Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaKórházak és bérek helyett külföldi multiknak menne a gigahitel. A Tisza 1500 milliárdos hitelcsomagjából 800 milliárd forintot szélerőművekre költenének, amiket kizárólag külföldi nagyvállalatok építenek. A munkát nem magyar cégek kapják, a profitot kiviszik az országból, a hitelt viszont kamatostul a magyar adófizetők törlesztik.
2026. október 28-ig nem jelentettek be olyan 1500 milliárd forintos hitelcsomagot, amelyből 800 milliárd forint szélerőművekre menne: a 2027-es költségvetési bejelentésben az 1500 milliárd kiadáscsökkentés, a szélerőművek magántőkéből épülnek, az uniós helyreállítási hitel ismert tételei között szélerőmű nincs, a széltender nyertesei pedig még nem ismertek.
Minden vizsgált fejlemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, a kormány tehát a Magyar Péter vezette Tisza-kormány. Az időrend: július 8-án jelent meg a Pénzügyminisztérium költségvetési leltára az uniós helyreállítási csomag tételeivel, augusztus 30-án írta ki a MEKH az első, 702 MVA-s szélerőművi kapacitáspályázatot, szeptember 14-én beszélt a gazdasági és energetikai miniszter a parlamentben a szélerőművek magántőkés finanszírozásáról. Október 19-én a miniszterelnök ismertette a 2027-es költségvetést, október 24-én pedig megjelent a kormány erről szóló összefoglalója.
A megnyitott források egyikében sincs nyoma egy 1500 milliárd forintos, szélerőműveket finanszírozó hitelcsomagnak. Az 1500 milliárd forint a 2027-es költségvetési bejelentésben szerepel, de kiadáscsökkentésként: a miniszterelnök szerint 2026-ban már 700 milliárdot spóroltak meg, és 2027-ben további 1500 milliárd forint megtakarítást terveznek a koncessziókon, a kormányzati kommunikáción, a közmédián és a KEKVA-kon. Hitelként egyedül az uniós helyreállítási alap 3,5 milliárd eurós hitelrésze ismert. Ezt a Költségvetési Tanács mintegy 1239,5 milliárd forintra számolta, a Pénzügyminisztérium bontása szerint pedig vasúti járművekre, az MFB tőkeemelésére, a műholdas IRIS2-programra és az AI-gigagyárra megy. A Magyar Nemzet október eleji, egy esetleges IMF- vagy más külső hitelről szóló értesülése sem összeget, sem szélerőműves felhasználást nem közölt, és a kormány nem erősítette meg.
A 800 milliárd forint sem szélerőművekre megy. A kormány október 24-i közlése szerint 2027-ben 868 milliárd forint jut hálózatfejlesztésre, energiatárolásra és korszerű mérésre. A helyreállítási tervben a villamosenergia-hálózat 1,5 milliárd eurója vissza nem térítendő támogatás. A szélerőművek építését a miniszter szerint teljes egészében magántőke finanszírozza, a MEKH-pályázat pedig csak hálózati csatlakozási jogot oszt ki, pénzt nem.
Az, hogy a parkokat kizárólag külföldi nagyvállalatok építik, 2026. október 28-án nem állítható. A beadási határidő október 30., az eredményt legkésőbb december 13-án hirdetik ki. A pályázók projekttársaságok, amelyeknek kötelező legfeljebb 25 százalékos vételi jogot adniuk helyi megújulóenergia-közösségeknek. A miniszter szerint így a nyereség egy része a helyi közösségeknél marad. A turbinákat valóban külföldi gyártók szállítják, ez viszont nem azonos azzal, hogy magyar cégek nem kapnak munkát. A „kórházak és bérek helyett” keret sem áll meg: a szélerőművekre nem jut költségvetési pénz, a 2027-es tervben pedig az egészségügy 510 milliárd forinttal többet kap.
„A Tisza-kormány 1500 milliárd forintos hitelcsomagot vesz fel, illetve tervez felvenni.”
Ilyen hitelcsomagról nincs kormányzati döntés vagy közlés. Magyar Péter október 19-i költségvetési bejelentésében az 1500 milliárd forint a 2027-re tervezett kiadáscsökkentés összege. Az uniós helyreállítási hitel 3,5 milliárd euró, a Költségvetési Tanács szerint mintegy 1239,5 milliárd forint. A Magyar Nemzet október 6-i értesülése egy esetleges külső hitelről összeget nem közölt, és a kormány nem erősítette meg.
„Ebből a hitelcsomagból 800 milliárd forintot szélerőművekre költenek.”
A Pénzügyminisztérium július 8-i költségvetési leltára szerint az RRF-hitel a Rosco járműflottára (1,8 milliárd euró), az MFB tőkeemelésére (0,7), az IRIS2-re (0,5) és az AI-gigagyárra (0,5) megy, szélerőműre nem. A kormány október 24-i közlése szerint 2027-ben 868 milliárd forint jut hálózatfejlesztésre, tárolásra és mérésre, nem szélerőművek építésére.
„A szélerőművek építését hitelből finanszírozzák, amelyet kamatostul a magyar adófizetők törlesztenek.”
Kapitány István szeptember 14-én a parlamentben azt mondta, hogy a szélerőművek teljes egészében magántőkéből épülnek. A MEKH augusztus 30-i pályázata hálózati csatlakozási jogot oszt ki, támogatást nem. Közpénz a hálózatfejlesztésre megy, ennek forrása főként az uniós helyreállítási támogatás, amelyet nem kell visszafizetni.
„Az új szélerőműveket kizárólag külföldi nagyvállalatok építik, magyar cégek nem kapnak munkát.”
A pályázat beadási határideje október 30., az eredményt legkésőbb december 13-án hirdetik ki, így október 28-án nyertes még nincs. A miniszteri rendelet szerint az erre a célra létrehozott projekttársaságok pályázhatnak, és kötelező legfeljebb 25 százalékos vételi jogot adniuk helyi megújulóenergia-közösségeknek. A turbinákat valóban külföldi gyártók készítik, de ebből nem következik, hogy kizárólag külföldi cégek építenek.
„A szélerőművekre fordított pénz a kórházaktól és a bérektől vonna el forrást.”
A szélerőművekre nem jut költségvetési forrás, így attól sem vonhat el. A 2027-es költségvetési bejelentés szerint az egészségügy 510 milliárd forinttal többet kap, mint 2026-ban, és több ágazatban is béremelést terveznek.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
