Az ügy időrendje a közösségi bejegyzések időbélyegeiből pontosan kirajzolódik. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter 2026. augusztus 25-én 04:41 UTC-kor (magyar idő szerint 6:41-kor) tett közzé egy rádióinterjút beharangozó reelt, amelyen egy haladó autó hátsó ülésén ül; Bohár Dániel első, piros nyíllal a hiányzó övre mutató reakcióvideója ugyanaznap 07:46 UTC-kor (9:46-kor) jelent meg. Ruszin-Szendi válaszbejegyzése augusztus 26-án 17:27 UTC-kor került ki. A vizsgált poszt augusztus 27-én reggel erre a válaszra reagál.
A poszt egyik ellenőrizhető eleme megáll: Bohár Dániel volt az, aki a mulasztást elsőként a nyilvánosság elé vitte, és több szerkesztőség — a Mandiner, az Index, a Népszava, a Telex, az ATV és az nlc — is neki tulajdonítja az eset kiszúrását. Ebben az értelemben a „lebuktatás" állítása helytálló.
A poszt üzenetének súlyát viszont nem ez viszi, hanem az a mondat, hogy „a valóság ezzel szemben az, hogy de", vagyis hogy Bohár kommentárja kellett ahhoz, hogy a miniszter észrevegye a mulasztást. Ez egy másik ember észlelésének időpontjáról szóló állítás, amelyre semmilyen külső bizonyíték nincs: a rendőrkapitánynak írt levél keltezése a közzétett képről nem ismert, a rendőrség önálló közleményt nem adott ki, és a nyilvános időrend csak annyit rögzít, hogy Bohár posztja megelőzte a miniszter nyilvános elismerését. A videóban felhozott érv — „ha nem így lenne, akkor bekötötte volna magát az autóban" — nem bizonyítja az állítást: Ruszin-Szendi nem azt írta, hogy már az autóban észrevette, hanem azt, hogy a saját közzétett videóján figyelt fel rá, tehát utólag. Az érvelés így egy olyan állítást cáfol, amelyet a másik fél nem tett.
Az idézés pontosságában a poszt szövege és a videó eltér. A videóban a beszélő szó szerint és helyesen adja vissza Ruszin-Szendi mondatát („nem kellett Bohár Dániel kommentárja ahhoz, hogy észrevegye"), a poszt kísérőszövege viszont ezt „nem én buktattam le" alakra formálja át — a miniszter azonban nem azt vitatta, ki hozta nyilvánosságra az ügyet, hanem azt, hogy neki külső figyelmeztetés kellett volna a felismeréshez.
A bírságról szóló közlés helytálló, de egyetlen forrása a miniszter saját bejegyzése: a XIV. kerületi rendőrkapitányság határozatát ő maga töltötte fel, az összeget kitakarva, és ő közölte, hogy a bírságot azonnal befizette. A hatályos KRESZ 48. § (4) bekezdése az övvel felszerelt ülésen utazónak előírja az öv becsatolását, a 156/2009. kormányrendelet 11/A. melléklete pedig lakott területen 20 ezer, azon kívül 30 ezer, autóúton és autópályán 40 ezer forintos bírságtételt rendel hozzá; a sajtóbeszámolók szerint a helyszín a XIV. kerületi Ajtósi Dürer sor volt, vagyis lakott terület. A poszt nem említi, hogy a miniszter maga fordult levélben a zuglói rendőrkapitánysághoz és maga kérte az eljárást — ez az ügy egészét árnyalja, de a poszt fő állítását nem forgatja ki, ezért kiegészítésként rögzítjük.
A videó záró része — hogy egy miniszternek példát kellene mutatnia, illetve hogy a szerzőnek „nincsenek nagy elvárásai a tiszásokkal szemben" — politikai értékítélet, amely tényként nem minősíthető.