Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaMi lesz a magyar munkahelyekkel? Miért gondolja a Tisza-kormány, hogy itt nincs feladata és felelőssége?
TémaGyárbezárások és felszámolások a kormányváltás utáni időszak mérlegeként
A tószegi és a bonyhádi gyárbezárás, valamint a betöltetlen foglalkoztatáspolitikai államtitkári poszt igaz, de a poszt országosan sosem mért 12–15 százalékos munkanélküliséget tulajdonít a Gyurcsány-korszaknak, magyar kézben lévőnek mondja a 100 százalékban külföldi tulajdonú kerékpárgyárat, és elhallgatja a bezárások dokumentált vállalati okait, illetve a megtett helyi és kormányzati lépéseket.
Ugyanez a politikai oldal kormányon lévén más mércét használt hasonló gyárbezárásra. 2023. február 3-án, amikor az Electrolux bejelentette a 650 fős nyíregyházi hűtőgépgyár bezárását, az akkori kormány foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Czomba Sándor nem kormányzati felelősséget nevezett meg, hanem piaci okot: a Nyíregyházán gyártott hűtőszekrények skandináv piaca „zuhant most jelentősen”, és a feladatot abban látta, hogy a dolgozók „munkából munkába” kerüljenek, a vármegyei 1600 betöltetlen álláshelyre hivatkozva. A mostani posztban ugyanannak a táborhoz tartozó szerző a tulajdonosi, illetve cégcsoporti fizetésképtelenségre visszavezethető bezárásokat elsősorban a kormányzati mulasztás kérdéseként veti fel.
A poszt szövege két kérdést tesz fel a magyar munkahelyekről és a kormány felelősségéről, az ellenőrizhető állítások a videó leiratában vannak. A felvétel saját közzétételi dátumát nem ismerjük; a sokorópátkai helyszín és a bonyhádi „mai hír” alapján a beszéd a felszámolási hír, augusztus 26. utáni lehet, a szerző ugyanezeket a példákat az Országgyűlésben augusztus 28-án is felhozta.
A tényszerű mag több pontján helytálló. A tószegi Accell Hunland Kft. felszámolás keretében, jogutód nélkül megszűnt: az Opten adata szerint a telephely 483 főt foglalkoztatott, az Eurofound adatlapja 400 tervezett munkahelyvesztést rögzít, tehát az „500 fős gyár” kerekítés nagyságrendben elfogadható. Az Eurofound és a helyi beszámolók azt is megerősítik, hogy az üzem a település legnagyobb foglalkoztatója és legnagyobb helyi adófizetője volt; a helyi tájékoztatás szerint a kieső iparűzési adó Tószeg teljes iparűzési adóbevételének körülbelül a felét adta. Bonyhádon valóban felszámolás alá került az 1909-ben alapított EMA-LION, az ország utolsó hagyományos zománcedénygyára, ahol a Vasas Szakszervezeti Szövetség közlése szerint 140–150 dolgozó a júliusi bérének csak a felét kapta meg.
A munkanélküliségi számok viszont nem állják ki a próbát. A KSH 15–64 évesekre vonatkozó idősora szerint az országos munkanélküliségi ráta 2004-ben 6,1, 2008-ban 7,9, 2009-ben 10,1 százalék volt; a 12–15 százalék országosan egyetlen évben sem áll elő, csak egyes régiókban (Észak-Magyarország 2008-ban 13,4, 2009-ben 15,4 százalék, Észak-Alföld 2009-ben 14,2 százalék). Ugyanez az idősor azt is megmutatja, hogy az országos csúcsérték 2010-ben 11,3, 2011–2012-ben 11,1 százalék volt, tehát az emlegetett tizenhat éven belül, nem előtte. A „teljes foglalkoztatásban felnőtt generáció” képe ezért csak az évtized második felére igaz: 5 százalék alá a ráta 2016-tól ment, 2026 márciusában a KSH 4,5 százalékos havi értéket közölt.
A poszt zárómondata szerint az érintettek „magyar kézben lévő cégeknél lévő munkahelyek”. Ez az EMA-LION esetében helytálló – a cég saját cégismertetője szerint 1993 óta száz százalékos magyar tulajdonban volt –, a tószegi gyárra viszont nem: Tószeg polgármesterének közlése szerint a cégcsoport száz százalékban külföldi magántulajdonban van, a holland Accell-csoportot 2022-ben az amerikai KKR vezette konzorcium vásárolta meg, és a magyar üzem a cégcsoport fizetésképtelensége, illetve az európai kerékpárpiaci visszaesés miatt zárt be. Az EMA-LION-nál a szakszervezet többéves alapanyagár-, import- és értékesítési nehézségről beszélt, a cég 2024-ben 377, 2025-ben 267 millió forint veszteséget termelt. Ezek az előzmények a kormányváltás előtti időszakhoz tartoznak; a helyi sajtó szerint a cég képviselői már tavaly, a korábbi képviselő közvetítésével tárgyaltak állami befektetési, exporthitel- és foglalkoztatási szervekkel, és volt vevőjelölt is. A poszt ezt az okláncot nem említi, miközben éppen ebből következik, hogy a bezárások nem egyetlen kormányzati döntés következményei.
