Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaAz árrésstop nem tette olcsóbbá a bevásárlást: a veszteséget más termékek árában fizették meg a magyar családok. Meghallgattuk a gazdákat és a kereskedőket, ezért kivezetjük ezt az elhibázott intézkedést.
Nem igaz, hogy az árrésstop nem tette olcsóbbá a bevásárlást, és az sem, hogy a boltok a kiesést más termékek fogyasztói árában fizettették meg a családokkal. A jegybank szerint az intézkedés 1,4 százalékponttal csökkentette az árszintet, rendszerszintű keresztárazást nem mutatott ki, a terhet pedig a láncok főként a beszállítókra hárították. Ez utóbbi alátámasztja, hogy a hazai termelők nehezebb helyzetbe kerültek, a kisboltok bezárási adatai viszont nem mutatnak általános ugrást. A kivezetés bejelentése és az, hogy az ágazati szervezetek kérték, valós.
Időrend. Az árrésstopot az Orbán-kormány vezette be: az élelmiszerekre 2025. március 17-től, 10 százalékos árrésplafonnal, a drogériai termékekre májustól, 15 százalékos plafonnal. 2026 áprilisában a leköszönő kormány eltörölte a lejárati határidőt, a 2026. április 12-i kormányváltás után pedig a Tisza-kormány hónapokig fenntartotta. 2026. szeptember 22-én nyolc ágazati érdekképviselet közösen kérte a megszüntetését. Október 2-án Kisvárdán a miniszterelnök még csak azt mondta, hogy a kivezetést „meg kell fontolni”. Október 19-én a 2027-es költségvetés ismertetésekor jelentette be a kivezetést, időpont és ütemezés nélkül. A hatásvizsgálatok döntően 2025-ös adatokra épülnek, tehát az Orbán-kormány időszakában hozott intézkedést mérik.
Az árhatás. A Magyar Nemzeti Bank 2025. júniusi inflációs jelentése az élelmiszer-árrésstop 2025-ös inflációcsökkentő hatását 0,5, a drogériai korlátozásét 0,1 százalékpontra becsülte. A 2026. június 25-én megjelent jelentés szerint a korlátozások bevezetésükkor összesen 1,4 százalékponttal csökkentették az árszintet. A bevezetés hetében a Portfolio Árfigyelő-felmérése szerint a tejföl 30–50, a vaj 10–50 százalékkal lett olcsóbb. A bevásárlás az érintett termékkörben tehát mérhetően olcsóbb lett. A hatás összességében mérsékelt és egyszeri volt, és a jegybank szerint az érintett termékeknél csökkent az akciók aránya és mélysége. Hogy az intézkedés „nem hozta meg a várt eredményeket”, az értékelés kérdése: a közvetlen árcsökkentő hatás bekövetkezett, de kicsi volt. A későbbi élelmiszerár-csökkenést az ágazati szereplők főként a világpiaci folyamatoknak tulajdonítják.
A keresztárazás. A bevezetés első hetében a Portfolio 2547 vizsgált termékéből 319 drágult és 1044 olcsóbb lett. 40 százalék feletti drágulás 33 terméknél fordult elő. A Portfolio 2025. augusztusi vizsgálata szerint a drágulás nem az árrésstopos termékekre volt jellemző. A jegybank 2026. júniusi jelentése szerint a láncok nem a fogyasztói árakban megjelenő keresztárazással tartották fenn a korábbi, 31 százalék körüli árrésüket. Ehelyett a nem érintett termékek beszerzési árait tárgyalták újra, és csökkentették a költségeiket. Az érintett és a nem érintett termékek havi árváltozása a bevezetéskori árcsökkenés után érdemben nem tért el. Az az állítás tehát, hogy a családok más termékek drágulásán keresztül fizették meg a veszteséget, a mérésekkel nem igazolható.
Ki viselte a terhet. Ugyanez a jegybanki elemzés kimondja, hogy a beszerzési árakon keresztüli alkalmazkodás az árréskorlátozás költségeit a beszállítói lánc más szereplőire, a nagykereskedőkre és a gyártókra hárította. Ez összhangban van azzal, hogy a termelők nehezebb helyzetbe kerültek, és egyúttal ellentmond a keresztárazásos magyarázatnak: a terhet nem a vásárlók, hanem főként a beszállítók viselték. Az MNB szerint náluk a forint erősödése és a világpiaci élelmiszerárak mérséklődése jelentős részben ellensúlyozhatta a költséget. A súlyosabb következményekről, például a gyengülő alkupozícióról, az import térnyeréséről és a magyar termékek kiszorulásáról az érintett szervezetek beszélnek. Ilyen a nyolc érdekképviselet szeptember 22-i közleménye és a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége vezetőinek szeptember 25-i írása. Ezek érdekelt felek állításai.
