Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaBrüsszelnek már a magyar emberek megtakarításai is szúrják a szemét! Ha ezt megszüntetik, a megtakarítások kamatait akár 28 százalékos adó is terhelheti: 15 százalék SZJA és 13 százalék…
Az Európai Bizottság 2026. október 1-jén valóban kötelezettségszegési eljárást indított a magyar lakossági állampapírok kamatadó- és szochomentessége miatt, Magyarországnak két hónapja van a válaszra, és a mentesség megszűnése esetén a kamatot akár 28 százalékos adó is terhelheti; a Bizottság azonban az eltérő bánásmódot kifogásolja, amelyet a mentesség más uniós állampapírokra való kiterjesztése is orvosolhatna, a befektetők száma pedig attól függ, hogyan számolják őket.
Időrend: a lakossági állampapírok kamatának szja-mentességét 2019-ben, a szocho kamatjövedelemre való kiterjesztését pedig 2023 júliusában vezették be, mindkettőt még az Orbán-kormány idején. A Bizottság 2026. október 1-jén, már a Tisza-kormány alatt küldte meg a felszólító levelet, így a válasz a Magyar Péter vezette kormányra hárul.
Az Európai Bizottság október 1-jei közleménye szerint a magyar jog adómentessé teszi a magyar állam által kibocsátott, lakossági célpiacra forgalmazott állampapírok kamatát, és ez a jövedelem a szociális hozzájárulási adó alól is mentes. A más EU- és EGT-államok által kibocsátott vagy garantált kötvények jövedelmére viszont a rendes adózás vonatkozik. A Bizottság szerint ez eltéríti a magyar lakosokat a többi uniós állampapírtól, ezért sérti a tőke szabad mozgását. Ugyanebben a csomagban hasonló okból Írország ellen is eljárás indult, az ír állampapírokon elért tőkenyereség adómentessége miatt. Az eljárás első szakaszában Magyarországnak két hónapja van a válaszra.
A Bizottság nem kifejezetten a mentesség eltörlését kéri, hanem egyenlő bánásmódot vár el. Ez a magyar mentesség megszüntetésével és a mentesség más uniós állampapírokra való kiterjesztésével is elérhető. Az Index által megkérdezett adószakértő szerint jogilag a megszüntetés a legegyszerűbb út, de gazdaságilag költséges lehet. A megszüntetés kockázata tehát valós. Az a kép viszont egyoldalú, hogy az uniós fellépés célja a magyar megtakarítások megadóztatása.
A 28 százalék a kamatjövedelmet terhelő 15 százalékos szja és a 13 százalékos szocho összege. A Bizottság 2026-os országjelentése is ezt a 28 százalékot nevezi meg, és jelzi, hogy a szochónak éves felső határa van. A Portfolio számítása szerint egy 10 millió forintos befektetésnél évi akár 154 ezer forint múlhat a mentességen.
Az érintettek száma a mérőszámtól függ. A Magyar Államkincstár szeptember 11-i közleménye szerint több mint 1,2 millió ügyfélnek van kincstári értékpapírszámlája, köztük 463 ezer gyermek Start-számlája. A lakossági állampapírok mintegy 30 százalékát ráadásul nem a Kincstárnál, hanem bankoknál tartják. A sajtóban ismertetett adatok szerint a júniusi kincstári számlák egy része üres volt. Az ÁKK korábbi, a Babakötvény-tulajdonosokat nem tartalmazó mutatója 2025 közepén mintegy 768 ezer főt mutatott. Az egymilliót meghaladó szám tehát tágabb értelmezésben, a gyermekek számláival együtt áll meg.
A Pénzügyminisztérium október 7-én azt közölte, hogy minden lehetséges megoldást vizsgál. Magyar Péter miniszterelnök október 9-én délben, a kormányinfón azt mondta, hogy a kormány nem tervezi megváltoztatni a kedvezményes adózást. Ez a nyilatkozat azonban az október 9-i reggeli közléseknél későbbi.
„Az Európai Bizottság kifogásolja a magyar lakossági állampapírok adómentességét, és ezért eljárást indított Magyarország ellen.”
A Bizottság 2026. október 1-jei kötelezettségszegési csomagjában felszólító levelet küldött Magyarországnak (INFR(2026)2155), mert a lakossági célpiacra kibocsátott magyar állampapírok kamata szja- és szochomentes, míg más EU- és EGT-államok kötvényeinek kamata a rendes adózás alá esik. A Bizottság szerint ez sérti a tőke szabad mozgását (EUMSZ 63. cikk).
„A Bizottság a magyar állampapírok adómentességének megszüntetését követeli.”
A Bizottság közleménye a diszkriminatív, eltérő adózást kifogásolja, nem magát a mentességet. Az eltérés úgy is megszüntethető, hogy a mentességet kiterjesztik a többi uniós és EGT-állam állampapírjaira. Hogy a kormány melyik utat választja, az október 9-ig nem dőlt el.
„Ha az adómentesség megszűnik, a megtakarítások kamatát akár 28 százalékos adó is terhelheti: 15 százalék szja és 13 százalék szocho.”
A kamatjövedelmet a rendes szabályok szerint 15 százalékos szja és 13 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli, ezt a Bizottság 2026-os országjelentése is rögzíti. A szochónak éves felső határa van, ezért az „akár” szó helytálló. A szochót a kamatjövedelmekre 2023 júliusától, az Orbán-kormány idején terjesztették ki.
„Az adómentesség megszüntetése több mint egymillió állampapír-befektetőt érinthet.”
A Magyar Államkincstár 2026. szeptember 11-i közlése szerint több mint 1,2 millió ügyfelének van értékpapírszámlája. Ebből 463 ezer a gyermekeknek nyitott Start-számla, és a lakossági állomány mintegy 30 százalékát banknál tartják. Az ÁKK régebbi, szűkebb mutatója szerint viszont 2025 közepén csak mintegy 768 ezer természetes személynek volt lakossági állampapírja, a Babakötvény-tulajdonosok nélkül.
„A kormánynak két hónapja van, hogy válaszoljon a Bizottság kifogásaira.”
A Bizottság közleménye szerint Magyarországnak a felszólító levéltől számítva két hónapja van a válaszra. Ha a válasz nem kielégítő, indokolással ellátott vélemény következhet, végső soron pedig per az Európai Unió Bírósága előtt.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
