Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaSchiffer András kőkemény mondatai Magyar Péter költségvetéséről! Forrás: Fekete Rita
Igaz, hogy a vagyonadó-tervezet a hazai tulajdonosok cégrészesedését is az adóalapba számítja, és hogy a külföldi tulajdonosok külföldi holdingon vagy befektetési alapon keresztüli részesedéseit nem éri el, tehát valóban aszimmetrikus. Az viszont téves, hogy a külföldieket az állampolgárságuk miatt egyáltalán nem érinti: a magyar cégben közvetlenül tartott részesedésük után ők is adóznának. A hazai kkv-tulajdonosokat pedig csak akkor terhelné az adó, ha nettó vagyonuk meghaladja az egymilliárd forintot.
Időrend: minden vizsgált fejlemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, „a kormány” tehát a Magyar Péter vezette Tisza-kormány. A Pénzügyminisztérium 2026. október 6-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre a vagyonadóról szóló törvénytervezetet. Az egyeztetés október 14-én zárult. A miniszterelnök október 19-én, a 2027-es költségvetés ismertetésekor jelentette be a vagyonadót és a nagyvállalati társasági adó emelését. A vizsgált időpontban a vagyonadó még tervezet volt, nem elfogadott törvény. Végleges szövege és esetleges módosításai nem ismertek.
A tervezet indokolása szerint a vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészt terheli. A kulcs 100 milliárd forintig 1 százalék, felette 1,5 százalék. A belföldi illetőségű magánszemély teljes belföldi és külföldi vagyona adóköteles, beleértve az ingatlanokat, a pénzeszközöket, az értékpapírokat és a társasági részesedéseket. A nem tőzsdei cégrészesedés értéke egyharmad részben a saját tőkén, kétharmad részben a hozamértéken alapul. Az 500 millió forint feletti saját tőkéjű társaságoknál a rejtett tartalékokat is hozzá kell számítani. A működő vállalkozásban lévő vagyon tehát közvetve valóban az adóalapba kerül. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a VOSZ éppen ezért kérte a működő vállalkozói vagyon mentesítését. Fontos korlát az egymilliárd forintos küszöb: a Pénzügyminisztérium mintegy 15 ezer magánszeméllyel számol. A Joint Venture Szövetség becslése szerint nagyjából 6400 embernek van egymilliárd forintot meghaladó cégvagyona. Egy magyar kis- vagy középvállalkozás tulajdonosát tehát csak akkor érinti az adó, ha nettó vagyona e küszöb felett van. A kkv-kre vonatkozó általános következtetés emiatt túlzó.
A külföldi tulajdonosokról szóló állítás csak részben áll meg. A tervezet szerint a külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége a magyarországi ingatlanára, a magyar jog szerint létrejött társaságban fennálló részesedésére és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező külföldi társaságban fennálló részesedésére terjed ki. Egy magyar céget közvetlenül birtokló külföldi magánszemély tehát adózna. A döntő szempont az adóilletőség, nem az állampolgárság. Az Adótanácsadók Egyesületének október 14-i észrevételei szerint ugyanakkor a külföldi holdingon keresztül tartott magyar cégrészesedést az adó nem éri el. A vállalatok és befektetési alapok, például a nagy vagyonkezelők, nem is alanyai a vagyonadónak. A rés tehát valós, és a Pénzügyminisztérium is elismerte. Az Adótanácsadók Egyesülete uniós jogi szempontból is kétségesnek nevezte. Az aszimmetriára a Joint Venture Szövetség is figyelmeztetett: számítása szerint a magyar vállalkozónak nagyjából 10 százalékkal több profitot kellene elérnie ugyanahhoz a nyereségszinthez. Az viszont pontatlan, hogy a külföldieket az állampolgárságuk miatt egyáltalán ne érintené az adó.
A társasági adóról: a miniszterelnök október 19-én az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégekre jelentett be néhány százalékpontos emelést, és kifejezetten közölte, hogy ez a kkv-kat nem érinti. A hazai középvállalkozás tehát a jelenlegi tervek szerint nem fizetné ugyanazt a társasági adót, mint az érintett nagyvállalatok.
„A vagyonadó tervezete szerint egy hazai vállalkozás tulajdonosánál a cégben lévő vagyon (ingatlan, forgóeszköz és egyéb eszközök) növeli a vagyonadó alapját.”
A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet a belföldi illetőségű magánszemély teljes vagyonát, köztük a társasági részesedéseit is adóztatná. A nem tőzsdei részesedés értéke a saját tőkéből és a hozamértékből adódik, így a cég eszközei közvetve beszámítanak. Maga a cég nem adóalany, és adó csak az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrész után jár.
„A Magyarországon működő cégek külföldi tulajdonosait (például egy osztrák befektetőt, a BlackRockot vagy a Vanguardot) a vagyonadó nem érinti, mert nem magyar állampolgárok.”
A tervezet 4. § (2) bekezdése szerint a külföldi illetőségű magánszemély is adózna a magyar jog szerint létrejött társaságban fennálló részesedése és a magyarországi ingatlana után. Az adóalanyiság az adóilletőséghez kötődik, nem az állampolgársághoz. Valós rés ugyanakkor, hogy a külföldi holdingon keresztül tartott részesedést nem éri el az adó, a vállalatok és befektetési alapok pedig nem alanyai a vagyonadónak.
„A hazai magánszemélyek és a külföldi tulajdonosok vagyonadó-terhe eltér: a belföldiek teljes vagyonukra adóznak, a külföldiek csak bizonyos magyarországi vagyonelemekre.”
A tervezet indokolása szerint a belföldi adóalany adókötelezettsége teljes belföldi és külföldi vagyonára kiterjed, a külföldié korlátozott. Az Adótanácsadók Egyesülete szerint a közvetlen és a közvetett tulajdonlás eltérő adóztatási eredményt adhat. Kövesdy Attila államtitkár szerint nem reális, hogy a magyar állam más államok joghatósága alatti tulajdonosi láncokon átlásson.
„A miniszterelnök a 2027-es költségvetés ismertetésekor bejelentette a társasági adó emelését.”
Az Index 2026. október 19-i tudósítása szerint Magyar Péter az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégektől a 9 százalékos társasági adónál „néhány százalékponttal magasabb” befizetést vár, pontos kulcsot nem mondott. Hozzátette, hogy a módosítás nem érinti a kis- és középvállalkozásokat.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