A kisboltok. A szabály az egymilliárd forint feletti árbevételű kereskedőkre vonatkozott, a kisboltokra közvetlenül nem. Ezeket legfeljebb közvetve érinthette, ha a vásárlók a nagy láncokhoz pártoltak át. A kereskedelmi szövetségek (OKSZ, MNKSZ) jelentős teherről beszélnek, és felidézik, hogy 2025-ben 913 élelmiszer-jellegű bolttal lett kevesebb. Az MNKSZ maga is elismeri, hogy ez nem tulajdonítható automatikusan az árrésstopnak. Az MBH KSH-adatokra épülő, 2026. májusi elemzése szerint 2025-ben az üzletek 2,9 százaléka zárt be, ez megfelel a 2013–2021 közötti átlagnak. 2025 második felében az árrésstop összességében nem növelte a bezárások számát, kivétel a zöldségesek köre. Hogy a kisebb vállalkozásokat „különösen nehéz helyzetbe hozta”, az így nem igazolt.
A döntés. A kivezetést nyolc agrár- és élelmiszeripari érdekképviselet szeptember 22-én közösen kérte, az Országos Kereskedelmi Szövetség október 20-án üdvözölte. A kormány által hivatkozott személyes egyeztetések tartalma csak a kormány saját közléséből ismert. Október 21-ig a megszüntetés időpontja és jogszabálya nem volt nyilvános.
„Az árrésstop nem tette olcsóbbá a bevásárlást.”
Az MNB 2026. júniusi inflációs jelentése szerint az árréskorlátozások bevezetésükkor összesen 1,4 százalékponttal csökkentették az árszintet. A 2025. júniusi jelentés az élelmiszer-árrésstop 2025-ös inflációcsökkentő hatását 0,5 százalékpontra becsülte. Az érintett termékek, például a tejföl, 30–50 százalékkal lettek olcsóbbak. A hatás mérsékelt volt, és ezekben a termékkörökben kevesebb lett az akció.
„A kereskedők az árrésstop miatti veszteséget más, nem szabályozott termékek árába építették be, így azt a családok fizették meg.”
Az MNB 2026. júniusi jelentése szerint a láncok nem a fogyasztói árakban megjelenő keresztárazással alkalmazkodtak, hanem a beszállítói árak újratárgyalásával és költségcsökkentéssel. Az érintett és a nem érintett termékek árváltozása a bevezetés óta érdemben nem tért el. A bevezetés első hetében voltak egyedi, 40 százalék feletti drágulások (2547 termékből 33-nál), de 1044 termék ára csökkent.
„A kormány a gazdák és a kereskedők meghallgatása után, az ő kérésükre döntött az árrésstop kivezetéséről.”
Nyolc agrár- és élelmiszeripari érdekképviselet, köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, 2026. szeptember 22-én közösen kérte a kivezetést, az Országos Kereskedelmi Szövetség október 20-án üdvözölte. A miniszterelnök október 19-én a gazdákkal, feldolgozókkal és kereskedőkkel folytatott egyeztetésekre hivatkozott. Ezek tartalma csak a kormány saját közléséből ismert.
„A kormány kivezeti az árrésstopot.”
Magyar Péter 2026. október 19-én az Országgyűlésben jelentette be: „Kivezetjük az árrésstop elhibázott intézményét.” Az Infostart szerint időpontot és ütemezést nem közölt. A források szerint október 21-én ez még bejelentett szándék volt, a megszüntető jogszabály nem jelent meg.
„Az árrésstop miatti bevételkiesés különösen nehéz helyzetbe hozta a hazai termelőket és beszállítókat.”
Az MNB 2026. júniusi jelentése szerint a láncok a beszerzési árakon keresztül a nagykereskedőkre és a gyártókra hárították az árréskorlátozás költségeit. A jegybank szerint ezt náluk a forint erősödése és a világpiaci élelmiszerárak csökkenése jelentős mértékben ellensúlyozhatta. A súlyosabb kárt főként az érintett ágazati szervezetek állítják.
„Az árrésstop miatti bevételkiesés különösen nehéz helyzetbe hozta a kisebb vállalkozásokat, kisboltokat.”
Az egymilliárd forint alatti árbevételű boltokra az árrésstop nem vonatkozott, legfeljebb közvetve, a vevők elvándorlásán keresztül érintette őket. Az MBH KSH-adatokon alapuló, 2026. májusi elemzése szerint 2025 második felében az árrésstop összességében nem növelte a boltbezárások számát; kivétel a zöldségesek köre (-116 üzlet). Súlyos teherről az érintett kereskedelmi szövetségek beszélnek, de ezt mérés nem támasztja alá.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
