Időrend: az összes vizsgált esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt. A Tisza kormányoz, a Fidesz ellenzékben van. Az Otthon Startot még az Orbán-kormány vezette be 2025. szeptember 1-jén, fix 3 százalékos kamattal új és használt lakásra egyaránt. Magyar Péter október 19-én jelentette be a Wekerle Pluszt. A 298/2026. kormányrendelet október 27-én jelent meg, a program október 28-án indult.
A Portfolio rendeletismertetése szerint a Wekerle Plusz az első lakáshoz jutó, 45 év alattiaknak szól. Új lakásra legfeljebb 3, használt lakásra legfeljebb 5 százalékos kamatot ad. Az Otthon Start mindkét esetben legfeljebb 3 százalékot adott. A „3 százalékos Otthon Start kontra 5 százalékos Wekerle Plusz” szembeállítás tehát a használt lakásokra pontos. Ezek adják a vásárlások nagy részét: a Bankmonitor a kormány adataira hivatkozva 90 százalékot ír. Új lakásnál viszont a kamat nem változott. Egy 50 milliós, 25 éves hitelen a különbség használt lakásnál havi kb. 55 ezer, összesen kb. 16,6 millió forint. Hogy az 5 magasabb a 3-nál, az számtani tény. Hogy egy kormánypárti képviselő interjúban ezt mondta, azt csak a bejátszott felvétel mutatja; a képviselőt egyetlen írott forrás sem nevezi meg.
Az infláció a KSH adatai szerint júliusban 1,2, augusztusban 1,3, szeptemberben 1,6, októberben 2,0 százalék volt. Ez négy hónapja tartó gyorsulás, de a szint továbbra is a jegybanki cél alatt van. Az MNB november 10-i gyorselemzése szerint az októberi gyorsulás az üzemanyagok és az élelmiszerek árához köthető. Az üzemanyag havi 3,0 százalékos drágulását a világpiaci olajár emelkedése okozta, az élelmiszerárakét pedig a tavaly októberi árcsökkenés bázisba kerülése. A védett üzemanyagárat június végén vezették ki. Az MNB akkor azt írta, hogy ennek nem lesz inflációs hatása, a Telex június 25-i beszámolója szerint pedig utána júliusban az infláció még csökkent. Az élelmiszerek árrésstopjának kivezetését Magyar Péter október 19-én jelentette be, a Portfolio szerint időpont és részletek nélkül. Az árrésstop tehát a november közepi állapot szerint nem szűnt meg. Az MNB becslése szerint kivezetése egyszeri, 0,3–0,4 százalékpontos hatással járna. A védett árak és az infláció közé húzott ok-okozati kapcsolat ezért nem igazolható. Az áremelkedést nagyrészt a világpiaci energiaár hajtja.
A 2027-es költségvetésről szóló értékelés („az adóemelésekről szól”) véleménynek minősül. A javaslatban adóemelések is vannak, köztük a dohánytermékek jövedéki adójának emelése. Adócsökkentést is tartalmaz: a minimálbér személyi jövedelemadóját 9 százalékra csökkentik.