Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA vagyonadó mellett januártól akár 7,5 százalékos reklámadót is kivet a Tisza-kormány, leporolva a Fidesz régi sarcát. A hazai reklámköltések közel 40 százalékát elszívó külföldi techóriások más uniós tagállamból számlázva megúszhatják, a magyar cégeket viszont veszteségesen is megvágják. Magyar Péterék a külföldi monopóliumokat kímélik, a hazai piacot pedig kivéreztetik.
Valós, hogy a 2026. október 27-én benyújtott adótörvény-javaslat 2027. január 1-jétől sávosan visszahozná a reklámadót, 7,5 százalékos felső kulccsal, és hogy az adó árbevétel alapú. Hamis kép viszont, hogy a más uniós tagállamból számlázó techóriások kimaradnak belőle, és hogy a kormány őket kíméli: a törvény illetőségtől függetlenül adóztatja a reklám közzétevőjét, a 7,5 százalék csak a 40 milliárd forint feletti reklámbevételre jár, az első 500 millió pedig mentes.
Időrend. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvényt az Országgyűlés még az Orbán-kormány idején, 2014. június 11-én fogadta el. A kulcs 2019. július 1. óta 0 százalék. A 2025 őszi adócsomag 2026. július 1-jétől 7,5 százalékos kulcsot írt volna elő, ezt a távozó Orbán-kormány 87/2026. (IV. 23.) rendelete halasztotta el, a 2026. április 12-i kormányváltás után, de még a Tisza-kormány hivatalba lépése előtt. A Tisza-kormány nevében Magyar Péter 2026. október 19-én egységes, 3,75 százalékos kulcsot jelentett be. A Magyar Reklámszövetség október 20-án arra figyelmeztetett, hogy nem látja biztosítottnak az adó alkalmazását a más uniós tagállamból értékesítő techóriásokra. Ugyanezen a napon Kövesdy Attila államtitkár a Világgazdaság beszámolója szerint azt mondta, hogy az adót a külföldi platformokra is ki lehet vetni. A kormány október 27-én 21:13-kor nyújtotta be a T/927. számú törvényjavaslatot, amely a bejelentett egységes kulcs helyett sávos rendszert tartalmaz.
A javaslat 48. §-a szerint az adó mértéke 500 millió forintig 0, 500 millió és 10 milliárd forint között 2,5, 10 és 40 milliárd között 4,5, 40 milliárd forint felett 7,5 százalék. A megrendelő 2,5 százalékot fizet, ha a közzétevő nem nyilatkozik az adófizetésről. A „januártól akár 7,5 százalék” tehát a legfelső sávra igaz. A javaslat október 28-án még nem volt elfogadott törvény.
A külföldi szolgáltatók helyzete. A hatályos törvény 3. § (1) bekezdése szerint az adó alanya „illetőségétől függetlenül” az internetes reklám közzétevője. A javaslat a 11. § hatályon kívül helyezésével megszünteti a végrehajtási szabályok 2019 óta tartó felfüggesztését. Visszaállítja a NAV közzétett nyilvántartását, a 30 napon belüli bejelentkezési kötelezettséget, az ismételhető, akár 10 millió forintos mulasztási bírságot és a becslést, és bevezeti a kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítását. Az indokolás szerint ez az adóalap szétaprózódását akadályozza meg. A Világgazdaság ismertetése szerint az uniós bíróság a Google Ireland ügyében 2020-ban nem tartotta uniós jogba ütközőnek a más tagállamban letelepedett szolgáltató bejelentkezési kötelezettségét, csak a korábbi, aránytalan bírságrendszert. Hogy a nagy platformok ténylegesen fizetnek-e majd, az 2027 előtt nem mérhető. A szakmai aggály valós, de a szabályozás nem ad kivételt a külföldi közzétevőknek.
A hazai cégek terhe. Az adó árbevétel alapú, ezért a veszteséges cégeknek is fizetniük kell. A reklámszövetség is ezt kifogásolta. A mentes sáv viszont 100 millióról 500 millió forintra nő, így a kisebb helyi rádiók, vidéki lapok és szerkesztőségek a javaslat szerint nem fizetnének reklámadót. A legmagasabb kulcs a legnagyobb, 40 milliárd forint feletti reklámbevételt terheli. Az, hogy a kormány a külföldi monopóliumokat kímélné, ellentétes a sávos szerkezettel, a végrehajtási szabályok visszaállításával és a kormány kimondott céljával: a Meta és a Google bevonásával.
„2027 januárjától akár 7,5 százalékos reklámadót vet ki a Tisza-kormány.”
A T/927. számú, 2026. október 27-én benyújtott törvényjavaslat szerint 2027. január 1-jétől az adóalap 500 millió forintig 0, 10 milliárdig 2,5, 40 milliárdig 4,5, afölött 7,5 százalékkal adózik. A 7,5 százalék tehát csak a legfelső sávra vonatkozik. Október 28-án ez még benyújtott javaslat volt, nem elfogadott törvény.
„A reklámadó a Fidesz-kormányok idején bevezetett adó feléledése.”
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvényt az Országgyűlés 2014. június 11-én fogadta el. A kulcs 2019. július 1. óta 0 százalék. A 2025 őszi csomag 2026. július 1-jétől 7,5 százalékos kulcsot írt volna elő a 100 millió forint feletti bevételre, ezt az Orbán-kormány 87/2026. (IV. 23.) rendelete halasztotta el. A törvényjavaslat indokolása maga is az adófizetési kötelezettség „feléledéséről” beszél.
„A hazai reklámköltés közel 40 százaléka globális technológiai cégekhez kerül.”
A szám a Magyar Reklámszövetség és 12 társszervezete 2026. október 20-i közleményéből származik. Ez szakmai becslés, hivatalos statisztikát nem találtunk róla.
„A más uniós tagállamból számlázó külföldi techóriások megúszhatják a reklámadót.”
A reklámadó-törvény 3. § (1) bekezdése szerint az adó alanya illetőségétől függetlenül az internetes reklám közzétevője. A javaslat visszaállítja a bejelentkezési kötelezettséget, az ismételhető, akár 10 millió forintos mulasztási bírságot, a becslést és a NAV nyilvántartását, és újra összeszámítja a kapcsolt vállalkozások adóalapját. Ha a közzétevő nem nyilatkozik, a megrendelő fizet 2,5 százalékot. Az uniós bíróság 2020-ban a Google Ireland-ügyben a bejelentkezési kötelezettséget nem tartotta uniós jogba ütközőnek, csak a korábbi szankciókat. A behajthatóság valós kérdés, amelyet a szakma is felvetett, de kivételt a szabályozás nem ad.
„A reklámadót a magyar cégeknek veszteséges működés esetén is fizetniük kell.”
Az adó alapja a reklámból származó nettó árbevétel, ezért a nyereségtől függetlenül terhel. A javaslat szerint azonban az első 500 millió forint minden adóalanynál mentes, ez a korábbi 100 milliós határ ötszöröse. Az adó a külföldi és a hazai közzétevőkre ugyanígy vonatkozik.
„A kormány a reklámadóval a külföldi monopóliumokat kíméli, a terhet a hazai piacra rakja.”
A sávos szerkezetben a legmagasabb, 7,5 százalékos kulcs a 40 milliárd forint feletti reklámbevételt terheli. A kormány a Metát és a Google-t nevezte meg elsődleges célpontként, és a pénzügyminiszter szerint a nagy nemzetközi platformokra is alkalmazni kívánják. Az évi 500 millió forint alatti reklámbevételű hazai médiumok nem fizetnének.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