Az államtitkári állítás nagyobb részben igaz. A kormány saját, július 30-i közleménye szerint a foglalkoztatáspolitikai terület kialakítása folyamatban van, és „az államtitkár személye hamarosan szintén ismertté válik” – önálló államtitkár tehát a poszt idejéig nem volt, és ezt a szakszervezetek május végétől szóvá is tették. A „nincs foglalkoztatásért felelős a kormányban” fordulat viszont túlmegy ezen: a terület a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz tartozik, a miniszterelnöki határozat július 29-i, illetve augusztus 10-i hatállyal két helyettes államtitkárt nevezett ki, a kormány közleménye szerint mellettük Réthy Pál május 14-e óta felel munkaerőpiaci területért, és a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának augusztus eleji első ülését Szabó Imre Szilárd foglalkoztatáspolitikai helyettes államtitkár vezette.
A „senki a kormányban nem gondolta, hogy dolga van” állítást a tószegi ügyben több forrás gyengíti. A polgármester tájékoztatása szerint a cégvezetés mellett a település országgyűlési képviselője és a kormányzati szervek is együttműködésükről biztosították az elbocsátottak elhelyezését; a térség képviselője a bezárás napján a két polgármesterrel és az illetékes minisztériummal egyeztetett, majd a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel is. A dolgozók újrafoglalkoztatását Szolnok és Tószeg önkormányzata, a vármegyei kamara és több mint ötven vállalat bevonásával szervezett állásbörzék segítették. Tételes minisztériumi vagy foglalkoztatási hatósági közleményt arról, hogy pontosan milyen állami átképzési vagy támogatási programot indítottak, sem a kutatás, sem a saját keresésem nem talált; a bonyhádi ügyben pedig a poszt napjáig egyáltalán nem került elő kormányzati megszólalás, ott a szakszervezet és a fideszes polgármester ígért segítséget. Ez utóbbi részben tehát a poszt kifogása nem alaptalan – az összkép mégis hamis, mert a poszt a teljes tétlenséget állítja oda, ahol dokumentált egyeztetések és munkaerőpiaci lépések történtek.
A „miért gondolja a Tisza-kormány, hogy itt nincs feladata és felelőssége” kérdés maga politikai értékelés, tényként nem ítélhető meg; ezt a claims között nem is minősítem.
„A Gyurcsány-érában 12–15 százalékos munkanélküliség volt.”
A KSH 15–64 évesekre vonatkozó idősora szerint az országos ráta 2004-ben 6,1, 2008-ban 7,9, 2009-ben 10,1 százalék volt; a 12–15 százalék csak egyes régiókban (Észak-Magyarország 2009: 15,4, Észak-Alföld 2009: 14,2 százalék) fordult elő. Az országos csúcs 11,3 százalék volt 2010-ben, tehát már a következő kormányzati időszakban.
„Az elmúlt tizenhat évben gyakorlatilag teljes foglalkoztatás volt.”
A KSH idősorában a ráta 2010-ben 11,3, 2011–2012-ben 11,1, 2013-ban 10,2 százalék volt, 5 százalék alá csak 2016-tól ment; 2026 márciusában 4,5 százalék. A tizenhat évből mintegy hat évre az állítás nem áll.
„Tószegen bezárt a település legnagyobb foglalkoztatója, egy körülbelül 500 fős kerékpárgyár, amely egyben a legnagyobb helyi iparűzésiadó-fizető is volt.”
Az Opten adata szerint a telephely 483 főt foglalkoztatott, az Eurofound adatlapja 400 tervezett munkahelyvesztést és azt rögzíti, hogy a cég a legnagyobb helyi foglalkoztató és adófizető volt; helyi beszámoló szerint a kieső iparűzési adó Tószeg ilyen bevételének kb. felét adta.
„Bonyhádon bezár az ország legrégebbi, utolsó hagyományos zománcedénygyára.”
Az 1909-ben alapított EMA-LION Bonyhádi Zománcáru Kft. felszámolás alá került; a Vasas Szakszervezeti Szövetség közlése szerint a 140–150 dolgozó a júliusi bérének csak a felét kapta meg.
„A bezárások magyar kézben lévő cégek munkahelyeit érintik.”
Az EMA-LION saját cégismertetője szerint 1993 óta száz százalékos magyar tulajdon volt, a tószegi Accell Hunland cégcsoportja viszont a polgármester közlése szerint száz százalékban külföldi magántulajdonban van: a holland Accell-csoportot 2022-ben az amerikai KKR vezette konzorcium vásárolta meg.
„Száz nappal a hivatalba lépés után sincs foglalkoztatásért felelős államtitkár a kormányban.”
A kormány július 30-i közleménye szerint az államtitkár személye „hamarosan” válik ismertté, ilyen kinevezést augusztus 31-ig nem találtam. A terület azonban nem felelős nélküli: a Szociális és Családügyi Minisztériumban július 29-i, illetve augusztus 10-i hatállyal két foglalkoztatáspolitikai helyettes államtitkárt neveztek ki, és a VKF augusztus eleji ülését is egyikük vezette.
„A tószegi gyárbezárás után senki a kormányban nem gondolta, hogy dolga van az üggyel.”
Tószeg polgármesterének tájékoztatása szerint a képviselő és a kormányzati szervek is együttműködésükről biztosították az elbocsátottak elhelyezését; a térség képviselője a bezárás napján az illetékes minisztériummal, később a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel egyeztetett. Tételes minisztériumi program- vagy támogatási közleményt viszont nem találtam.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
