Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️Látványos kudarccal indult az új „közmédia”, ugyanis a friss adatok szerint közel megfeleződött az augusztus 20-i tűzijáték közmédia-közvetítésének nézettsége tavalyhoz képest. Itt vannak a friss nézettségi…
A poszt nézettségi számai pontosak, de két nem azonos alapú adatot vet össze — 2025-ben a Duna esztrádműsorral körített közvetítését, 2026-ban az M1 hírcsatorna műsorblokkját —, és elhallgatja, hogy az általa hivatkozott szakmai cikk ugyanakkor a nap legerősebb tartalmának nevezte az M1 közvetítését.
A poszt számai visszakereshetők. A Duna Médiaszolgáltató 2025. augusztus 21-i saját közlése és az MTVA Médiatanács által elfogadott 2025. évi beszámolója szerint az akkori, Dunán sugárzott „Tűz és fények játéka” közvetítését átlagosan 861 ezer néző követte, ez több mint 24 százalékos közönségarányt jelentett, és legalább egy percre 1,252 millió ember kapcsolódott be. A Médiapiac 2025. augusztus 26-i heti toplistája 861 174 nézővel a 34. hét első helyére tette a műsort, tehát az „egész hét legnézettebb műsora” állítás megáll. A 2026-os adatot ugyanez a szakmai lap közölte augusztus 21-én: a Nielsen nyers adatai szerint az M1 tűzijátékot közvetítő műsorblokkja 6 százalékos AMR-t és 16,2 százalékos közönségarányt ért el, ami mintegy 490 ezer nézőt jelentett. A két szám különbsége valóban körülbelül 371 ezer fő, azaz 43 százalék.
A keretezés viszont más képet ad, mint amit a viszonyítási alap megenged. A két Nielsen-sor nem ugyanazt méri: 2025-ben a közmédia fő általános csatornája, a Duna adta a közvetítést, és — ahogy a Médiapiac és a HVG augusztus 21-i beszámolója is kimondja — egy komplex, egész estés ünnepi műsorfolyamot építettek az esemény köré; 2026-ban a tűzijátékot az M1 hírcsatorna sugározta, a Duna ugyanakkor a Budavári Palotakoncertet adta a PORT műsorújsága szerint. Maga a produkció is más volt: a kormány augusztus 12-i tájékoztatása és az MTI szerint az idei este egy 30 perces audiovizuális show volt, amelynek fináléja tízperces tűzijáték, a fényfestést pedig 22 óra után kétszer megismételték. Semleges bázison tehát nem ugyanannak a műsornak a két évét látjuk, hanem két különböző csatorna két különböző formátumát — ezt a poszt csak annyiban jelzi, hogy zárójelben megemlíti, tavaly a Duna adta a közvetítést, a következtetést („látványos kudarc”) mégis a puszta számkülönbségre építi.
A poszt szelektíven idézi a saját forrását is. A Médiapiac cikke nem csupán azt írja, hogy az M1 közvetítése nem rendezte át a piacot: ugyanabban a szövegben az M1 blokkját a csütörtöki nap legerősebb televíziós tartalmának nevezi, és kifejezetten azt állapítja meg, hogy „az augusztus 20-i tűzijáték jelentős pluszközönséget tudott az M1-re terelni”, miközben a kereskedelmi csatornák törzsközönsége a helyén maradt. A HVG ugyanezt úgy fogalmazza meg, hogy sokan kapcsolták be a tévét olyanok közül, akik egyébként nem tévéznének. A poszt által felállított mérce — hogy a siker azon múlik, mennyi nézőt sikerül elvonni a versenytársaktól — a hivatkozott szakmai cikkben nem szerepel, az eseménytelevíziózás sajátosságaként éppen az ellenkezőjét írja le. Emellett a lap kétszer jelzi, hogy nyers Nielsen-adatokról van szó, amelyek a véglegesítéskor még módosulhatnak; a poszt ezt egy helyen említi, de a 43 százalékos visszaesést lezárt eredményként közli.
A képre írt szöveg egy elemben túlmegy a poszton: „csupán közel fele annyian” nézték az idei közvetítést. A 490 ezer a 861 ezernek a 57 százaléka, tehát a megfeleződés nem történt meg, csak megközelítette azt. A kép másik állítása helytálló: Baka András köztársasági elnök valóban felvezető beszédet mondott az esti show előtt, a szöveget a Sándor-palota közölte, a 24.hu időbélyeges tudósítása pedig 21:13-ra teszi. Arról viszont, hogy magát az elnöki beszédet hányan nézték, illetve hogy az beletartozott-e a 490 ezres blokk mérési időszakába, nyilvános adat nem áll rendelkezésre — a beszéd és a nézettségi szám összekapcsolása így nem alátámasztott.
„Tavaly 861 ezren nézték a közmédia augusztus 20-i ünnepi műsorát, ami a hét legnézettebb televíziós műsora lett.”
A Duna Médiaszolgáltató 2025. augusztus 21-i közlése és az MTVA 2025. évi beszámolója 861 ezer fős átlagos nézettséget és több mint 24 százalékos közönségarányt közöl; a Médiapiac 34. heti Nielsen-toplistáján 861 174 nézővel első volt.
„Idén az M1 tűzijáték-közvetítését mintegy 490 ezer néző érte el a Nielsen nyers adatai szerint.”
A Médiapiac 2026. augusztus 21-i cikke 6 százalékos AMR-t, 16,2 százalékos közönségarányt és mintegy 490 ezer nézőt közöl, kifejezetten nyers, még pontosítható adatként.
„Ez több mint 370 ezer néző elvesztését, 43 százalékos visszaesést jelent egy év alatt.”
861 174 és 490 000 különbsége körülbelül 371 ezer fő, ami 43,1 százalék; a számítás aritmetikailag helyes.
„Az adatok az új közmédia „látványos kudarcát” mutatják, mert a nézettség közel megfeleződött.”
A 490 ezer a tavalyi szám 57 százaléka, tehát nem feleződés; a két adat emellett más csatorna (Duna kontra M1) és más műsorszerkezet mérése, a HVG és a Médiapiac szerint 2025-ben teljes ünnepi műsorfolyam épült az esemény köré.
„A Médiapiac tavaly „hatalmas robbanásról” írt, idén viszont azt emeli ki, hogy az M1 közvetítése nem rendezte át a televíziós piacot, az RTL, a TV2, az ATV és a HírTV megtartotta közönségét.”
A 2025-es cikk címe valóban „hatalmas tűzijáték-robbanásról” szól, a 2026-os pedig a piac változatlan erőviszonyairól; a poszt viszont nem idézi ugyanabból a cikkből, hogy az M1 blokkja a nap legerősebb tartalma volt, és „jelentős pluszközönséget” terelt a csatornára.
„Hiába mondott felvezető beszédet az új államfő, csupán közel fele annyian nézték a közvetítést (kép).”
Baka András beszéde a Sándor-palota közlése és a 24.hu 21:13-as bejegyzése szerint valóban a show előtt hangzott el, de az elért nézőszám a tavalyinak 57 százaléka, és arról sincs nyilvános adat, hogy a beszédet hányan látták.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
