Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaStromfeld kiskatonáit hazaszeretetre mozgósították, aztán Szlovák Tanácsköztársaságot kiáltottak ki. A jelenben is pontosan ilyen elcsatornázás folyik. Miért rímelnek a jelszavak 1918-ra?
Igaz, hogy az 1919-es északi hadjáratba sokan hazafias indíttatásból álltak be, és hogy Eperjesen 1919. június 16-án kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot, ami rontotta a hadsereg morálját. Arra viszont nincs forrás, hogy egy vörös parancsnok megtiltotta volna a magyar zászló kitűzését: a kikiáltásról Kun Béla politikai vezetése döntött előre. A hadsereg bomlásának fő oka pedig a történészek szerint a Clemenceau-jegyzék elfogadása utáni visszavonulás volt, nem önmagában a kikiáltás.
Időrend: az északi hadjárat 1919. május 30-án indult Stromfeld Aurél vezérkari főnök tervei alapján. A Vörös Hadsereg június 6-án Kassát, június 9–10-én Eperjest és Bártfát foglalta el. Clemenceau június 7-én küldte első jegyzékét, a második június 13-án érkezett. A Szlovák Tanácsköztársaságot június 16-án kiáltották ki Eperjesen. A fegyverszünet június 24-én lépett életbe, a kivonulás június 30-án kezdődött, Stromfeld pedig július 3-án adta át a posztját Julier Ferencnek. Minden felhasznált forrás 2019-es vagy dátum nélküli történeti összefoglaló, amely jóval a 2026-os kormányváltás előtt keletkezett. A történeti tényállásra ennek nincs hatása.
A hazafias motiváció dokumentált. A Magyarország a XX. században kézikönyv szerint a világháborút megjárt jelentkezőket inkább a haza védelme vezette, mint a proletárdiktatúra iránti rokonszenv. A ma7.sk 2019-es cikke Pollmann Ferenc hadtörténészt idézi: a jelentkezők „a haza elvesztésének veszélyét kézzelfogható közelségben érezve” vonultak be. Révész Tamás a Clio Intézet 2019-es rendezvényén árnyalta ezt a képet. Szerinte a mozgósítást a szakszervezeti nyomás, a csoportnyomás és a zsold is segítette, a propaganda pedig a városban osztályharcot, vidéken honvédelmet hirdetett.
A Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása nem rögtönzött harctéri döntés volt. Kun Béla már a Forradalmi Kormányzótanács június 4-i ülésén azt javasolta, hogy Kassa elfoglalása után a politikai megbízottak „gondoskodjanak” a kikiáltásáról. Élére a cseh kommunista újságíró, Antonín Janoušek került. Hogy egy vörös parancsnok Eperjesen megtiltotta volna a magyar zászló kitűzését, arra nem találtunk forrást. A kézikönyv épp azt írja, hogy Kassán és Eperjesen inkább a magyar zászlót tűzték ki, mint a vöröset. Erdeös László egykorú visszaemlékezése a nemzeti zászlók és a vörös zászlók körüli feszültségről Kassán számol be, nem Eperjesen.
A hadsereg bomlásáról a források több okot neveznek meg. A Nemzeti Filmintézet 2019-es összefoglalója szerint a harckészség a június 7-i jegyzék óta esett vissza, a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása pedig ezt „fokozta”. A kézikönyv és Révész Tamás szerint a morált döntően az aknázta alá, hogy a vérrel visszafoglalt területeket június végétől harc nélkül ki kellett üríteni. A kikiáltás tehát hozzájárult a bomláshoz, de nem egyedüli és nem azonnali oka.
A mai politikára vonatkozó párhuzam, vagyis hogy a jelenben is „pontosan ilyen elcsatornázás” folyik, és a jelszavak 1918-ra „rímelnek”, értelmezés és vélemény. Ellenőrizhető tényállítást nem tartalmaz, ezért nem ítéltük meg.
„1919-ben a Vörös Hadseregbe jelentkezők közül sokan nem a proletárdiktatúra iránti rokonszenvből, hanem az ország megvédése érdekében, hazafias indíttatásból álltak be.”
A Magyarország a XX. században kézikönyv szerint a jelentkezőket „nem annyira a proletárdiktatúra iránt érzett szimpátiájuk, mint inkább a haza megvédése motiválta”. Pollmann Ferenc hadtörténész is így írja le a hadsereg erejét. Révész Tamás szerint a mozgósítást a szakszervezeti nyomás és a zsold is segítette.
„A Stromfeld Aurél tervezte északi hadjárat során a Vörös Hadsereg elfoglalta Eperjest, ahol 1919. június 16-án kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot.”
A csapatok június 9–10-én vonultak be Eperjesre. A Szlovák Tanácsköztársaságot június 16-án 12:30-kor kiáltották ki a városháza erkélyéről, tehát nem a bevonulás pillanatában, hanem egy héttel később.
„Eperjesen a bevonuló katonák magyar zászlót akartak kitűzni, de a vörös parancsnok ezt megtiltotta, és helyette kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot.”
Erre a jelenetre nem találtunk forrást. A kikiáltásról Kun Béla javaslatára már a Forradalmi Kormányzótanács június 4-i ülése döntött, tehát politikai, nem harctéri parancsnoki döntés volt. A kézikönyv szerint Kassán és Eperjesen inkább a magyar zászlót tűzték ki, mint a vöröset.
„A Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása után azonnal bomlás indult meg a hadseregben.”
A kikiáltás növelte a bizonytalanságot és a kedvetlenséget. A harckészség azonban a Nemzeti Filmintézet összefoglalója szerint már a június 7-i Clemenceau-jegyzék óta csökkent. A döntő morálzuhanást a kézikönyv és Révész Tamás szerint a június végén kezdődő visszavonulás hozta.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
