Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️A TISZA-frakció korábban hivatalos közleményben azt állította, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetői pályázatán „a három legtöbb pontot kapott pályázót” választotta ki a parlamenti…
TémaKözjogi átalakítás és közvagyon-visszaszerzés
A két idézet szó szerint pontos, és a Tisza korábbi „három legtöbb pontot kapott pályázó” közlésével valóban ellentmondásban áll — de a poszt két részlete pontatlan: a bizottság meghirdetett eljárásában létezett 3-2-1 pontos preferenciális rangsorolás, a végső döntés pedig nem zárt ülésen született, és a kép „házelnök” megnevezése is téves.
A poszt középpontjában két idézet áll Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnökének 2026. szeptember 6-án megjelent Telex-interjújából. Mindkettő szó szerint pontos. Arra a kérdésre, hogy miért nem hozták nyilvánosságra az elbírálás pontrendszerét, az alelnök ezt válaszolta: „Egyrészt nem volt ilyen pontokban kifejezhető, objektív rendszer, mert sok szempontot nem lehetett pontrendszerbe rendezni. Például a politikai kockázatokat vagy a már említett összeférhetetlenségi problémákat sem lehetett pontokkal kifejezni.” A másik idézet is megvan az interjúban: „Így viszont megnyitottunk egy olyan csapot, amivel olyasmi is kiömlött, aminek talán nem kellett volna.” Az is igaz, hogy Hallerné tagja volt a pályázatokat elbíráló Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságnak — ezt a Telex már a cikk felvezetőjében rögzíti —, és az is, hogy az eljárást ő maga „az átláthatóság és a demokrácia jegyében” választott, nehezebb útként indokolta.
A poszt első állítása szintén helytálló: a Tisza-frakció augusztus 25-i közleménye szerint „a bizottság által kapott értékelések alapján választották ki a három legtöbb pontot kapott pályázót”, a frakció pedig „a negyedik legmagasabb pontot kapott pályázó” meghallgatását kezdeményezte. Ugyanezt a pontszám-alapú keretet írta le az Országgyűlés augusztus 17-i, Hantosi István bizottsági elnök nevével kiadott hivatalos közleménye is: „Tisztségenként a legtöbb pontot elérő három pályázó kap meghívást.” A két közlés közötti feszültséget nem csak a poszt szerzője vette észre: ugyanezt a napon a 444, az Index, a Világgazdaság, a Magyar Hang és az mfor is a Telex-interjú fő hírének tekintette.
Két ponton viszont túlmegy a forrásain a poszt. Az egyik, hogy a poszt szerint „nem volt objektív pontrendszer, amely alapján ilyen sorrend kialakulhatott volna”. A bizottság nyilvánosan meghirdetett eljárása szerint viszont volt pontozás: Tóth Norbert 2026. július 29-én ismertette, hogy a zárt ülésen „preferenciális véleménynyilvánítás” lesz, amelyen minden tag legfeljebb három pályázóra adhat három, kettő és egy pontot, és a legtöbb pontot kapó három pályázó kap meghívást. Hallerné maga is arról beszélt, hogy „a bizottsági tagok egyenként felállítottak egy sorrendet”. Amit tagadott, az nem a pontok szerinti rangsor léte, hanem az objektív, pontokba rendezhető értékelési szempontrendszer — vagyis a rangsor kialakulhatott, csak nem egy közzétett rubrika alapján. Ez a különbség a poszt megfogalmazásából eltűnik.
A másik pontatlanság az eljárás nyilvánossága. A zárt ülés az augusztus 24-i előszűrésre és az elnökhelyettesek ügyeire vonatkozott; a három elnökjelölt meghallgatása augusztus 25-én nyílt ülésen zajlott, az augusztus 27-i bizottsági ülésen pedig a sajtó visszatérése után, nyílt ülésen szavaztak név szerint a három elnökjelöltről (Unger Anna 6 igen, 1 nem, 1 tartózkodás), a parlament augusztus 28-i döntése pedig nyilvános ülésen, titkos szavazással született (137 igen, 7 nem, 1 tartózkodás). A „végső döntés zárt ülésen született” fordulat tehát az eljárás első szakaszára igaz, a végsőre nem.
