Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaNagyon sok összeesküvés-elmélet látványosan összeesküvés-gyakorlatnak bizonyul. Mi a másik lépcsőházból beszélünk - és ott van az igazság.
Igaz, hogy a közmédia 2026. szeptember 3-án, a 444 bíráló cikkének megjelenése után azonnal levette az M5 „Ez itt a kérdés…” című műsorát, amelynek Tóth Máté energiajogász is vendége volt; azt viszont egyetlen forrás sem igazolja, hogy a döntés oka az összeesküvés-elméletek tárgyalása volt: a közmédia egy epizód témaválasztására és a csatornaigazgató ismételt szabályszegésére hivatkozott.
Időrend: az M5 „Ez itt a kérdés…” című műsorának levétele 2026. szeptember 3-án történt. Ekkor már a 2026. április 12-i kormányváltás után járunk: a közmédia átalakítása a Tisza-kormány idején, az új médiatörvény alapján zajlott. A műsort elemző és az erről szóló felvételek október elején születtek.
A tények: a 444 szeptember 3-án kora délután „konteós műsorként” írt Gulyás István M5-csatornaigazgató műsoráról. Felsorolta a korábbi adáscímeket és a visszatérő vendégeket. Egy kapcsolódó cikkében a vendégek között Schmidt Máriát, Giró-Szász Andrást, Schiffer Andrást, Fodor Gábort, Hegyi Gyulát, L. Simon Lászlót és „Tóth Mátét (az energiajogászt)” említette. A Duna Médiaszolgáltató még aznap délután a Telexnek azt közölte, hogy a műsort azonnali hatállyal levette, és a felelős csatornaigazgatóval szemben megtette a jogi lépéseket. A Telex, a HVG és az Index egyezően számolt be erről. Az, hogy a vendégek „kinyírt” műsorban szerepeltek, és hogy a levétel a 444 cikke után történt, tehát dokumentált.
Az ok viszont nem az, amit az összeesküvés-elméletes magyarázat állít. A közmédia első közlése egy meg nem nevezett korábbi epizód témaválasztására hivatkozott. A szeptember 4-i hivatalos közlemény szerint Gulyás István több alkalommal megsértette a július 7-i vezérigazgatói utasítást és a Közszolgálati Hírszolgáltatás Alapelveit. Szóbeli és írásbeli felszólításokat kapott, és a közlemény hangsúlyozta, hogy az M5 kulturális adó, aktuálpolitikát és pártpolitikát nem tartalmaz. A közlemény címe szerint a döntés „nem napi politikai reakció”. Hogy a kifogásolt témaválasztás összeesküvés-elméletekhez kötődött-e, nem derült ki. Az Economx is rögzítette, hogy nem ismert, melyik adás vezetett a döntéshez. Az összeesküvés-elméletes minősítés a bíráló lap szóhasználata. A konkrét ok-okozati állítás ezért nem ellenőrizhető, a közmédia hivatalos indoklása pedig más szempontokat nevez meg.
„A közmédia megszüntetett egy beszélgetős műsort, az M5 „Ez itt a kérdés…” című adását, amelyben Tóth Máté energiajogász és egy András nevű közszereplő is vendégként szerepelt.”
A Duna Médiaszolgáltató 2026. szeptember 3-án azonnali hatállyal levette a műsort. A 444 aznapi cikke szerint a műsorban az elmúlt években többek között Giró-Szász András, Schiffer András és „Tóth Máté (az energiajogász)” is szerepelt.
„A műsort a 444 cikke után vette le a közmédia.”
A 444 szeptember 3-án kora délután bírálta a műsort, és kérdéseket küldött az MTVA-nak. Még aznap délután a Telex megkeresésére közölték a levételt; a 444 frissítése szerint a döntés „cikkünk megjelenése után” született. Az időrend dokumentált, okozati kapcsolatot a közmédia nem ismert el.
„A műsort pontosan azért szüntették meg, mert összeesküvés-elméletekkel foglalkozott.”
A közmédia szeptember 3-án azzal indokolt, hogy egy korábbi epizód témaválasztása nem felelt meg a tartalmi és szakmai elvárásoknak. Szeptember 4-i közleménye szerint Gulyás István csatornaigazgató többször megsértette a július 7-i vezérigazgatói utasítást és a hírszolgáltatási alapelveket, az M5 pedig kulturális adó, amely aktuálpolitikát nem tartalmaz. A „konteós” jelzőt a 444 használta, a közmédia nem nevezte meg az összeesküvés-elméleteket okként, és azt sem, melyik epizódról volt szó.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
