Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA kisadózók többet fizetnek majd, nem kevesebbet
A 2026. október 6-i kata-tervezet szerint a ma katázó mintegy 138 ezer vállalkozó havi tétele két lépésben a duplájára nő, a tervezet hatásvizsgálati lapja pedig négy év alatt nettó 60 milliárd forintos költségvetési egyenlegjavulással számol, miközben Magyar Péter október 9-én azt mondta, hogy ez nem adóemelés, és a változás nagyjából nullszaldós; mindez ellentétes a Tisza kampánybeli adócsökkentési ígéretével, félrevezető viszont, hogy a kormány elvenné az egyszerűsített adózás lehetőségét, és nem áll meg, hogy egy 3 milliót kereső cégvezető havi 263 ezer forintot spórolhatna.
Időrend: a Tisza adócsökkentési ígéretei még ellenzékben, az Orbán-kormány idején hangzottak el. A párt választási programja szerint „A TISZA az adócsökkentés kormánya lesz”, és ugyanezt mondta Magyar Péter 2025. szeptember 7-én Kötcsén is; a program a kedvezményes kata széles körű visszanyitását vállalta, havi összeg megjelölése nélkül. A 2026. április 12-i választás után már a Tisza-kormány bocsátotta egyeztetésre, október 6-án a kata új szabályozásáról szóló törvénytervezetet, a véleményezési határidő október közepe volt.
A tervezet szerint az új katában a főfoglalkozású kisadózó 2027-ben havi 100, a nem főfoglalkozású 50 ezer forintot fizet. A 2026 végén már katázók 2028 végéig a régi szabályok szerint maradhatnak, tételük 2027-ben 75, 2028-ban 100 ezer forint, ellátási alapjuk 108 ezerről 161, majd 215 ezer forintra nő; 2029-től automatikusan az új katába kerülnek. Az új katában a céges számlázás újra lehetséges 15 százalékos kiegészítő adóval, amelybe a tételes adó beszámít, a bevételi keret 22 millió forint. A NAV évkönyvi adata szerint 2025 végén mintegy 138 ezren katáztak, a mai katások terhe tehát valóban nő.
A tervezethez csatolt, 2026. szeptember 30-i keltezésű hatásvizsgálati lap 275 milliárd forint egyenlegjavító és 215 milliárd forint egyenlegrontó hatással, összesen 60 milliárd forint nettó javulással számol, mindezt a „további négy évben”, éves bontás nélkül; a „vizsgált időszak” teljes hatása rovatban ugyanakkor 0 forint áll, a vizsgált időtáv mezője üres. Az RTL október 7-i beszámolója is négy év alatti 60 milliárdos többletbevételként ismertette a számot, Kárpáti András adószakértő pedig az Index október 8-i cikkében az ellentmondó rovatok miatt becslésként kezelné. A 60 milliárd tehát nettó költségvetési egyenleg négy évre, évente átlagosan mintegy 15 milliárd forint: benne van a magasabb tételes adó és a kiegészítő adó bevétele, de a magasabb ellátási alap miatti kiadás és az átalányadózásból átlépők kisebb terhe is.
A kormány ezzel szemben semleges hatásról beszél. Magyar Péter október 9-én a kormányzati tájékoztatón azt mondta, hogy a változás „nem adóemelés, hanem pluszszolgáltatások járnak a kata mellé”, és költségvetési szempontból nagyjából nullszaldós; a Portfolio tudósítása szerint „nullás lesz”. A 24.hu szerint Kármán András pénzügyminiszter is úgy fogalmazott, hogy a módosítás elsődleges célja nem a bevételek növelése. A saját hatásvizsgálat 60 milliárdos nettó javulása ehhez képest kis összegű, de nem nulla. Hogy a változás adóemelésnek nevezhető-e, az részben minősítés kérdése: a ma katázók havi tétele a duplájára nő, a kizárt körök (mellékállásúak, nyugdíjasok, diákok, céges számlázók) viszont új, egyes esetekben az átalányadónál kedvezőbb lehetőséget kapnak.
Félrevezető az az állítás, hogy a kormány megszünteti az egyszerűsített adózás lehetőségét: a tételes adózás megmarad és bővül. A 3 millió forintot kereső cégvezető-tulajdonos 263 ezer forintos havi megtakarítását a tervezet kizáró szabályai – a munkáltatótól, illetve kapcsolt vállalkozásától származó bevétel tilalma, az 50 százalékos egy-megrendelős szabály és a 15 százalékos kiegészítő adó – nem igazolják. A műkörmös- és fodrászpéldák számítása a ma katázókra 2028-tól pontos, 2027-ben a különbség még csak a fele.
„A főállású katás vállalkozók havi tételes adója a duplájára, 50 ezerről 100 ezer forintra nő.”
A kormány október 6-i bejelentése szerint az új katában a főállásúak havi tétele 100 ezer forint lesz. A ma kizárólag magánszemélyeknek számlázó katások 2027-ben átmenetileg 75, 2028-tól 100 ezer forintot fizetnek. Mindez társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet, nem kihirdetett törvény.
„A főállású katásoknak évente 600 ezer forinttal kell többet fizetniük.”