A képre írt felirat két további hibát hoz. Egyrészt „a TISZA házelnökének” nevezi Hallernét, aki az Országgyűlés alelnöke: a házelnöki feladatokat csak ideiglenesen látta el, amíg Forsthoffer Ágnes az államfői jogokat gyakorolta, és az interjúban maga mondja, hogy „nagyon vártuk vissza Forsthoffer Ágnest”. Másrészt a „hiába hazudták korábban” fordulat szándékot tulajdonít: az ellentmondás dokumentált, de arról, hogy a korábbi frakcióközlemény tudatos valótlanság volt-e, egyik megnyitott forrás sem szól. A poszt szövegében szereplő „elszólta magát” minősítés értékelés, nem ténykérdés — ugyanezt a keretet több lap is használta.
Kiegészítésül: a pontszámok és az értékelő lap kiadását Hantosi István az információszabadságról szóló törvény zárt ülésre vonatkozó szabályára hivatkozva megtagadta az Átlátszótól, miközben az Átlátszó szerint egy párhuzamos eljárásban, az Integritás Hatóság alelnökeinél a pontszámokat közzétették, az értékelő lapot pedig az EUTAF aznap kiadta. Hadházy Ákos ugyanezért közérdekű adatigénylést nyújtott be.
„A Tisza-frakció hivatalos közleményben azt állította, hogy a bizottság „a három legtöbb pontot kapott pályázót" választotta ki a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetői pályázatán.”
A frakció 2026. augusztus 25-i közleménye szó szerint így fogalmazott, és az Országgyűlés augusztus 17-i hivatalos közleménye is azt írta: „Tisztségenként a legtöbb pontot elérő három pályázó kap meghívást."
„Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés tiszás alelnöke maga is tagja volt a pályázatokról döntő bizottságnak.”
A Telex 2026. szeptember 6-i interjújának felvezetése szerint az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság tagjaként vett részt a kiválasztásban; alelnökként a házelnöki feladatokat csak ideiglenesen látta el.
„A Telex-interjúban a pontrendszer nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kérdésre azt válaszolta: „nem volt ilyen pontokban kifejezhető, objektív rendszer".”
Az idézet szó szerint szerepel az interjúban, a transzparencia-kérdésre adott válasz első mondatában.
„Hallerné szerint a nyílt pályázattal „megnyitottunk egy olyan csapot, amivel olyasmi is kiömlött, aminek talán nem kellett volna".”
Az idézet szó szerint megvan a Telex-interjúban, közvetlenül azután, hogy elmondja: a törvény nem írt elő pályázati rendszert.
„Nem létezett olyan objektív pontrendszer, amely alapján a három legtöbb pontot kapott pályázó sorrendje kialakulhatott volna.”
A bizottság 2026. július 29-én ismertetett eljárása szerint minden tag legfeljebb három pályázóra adhatott 3, 2 és 1 pontot, és a legtöbb pontot elérő három pályázó kapott meghívást; Hallerné is arról beszélt, hogy a tagok egyenként sorrendet állítottak fel. Amit tagadott, az az objektív, pontokba rendezhető szempontrendszer, nem a pontok szerinti rangsor léte.
„A végső döntés zárt ülésen született.”
Zárt ülésen az augusztus 24-i előszűrés és az elnökhelyettesek ügye zajlott; a három elnökjelölt meghallgatása és az augusztus 27-i bizottsági jelölő szavazás nyílt ülésen történt, a parlament augusztus 28-i döntése pedig nyilvános ülésen, titkos szavazással (137 igen, 7 nem, 1 tartózkodás).
„A képen szereplő megnevezés szerint „a TISZA házelnöke" tett vallomást a pontrendszerről.”
Hallerné Nagy Anikó az Országgyűlés alelnöke; a házelnöki feladatokat ideiglenesen látta el, amíg Forsthoffer Ágnes az államfői jogokat gyakorolta, és az interjú idején Forsthoffer már visszatért. A poszt szövege maga is helyesen alelnöknek nevezi.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
