Mit hazudnak?

Az energiapolitikai csúszásokról szóló állítások nagyrészt helytállnak: a gázár mintegy 60-ról 85–87 euróra emelkedett, a beígért fedezési stratégiát és a 2027-es gáztarifákat nem hozták nyilvánosságra, Paks II. felülvizsgálatánál már a jövő év eleje is céldátum, általános üzemanyagár-beavatkozást pedig a miniszter kizárt. Arra viszont nem találtunk forrást, hogy nyáron a védett árnál nagyobb segítséget ígértek volna, és a kormány közben célzott dízeltámogatást vezetett be.

Igaz: Alice Weidel AfD-társelnök 2026 októberében Berlinben az amerikai–orosz dízelalkut Németország számára követendő példának nevezte, és azt mondta, hogy a németeknek is dízelmegállapodás kell, ezért le kell ülni a tárgyalóasztalhoz. Ez azonban egy ellenzéki párt követelése, nem kormányzati lépés: Merz kancellár elutasította.

Igaz, hogy Wopke Hoekstra éghajlatügyi biztos 2026. október 12-én kizárta, hogy a Bizottság újra módosítsa az ETS2 menetrendjét vagy kialakítását, pedig Olaszország, Észtország és más tagállamok halasztást kértek. A halasztást azonban csak a tagállamok egy csoportja kérte. Az ETS2-t nem a Bizottság „veti ki”: a Parlament és a Tanács fogadta el kibocsátáskereskedelmi rendszerként, a kvótákat pedig az üzemanyag-forgalmazók vásárolják.

A 2026. október 6-i kata-tervezet szerint a ma katázó mintegy 138 ezer vállalkozó havi tétele két lépésben a duplájára nő, a tervezet hatásvizsgálati lapja pedig négy év alatt nettó 60 milliárd forintos költségvetési egyenlegjavulással számol, miközben Magyar Péter október 9-én azt mondta, hogy ez nem adóemelés, és a változás nagyjából nullszaldós; mindez ellentétes a Tisza kampánybeli adócsökkentési ígéretével, félrevezető viszont, hogy a kormány elvenné az egyszerűsített adózás lehetőségét, és nem áll meg, hogy egy 3 milliót kereső cégvezető havi 263 ezer forintot spórolhatna.

A Reuters 2026. október 12-i jelentése valóban Ukrajna fő dízelbeszállítói között nevezi meg Magyarországot, és Kapitány István miniszter is elismerte, hogy havonta 40–50 ezer tonna gázolaj megy Magyarországon át Ukrajnába; a kormány szerint azonban ez a pozsonyi Slovnaft vezetéken átmenő terméke, nem a hazai finomítóé, és nem a magyar készletekből származik.

A KSH 2026. augusztusi építőipari adatai pontosak: a termelés 21,9 százalékkal nőtt, az új szerződések volumene 55,2 százalékkal esett, a szerződésállomány 11,4 százalékkal csökkent. Az új szerződések zuhanását viszont főleg a kiugró 2025. augusztusi bázis okozza, ezért nem igaz sem az, hogy leállt az építés, sem az, hogy feleannyi építkezés indult, sem az, hogy a dolgozók 55 százaléka munka nélkül marad. A kormány valóban meg akarja szüntetni az autópálya-koncessziót, de a döntése kifejezetten előírja a már megkezdett fejlesztések, így az M1-bővítés folytatását, tehát az M1 leállításának szándéka nem igazolható.

Igaz, hogy a Gazdasági és Energetikai Minisztérium 2026. október 6-án írásban válaszolt Hortay Olivér K/705. számú kérdésére a jövő évi lakossági gáztarifákról, és a válasz nem tartalmaz konkrét tarifát, sávhatárt vagy jogosulti kört; az is igaz, hogy Hortay október 5-én benyújtotta a T/789. számú törvényjavaslatot, amely a lakossági energiatarifákról időben adott, személyre szóló írásos tájékoztatást írna elő.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter valóban képmutatónak nevezte az orosz dízelmegállapodást ért európai kritikát, és igaz, hogy az EU a háború kezdete óta nagyságrendekkel többet fizetett orosz energiáért, mint az USA. A „19-szeres” szorzót viszont nyilvános adatsor nem támasztja alá. Az amerikai lépés a szankciók ideiglenes, 2027. április 7-ig szóló felfüggesztése, nem eltörlése. Kallas október 12-re nem ágazati csomagot, hanem a háború eddigi legnagyobb szankciós listázását jelentette be.

Igaz, hogy Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő 2026. október 10-én, az orosz dízelre vonatkozó amerikai szankciók felfüggesztésére reagálva azt írta, hogy most nem szabad enyhíteni az Oroszországra nehezedő nyomást, és hogy az uniós külügyminiszterek hétfőn, október 12-én a háború kezdete óta legnagyobb orosz szankciós listázást készülnek jóváhagyni.

Igaz, hogy Trump 2026. október 9-én dízelmegállapodást kötött Putyinnal, és az amerikai szankciókat az orosz dízelre 2027. április 7-ig felfüggesztették, valamint hogy az EU fenntartja az orosz olajtermékek behozatali tilalmát, Kaja Kallas pedig október 10-én a háború óta legnagyobb szankciós listát jelentette be hétfőre. Ez a lista azonban nem válasz a megállapodásra, Kallas pedig kifejezetten bírálta az amerikai lépést. Hamis, hogy Európa majd Amerikán keresztül orosz dízelt vásárol: az uniós rendelet az orosz eredetű kőolajtermékek közvetett behozatalát is tiltja, az USA-ba pedig a megállapodás idején egyetlen orosz rakomány tartott.