A havi 50 ezer forintos többlet évi 600 ezer forint, ez a ma katázókra 2028-tól igaz. 2027-ben a havi 75 ezres átmeneti tétel miatt a többlet csak évi 300 ezer forint.
„A kormány a kata ügyében pont az ellenkezőjét ígérte annak, hogy a katások többet fizessenek.”
A Tisza 2025-ben, még ellenzékben azt ígérte, hogy „az adócsökkentés kormánya lesz”, programja pedig a kedvezményes kata széles körű elérhetőségét vállalta, havi összeg nélkül. A mai katások terhe a tervezet szerint nő, ez ellentétes az ígérettel, a vállalt kiterjesztést (mellékállásúak, nyugdíjasok, diákok, céges számlázás) viszont a tervezet tartalmazza.
„A kata emelése közvetlenül több mint 100 ezer kisvállalkozót érint.”
A NAV évkönyvi adata szerint 2025 végén nagyjából 138 ezren katáztak. A tervezet szerint mindannyiuk havi tétele 2027-ben 75, 2028-ban 100 ezer forintra nő, ha a régi katában maradnak.
„Egy havi 650 ezer forint bevételű katás műkörmösnél a tételes adó után ma havi 600 ezer forint marad, az új szabályok szerint 550 ezer, vagyis havi 50 ezer forinttal kevesebb.”
A számítás a ma katázókra 2028-tól stimmel, amikor havi tételük 50 helyett 100 ezer forint; 2027-ben a csökkenés még csak 25 ezer forint. A magasabb befizetésért cserébe az ellátási alap 108 ezerről 2027-ben 161, 2028-ban 215 ezer forintra nő.
„Egy bruttó 3 millió forintot kereső cégvezető-tulajdonos az új katával havi 263 ezer forintot spórolhat, nettója 1 995 000-ről 2 258 000 forintra nő, mert jövedelme egy részét katába viheti.”
A tervezet szerint a kata megszűnik, ha a kisadózó a munkáltatójától vagy annak kapcsolt vállalkozásától szerez bevételt, és az év végén akkor is, ha az éves bevétel legalább fele ugyanattól a megrendelőtől származik; a céges bevételre ráadásul 15 százalékos kiegészítő adó jár. A saját cégnek való számlázás tehát csak szűk feltételekkel lehetséges, a 263 ezres szám számítási feltételei pedig nem nyilvánosak.
„A kata emelésével a kormány megadja a kegyelemdöfést a kata-rendszernek, és elveszi a kisvállalkozóktól az egyszerűsített, alacsony adózás lehetőségét.”
A tervezet a havi tételes adózást megtartja, és 2027-től kiterjeszti a nem főfoglalkozású vállalkozókra (havi 50 ezer forint), a nyugdíjasokra és a diákokra, újra engedi a céges számlázást, a bevételi keretet pedig 18-ról 22 millió forintra emeli. A mai katások terhe valóban nő, és a régi kata 2029-től megszűnik, de alanyai automatikusan az új katába kerülnek.
„A Tisza a választás előtt azt ígérte, hogy a Tisza-kormány az adócsökkentés kormánya lesz.”
A Tisza választási programjának adópolitikai fejezete szó szerint így fogalmaz: „A TISZA az adócsökkentés kormánya lesz”, és Magyar Péter 2025. szeptember 7-én Kötcsén is ezt mondta. A konkrét vállalások az szja-ra, egyes áfakulcsokra és a munkabért terhelő adókra vonatkoztak; a kata havi összegét nem rögzítették.
„Egy havi 344 ezer forint bevételű pásztói katás fodrásznál ma 50 ezer forint kata és havi 6880 forint helyi iparűzési adó levonása után 287 120 forint marad, a kata-tervezet szerint 2028-ban 237 120, vagyis havi 50, évi 600 ezer forinttal kevesebb.”
A számítás a ma katázókra 2028-tól pontos, mert a régi kata tétele a tervezet szerint 2028-tól 100 ezer forint; 2027-ben 75 ezer forintos tétellel még 262 120 forint maradna. A katás a 2,5 milliós tételes iparűzési adóalapot is választhatja, ami a különbözetet nem érinti; a 344 ezres bevétel forrását nem találtuk.
„A kata módosításával a kormány 60 milliárd forinttal több adót tervez beszedni a kisvállalkozóktól.”
A Pénzügyminisztérium hatásvizsgálati lapja (PM/4556/2026) 275 milliárd forint egyenlegjavító és 215 milliárd forint egyenlegrontó hatással, összesen 60 milliárd forint nettó javulással számol, de ez a „további négy évre” szól (évente átlagosan mintegy 15 milliárd), és nettó egyenleg, amelyben a magasabb ellátások és az átlépők kisebb terhe is benne van. A lap éves bontást és levezetést nem ad, a „vizsgált időszak” teljes hatása rovatban pedig 0 forint áll.
„Magyar Péter azt mondta, hogy a kata átalakítása nem adóemelés.”
A miniszterelnök az október 9-i kormányzati tájékoztatón azt mondta: „ez nem adóemelés, hanem pluszszolgáltatások járnak a kata mellé”, és a változást költségvetési szempontból nagyjából nullszaldósnak nevezte. A ma katázók havi tétele ugyanakkor a tervezet szerint két lépésben 50-ről 100 ezer forintra nő.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
