❌ A vártnál gyengébben teljesít a magyar gazdaság, ezért a munkáltatók nem tudják tartani a korábbi bérmegállapodást.

Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
❌ A vártnál gyengébben teljesít a magyar gazdaság, ezért a munkáltatók nem tudják tartani a korábbi bérmegállapodást.

A magyar gazdaság valóban jóval gyengébben teljesít annál, amire a 2024-es hároméves bérmegállapodás épült, és az RTL 2026. október 16-án valóban arról számolt be, hogy a 2027-es minimálbér-emelés 14 százalék helyett 6 százalék alá csökkenhet, ez a szám azonban a munkáltatói szövetség (VOSZ) tárgyalási álláspontja, nem döntés. A megállapodás ráadásul eleve újratárgyalást ír elő, ha a gazdasági mutatók eltérnek a prognózistól.
Időrend. A hároméves bérmegállapodást a VKF tagjai 2024 novemberében, még az Orbán-kormány idején írták alá. A kormány 2024. november 25-i közleménye szerint a minimálbér 2025-ben 9, 2026-ban 13, 2027-ben 14 százalékkal, 374 600 forintra nő. A megállapodás szövege szerint a 9. pont ezt 2026-ra 4,1, 2027-re 4,3 százalékos GDP-növekedéshez és 3 százalékos inflációhoz kötötte. A 10. pont szerint ha a mutatók eltéréseinek összege meghaladja az 1 százalékpontot, a 2026-os, illetve a 2027-es emelést újratárgyalják. A 11. pont szerint megállapodás hiányában az összeg az eltérésnek megfelelően módosul. A 2026-os lépcsőt még az Orbán-kormány idején, 2025 decemberében 13-ról 11 százalékra csökkentették. A 2027-es tárgyalások a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány idején folynak. A VKF szeptember 25-i ülésén a felek a Munkástanácsok beszámolója szerint abban egyeztek meg, hogy a gazdasági növekedés elmarad a várttól, és a friss adatok döntik el, teljesülnek-e az újratárgyalás feltételei.
A gyenge teljesítmény valós. A Költségvetési Tanács augusztus 24-i véleménye szerint a GDP 2025-ben 0,5 százalékkal nőtt a tervezett 2,5 helyett. A módosított költségvetés 2026-ra a korábbi 4,1 helyett 2,0 százalékkal számol. A KSH szeptember 1-jei második becslése szerint a GDP 2026 második negyedévében és az első félévben is 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig 6,3 százalékkal csökkent. A megállapodás prognózisától való elmaradás tehát egyértelmű. Ugyanakkor a KSH augusztusi adatai szerint a reálkeresetek 8,6 százalékkal nőttek, vagyis a bérek közben dinamikusan emelkednek.
A 6 százalék forrása. Az RTL Híradó október 16-án arról számolt be, hogy a munkáltatók kevesebb mint 6 százalékkal emelnék a minimálbért, mert a legnagyobb munkáltatói szövetség szerint a vállalkozások nem tudják kigazdálkodni a korábbi vállalást. Perlusz László, a VOSZ főtitkára egy reprezentatív felmérésre hivatkozott, amely szerint a cégek kétharmada legfeljebb 6 százalékos béremelésben gondolkodik. A Portfolio és a 444 ugyanerről szóló beszámolója szerint Kozma Zsolt, a Munkástanácsok elnöke azt mondta: az alacsony keresetűeknek ígért adójóváírás esetén is legalább 10 százalékos bruttó emelést tartanak szükségesnek. A kormány a 6 százalékot nem erősítette meg. A Portfolio saját értékelése szerint ez munkáltatói tárgyalási pozíció. A lap számítása szerint megállapodás hiányában a megállapodás képlete inkább 10 százalék feletti emelést adna. A „nem tudják tartani” tehát az egyik tárgyaló fél, az érdekelt munkáltatói oldal értékelése. A 14 százalékról való eltérést viszont maga a megállapodás teszi lehetővé, ha a makromutatók elmaradnak. A végleges 2027-es mérték 2026. október 17-én még nem dőlt el.
„A magyar gazdaság a vártnál gyengébben teljesít.”
A 2024-es bérmegállapodás 2025-re 3,4, 2026-ra 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számolt. A Költségvetési Tanács szerint ezzel szemben 2025-ben csak 0,5 százalék lett a növekedés. A KSH szeptember 1-jei közlése szerint 2026 első félévében 1,7 százalékos volt a bővülés, és a módosított költségvetés is csak 2 százalékkal számol.
„A munkáltatók a vártnál gyengébb gazdasági teljesítmény miatt nem tudják tartani a korábbi bérmegállapodásban szereplő 14 százalékos minimálbér-emelést.”
Ez a VOSZ álláspontja: a szervezet szerint a cégek megrendelései és árbevételei elmaradnak a várttól. A megállapodás 10–11. pontja szerint ha a mutatók eltérése meghaladja az 1 százalékpontot, a mértéket újratárgyalják, megállapodás hiányában pedig képlet szerint módosítják. A szakszervezetek legalább 10 százalékos emelést tartanak szükségesnek.
„Az RTL szerint a 2027-es minimálbér-emelés 14 százalék helyett 6 százalék alá csökkenhet.”
Az RTL Híradó 2026. október 16-i riportja szerint a munkáltatók kevesebb mint 6 százalékkal emelnék a minimálbért. A VOSZ főtitkára egy felmérésre hivatkozott, amely szerint a cégek kétharmada legfeljebb 6 százalékos emelésben gondolkodik. A kormány nem erősítette meg a számot, megállapodás nincs.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.