A poszt egy 2026. szeptember 8-i parlamenti felszólalást oszt meg. Az Országgyűlés napirenden kívüli felszólalói listája szerint a 27. ülésnapon, 2026. szeptember 8-án valóban Palóc André (Fidesz) szólalt fel napirend előtt „Be nem tartott ígéretek” címmel, tehát a felvétel azonosítható és aznapi. A poszt saját szövege („tényekkel zavarja össze a tiszásokat”) értékelés, ezért az ellenőrzés a videóban elhangzó tényállításokra vonatkozik. A leiratot nem mi készítettük, ezért ahol a leirat és a képviselő korábbi, dokumentált közlései eltérnek, azt külön jelzem.
A költségvetési rész áll a legszilárdabb lábon. A 2026-os költségvetés módosításáról szóló T/566. számú törvényjavaslat normaszövege szó szerint 300 000 millió forint befizetési kötelezettséget ír elő a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezeteknek 2026. október 31-ig, a fejezetek közötti felosztásról pedig a kormány 2026. október 15-ig dönt – a leiratban elhangzó október 14. tehát egy nappal téves, a képviselő korábbi tévéinterjújában maga is október 15-ét mondott. Az indokolás azt is kimondja, hogy a tárcánkénti összegeket a kormány szándékosan később, „a túlárazás és pazarlás megszüntetése terén tervezett további lépések hatásainak ismeretében” határozza meg – vagyis az az állítás, hogy a felhatalmazás címzettjei és következményei ma nem ismertek, helytálló. Ami a keretezésből kimarad: a javaslat ezt a 300 milliárdot nem közfeladat-elvonásként, hanem a május óta tartó „felelős gazdálkodás folytatásából” származó megtakarításként mutatja be, a hiánycél a GDP 7,5 százaléka, az államadósság-ráta pedig 74,6-ról 77,5 százalékra emelkedik – ez utóbbi két számot a képviselő korábbi közléseiben szintén pontosan idézte.
Az üzemanyagáras rész számai lényegében stimmelnek, a következtetés kerete viszont féloldalas. A Holtankoljak.hu szeptember 8-i közlése szerint a 95-es benzin országos átlagára 622 forint (a beszédben 624), a gázolaj 697 forint – utóbbi pontos. Igaz, hogy a 595, illetve 615 forintos védett árat az Orbán-kormány vezette be 2026 márciusában, és a Tisza-kormány kérésére az Országgyűlés június 23-án szavazta meg a kivezetését, ami június 27-én lépett hatályba. Igaz Magyar Péter március 3-i, szó szerinti követelése is a 480 forintos benzinárstopról. A tankolásonkénti „közel 8500 forint” egy 60 literes tankra és a 480 forintos kampányárhoz mérve kijön (142 forint literenkénti eltérés), de a viszonyítási pont egy soha nem hatályos kampánykövetelés, nem a korábbi védett ár; a gazdák napi 15 ezer forintos többletköltsége nagyságrendileg napi 180 liter fogyasztást feltételez, ezt független adatból nem tudtam ellenőrizni. A legfontosabb hiány azonban a „miért nem lehet ma is fenntartani” kérdés mögül marad ki: maga a benyújtott költségvetési módosítás sorolja fel a 2026-ra örökölt hiánytételek között a védett üzemanyagár bevezetését 127 milliárd forinttal, a miniszterelnök szeptember 7-i parlamenti válasza szerint a visszaállítás minimum 50, esetleg 100 milliárd forint lenne és egy héten belül dízelhiányt okozna, tavasszal pedig a védett ár mellett tényleg voltak tankolási limitek és készletfelszabadítás. Szintén kimarad, hogy a mostani dízeláremelkedés nem csak a kőolajról szól: a szeptember 7-i piaci beszámolók szerint az európai dízel finomítói marzsa hordónként 89 dollár fölé, történelmi csúcsra emelkedett, és hogy a kormány épp a beszéd előtti napon jelentett be egy célzott, dízelüzemű autókra vonatkozó intézkedést. A Brent-adat maga megáll: a védett ár idején, májusban 100 dollár fölött is járt, szeptember 8-án 97–99 dollár között mozgott.
