint értékvesztést kellett volna elszámolni. A nagyságrend tehát megáll, de a büntetőeljárás folyamatban van, ítélet nincs, és az érintettek értékelési vitának tartják az ügyet.
„Az MNB Felügyelőbizottságának nem volt saját, független ellenőrzési apparátusa, és ellenőrzési jogköre nem terjedt ki megfelelően az alapítványokra és a leányvállalatokra.”
A javaslat indokolása szerint a belső ellenőrzés eddig kettős, igazgatósági és felügyelőbizottsági irányítás alatt állt, tehát a testületnek nem volt kizárólag saját apparátusa. Az MNB 2024. júliusi közleménye maga írta, hogy a leányvállalatok közvetlen ellenőrzésére a felügyelőbizottságnak nincs jogi lehetősége.
„A módosítás nem érinti a monetáris politikát és a Monetáris Tanács hatáskörét, a Felügyelőbizottság ellenőrzése pedig nem terjed ki az MNB alapfeladataira.”
A javaslat preambuluma és indokolása kimondja, hogy a megerősített ellenőrzés sem terjed ki az MNB alapfeladataira és azok eredményhatására, a cégek és alapítványok esetében sem. A Monetáris Tanácsra vonatkozó szabályokat a javaslat nem módosítja.
„A törvénytervezetet véleményezésre megküldték az Európai Központi Banknak.”
A javaslat 7. §-a rögzíti, hogy a 98/415/EK tanácsi határozat szerinti előzetes bejelentés az EKB felé megtörtént. Arról, hogy az elfogadásig bevárják-e az EKB véleményét, csak szándéknyilatkozat ismert.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
