Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaA jelenlegi tiszás miniszterelnök adóemeléseket jelentett be, köztük a vagyonadót is. Az aktuális kormány gazdasági csodaként tekint a…
A külföldi vagyonadók megszüntetéséről szóló évszámok és az OECD-adat (1990-ben 12, 2017-ben 4 ország) pontosak, de a kép hiányos: Svájc, Norvégia és Spanyolország ma is szed ilyen adót, és a szakirodalom szerint a megszüntetések oka sokszor az adó kialakítása és a politikai helyzet volt, nem maga az adótípus.
A Tisza-kormány 2026 októberében bocsátotta társadalmi egyeztetésre a vagyonadó tervezetét. Eszerint az egymilliárd és 100 milliárd forint közötti nettó vagyonrészre 1, a fölötte lévő részre 1,5 százalékos adó jönne. A tervezet minden oldalán szerepel, hogy a kormány nem tárgyalta meg, tehát még nem elfogadott szabályról van szó. A nemzetközi előzmények évszámai régiek, jóval a 2026. április 12-i kormányváltás előtti időszakra vonatkoznak, így a magyar kormányok felelősségéhez nincs közük.
A külföldi évszámokat az OECD 2018. áprilisi jelentése és Sarah Perret 2021-es, a Fiscal Studies folyóiratban megjelent tanulmánya egyaránt megerősíti. Dánia és Németország 1997-ben, Finnország 2006-ban, Svédország 2007-ben hagyott fel a vagyonadóval. Izland 2006-ban szüntette meg, 2010 és 2014 között ideiglenes válságintézkedésként visszahozta, majd újra kivezette. Az OECD szerint 1990-ben 12 tagország szedett egyéni nettó vagyonadót, 2017-ben négy, vagyis az adót alkalmazók kétharmada valóban felhagyott vele.
A német esetet pontosítani kell. A Bundestag 2002-es nyomtatványa és a szövetségi kormány 2025-ös válasza szerint a szövetségi alkotmánybíróság 1995. június 22-i határozata nem a vagyonadót mint adótípust tartotta alkotmányellenesnek. Azt kifogásolta, hogy az ingatlanvagyont 1964 óta nem frissített egységértéken, a többi vagyont viszont jelenértéken adóztatták. A törvényhozó 1996 végéig nem alkotott új szabályt, ezért az adót 1997 óta nem szedik, a törvényt viszont formálisan ma sem helyezték hatályon kívül.
A kép attól hiányos, hogy kimarad belőle a másik oldal. Spanyolország 2008-ban gyakorlatilag felfüggesztette az adót, 2011-ben visszaállította, és azóta is fenntartja. Norvégiában 1892 óta, Svájcban a kantonokban évtizedek óta létezik vagyonadó. Hollandia egy vagyonadóként működő vélelmezett tőkejövedelem-adóra cserélte a sajátját.
A megszüntetés okairól a szakirodalom nem egységes. Az OECD a hatékonysági és igazgatási költségeket, a tőkemenekülés kockázatát és a gyenge újraelosztó hatást sorolja fel. Perret tanulmánya szerint a politikai tényezők és a tervezési hibák is fontos szerepet játszottak. Az Európai Bizottság számára 2026 tavaszán készült tanulmány összefoglalója szerint a nettó vagyonadók eredménye kevésbé múlik magán az eszközön, mint a kialakításán és az adóhatóság kapacitásán. Németország és Svédország esetében szűk és egyenetlen adóalapot, sok kivételt és következetlen értékelési szabályokat nevez meg. Az, hogy sok ország kivezette, tehát valós tény, de önmagában nem bizonyítja, hogy az adótípus minden kialakításban rossz.
„A Tisza-kormány 2026 októberében több adó emelését jelentette be, köztük vagyonadó bevezetését.”
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezete szerint az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre 1, a 100 milliárd forint feletti részre 1,5 százalékos adó jönne. Ez még tervezet: a dokumentum minden oldalán szerepel, hogy a kormány nem tárgyalta meg.
„Németországban egy alkotmánybírósági döntést követően 1997 óta nem alkalmazzák a vagyonadót.”
A szövetségi alkotmánybíróság 1995. június 22-i határozata (2 BvL 37/91) az ingatlan és az egyéb vagyon egyenlőtlen értékelését mondta alkotmányellenesnek, és 1996 végéig adott határidőt új szabályozásra. Új szabályozás nem született, ezért 1997. január 1-jétől nem szedik az adót. A vagyonadóról szóló törvényt formálisan nem helyezték hatályon kívül, és a bíróság nem magát az adótípust tiltotta meg.
„Dánia 1997-ben szüntette meg a vagyonadót.”
Az OECD 2018-as jelentése szerint a dán vagyonadó 1903 és 1997 között működött.
„Finnország 2006-ban, Svédország 2007-ben törölte el a vagyonadót.”
Az OECD 2018-as jelentése szerint a finn vagyonadó 1919 és 2006 között, a svéd 1947 és 2007 között működött.
„Izland bevezette, majd kivezette a vagyonadót, a pénzügyi válság után visszavezette, végül ismét megszüntette.”
Az OECD szerint Izland 2006-ban szüntette meg a vagyonadót, a válság után pedig ideiglenes költségvetési intézkedésként visszavezette. Sarah Perret 2021-es tanulmánya szerint ez 2010 és 2014 között működött.
„1990-ben 12 OECD-ország alkalmazott egyéni nettó vagyonadót, 2017-re már csak 4.”
Az OECD 2018-as jelentése szó szerint ezt közli. A 2017-ben megmaradt négy ország Franciaország, Norvégia, Spanyolország és Svájc volt. Franciaország 2018-ban ingatlanvagyon-adóra tért át.
„Néhány évtized alatt az ilyen adót alkalmazó OECD-országok kétharmada felhagyott vele.”
Az 1990-es 12 országból 2017-ig nyolc szüntette meg az adót: Ausztria, Dánia, Németország, Hollandia, Finnország, Izland, Luxemburg és Svédország. Ez kétharmad. Hollandia 2001-ben vélelmezett tőkejövedelem-adót vezetett be helyette, amely az OECD szerint a gyakorlatban vagyonadóként működik.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