A gyárbezárásos felsorolásban van egy konkrét tévedés. A 483 elvesztett munkahely nem a Tungsramhoz, hanem a tószegi Accell Hunland kerékpárgyár augusztus eleji bezárásához tartozik – ezt maga a képviselő is így mondta el az augusztus 28-i felszólalásában („Tószegen bezárt a kerékpárgyár, 483 munkahely”); a Tungsram 2022-es leépítése 1600 főt érintett, a cég azóta felszámolás alatt áll. A bonyhádi zománcgyár 150 dolgozója igazolható, ahogy a szarvasi Gallicoop ügye is: az agrártárca júliusban visszavonta a 33 milliárd forintos támogatást, a cég pert indított, és Szarvas polgármestere nyilvánosan figyelmeztetett a következményekre, 1600 munkavállalót emlegetve. A Bayer Constructnál pontosítás kell: a cég augusztus 26-án csődeljárást kezdeményezett maga ellen és ideiglenes fizetési haladékot kapott, a közvetlen létszáma saját közleménye szerint több mint ezer fő – ezek tehát veszélyben lévő, nem elvesztett munkahelyek, és nem gyárbezárásról van szó. A foglalkoztatáspolitikai államtitkár hiányát a Szociális és Családügyi Minisztérium saját, július végi közleménye is alátámasztja: helyettes államtitkárokat neveztek ki, és a tárca akkor azt írta, „az államtitkár személye hamarosan szintén ismertté válik”.
A minimálbéres rész idézete valódi, a keretezése viszont csúszik. A „duplájára emeli a jelenleg 266 800 forintos minimálbért… a kormányzati ciklus végére egymillió forint” mondat szó szerint Magyar Péter 2024. szeptember 8-i Facebook-bejegyzéséből származik – vagyis pontosan két évvel, nem egy évvel korábbról, nem tévévitából, és nem Budapest jelenlegi főpolgármesterétől, aki Karácsony Gergely. A képviselő korábbi felszólalásában és sajtóközléseiben maga is a miniszterelnökhöz és 2024-hez kötötte az ígéretet, ezért itt a leirat félrehallása sem kizárható. Tárgyi hiba viszont a „jelenlegi 266 800 forintos minimálbér”: a minimálbér 2026. január 1-je óta a 426/2025. kormányrendelet szerint bruttó 322 800 forint, a 266 800 forint a 2024-es összeg volt – az 533 600 forintos szám tehát a 2024-es bázis kétszerese, nem a maié. A tejfölös példa („1200 forintról 400 forintra”) sem igazolható ebben a formában: a 2025. márciusi árrésstop után dokumentált legnagyobb esések 759-ről 359-re, 719-ről 411-re, a nemzetgazdasági tárca szóvivője szerint a „piros tejfölnél” 960-ról 433 forintra mentek, az 1200 forint körüli ár pedig a 800–850 grammos kiszerelésre jellemző, vagyis a két összeg nem ugyanarra a dobozra vonatkozik.
Összegezve: a beszéd központi üzenete – hogy a módosított költségvetés 300 milliárdos, még nem lebontott elvonást tartalmaz, hogy az üzemanyag drágább a kampányban követelt és a korábbi védett árnál is, és hogy a minimálbér duplázása nem látszik teljesülni – ellenőrizhető tényeken áll. A kép mégis torzít: a fő érvből kimarad a védett ár számszerű költsége és ellátási következménye, valamint a beszédet megelőző napon bejelentett célzott intézkedés, emellett a felsorolásban több konkrétum téves vagy elavult. A poszt „tények” felütése ezért erősebb, mint amit a beszéd egésze fedez.