A Tisza-kormány 2026. május közepe óta van hivatalban, tehát minden itt tárgyalt döntés az ő idejére esik. Az adóemelési bejelentés október 6-án, kedden hangzott el, a Telex tudósítása szerint 12:44 körül, Magyar Péter Facebook-videójában. A kormány közleménye és a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetek aznap jelentek meg.
A bejelentés három adót érint:
- A vagyonadó 2027-től az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészt terheli, 1 százalékkal, 100 milliárd forint felett 1,5 százalékkal. Először 2027. augusztus 31-ig kell befizetni, a 2026. év végi állapot alapján.
- A kata havi tétele a főállásúaknál 50 ezerről 100 ezer forintra nő. Aki csak magánszemélyeknek számláz, 2027-ben átmenetileg 75 ezer forintot fizet. A cégeknek számlázott bevételt 15 százalék terheli, de ebbe a befizetett kata beszámít. A bevételi határ 18 millióról 22 millió forintra emelkedik.
- A hivatásos sportolók ekhós határa 500 millióról 60 millió forintra csökken.
Adóemelés tehát valóban történt. Ezt a bejelentés napján a KDNP-frakció közleménye is így minősítette.
A kép azonban egyoldalú. A kormány becslése szerint a vagyonadó mintegy 15 ezer embert érint. A kata emeléséért cserébe a kör bővül: a mellékállásúak, a nyugdíjasok és az egyetemisták havi 50 ezer forintért újra katázhatnak. A Világgazdaság által ismertetett pénzügyminiszteri közlés szerint az ellátások számítási alapja háromszorosára nő. A kormány emellett csökkentett is adót. A 2026. évi XLVIII. törvény szeptember 15-től 27-ről 5 százalékra vitte le a tűzifa áfáját. A vényköteles gyógyszerek szeptembertől áfamentesek. A júliusi adócsomag megszüntette a bevándorlási különadót, a települési adót és az ebrendészeti hozzájárulást. Ugyanez a csomag viszont kivezetett egyes társaságiadó-kedvezményeket, és megduplázta a levegőterhelési díjat. Az „adóemelés kormánya” címke annyiban megalapozott, hogy a Tisza 2025-ben még azt ígérte: „az adócsökkentés kormánya lesz”, és a bejelentett emelések bevételi súlya nagyobb a csökkentésekénél. Csak adóemelésekről azonban nincs szó.
Az az állítás, hogy minden adóemelés munkahelyeket szüntet meg és gyárakat zár be, minden adócsökkentés pedig munkahelyet teremt, általános törvényszerűségként hangzik el. Ilyen egységes szakmai tétel nincs. Az OECD 2008-as munkaanyaga adónemenként rangsorolja a növekedési hatást: a társasági adót tartja a legkárosabbnak, a visszatérő ingatlanadókat a legkevésbé. Az OECD 2026-os Magyarország-jelentése szerint az ilyen adók Magyarországon alulhasznosítottak. A vagyonadó nem azonos az ingatlanadóval. A hatásvizsgálat elismeri, hogy befolyásolhatja az érintettek likviditását és befektetési döntéseit, de munkahely-megszűnést nem számszerűsít. Hogy az adóemelést a gazdaság fél év alatti tönkretétele kényszerítette volna ki, az politikai értékelés. A kormány hivatalos indoklása a közteherviselés arányosítása és a katások szociális biztonsága.