Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️Megjelentek az számok arról, mennyibe kerülnek az adófizetőknek az országgyűlési képviselők számára bérelt lakások és…
TémaOrszággyűlési képviselők lakás- és irodabérleti költségei, különösen Velkey György irodája
A poszt egyedi bérleti adatai egyeznek az Economx által az Országgyűlés Hivatalától kikért adatokkal, a záró, közel 24 százalékos növekedés viszont két nem összemérhető adatsort állít szembe: egy korábbi, 11 havi tényleges kiadási átlagot és egy mostani havi szerződéses pillanatképet, ráadásul eltérő számú irodabérlővel.
A poszt adatai az Economx 2026. szeptember 24-i cikkéből származnak. A lap közérdekű adatigénylést küldött az Országgyűlés Hivatalának, és a kapott listából közölt adatokat. A poszt ezeket jórészt pontosan adja vissza. A Hivatal 72 képviselőnek bérel lakást, összesen havi 30,6 millió forintért, ez átlagosan 425 ezer forint. Bugya László 79 négyzetméteres, V. kerületi lakása havi 523 797 forintba kerül. Toroczkai László lakása 108 négyzetméteres és havi 490 ezer forintos. A legolcsóbb Kovács Sándor 44 négyzetméteres, VI. kerületi lakása, havi 271 987 forintért. Velkey György Róna utcai irodája 104 négyzetméteres, a díja havi 1 millió 40 ezer forint. Az Economx is azt írja, hogy a drágább irodákat több képviselő használja közösen. Az irodákra a cikk szerint havi 44 millió forint jut, így a poszt „több mint 40 milliója” helytálló. A teljes hivatali lista nem nyilvános, tehát az egyes tételeknek a sajtóközlés az egyetlen forrása.
Két pontatlanság van a posztban. Pásztor Anett új lakásáról az Economx szövege 13. kerületet ír, de a cikk saját táblázatában 1039-es irányítószám áll, ami a III. kerületé. A poszt a szöveget követi, a pontos kerület tehát a forráson belül is bizonytalan. Velkeyt a poszt a miniszterelnök korábbi kabinetfőnökeként nevezi meg. Ez összhangban van azzal, hogy a Külügyminisztérium szeptember 4-i közleménye már parlamenti államtitkárként szerepelteti. Ebben a poszt pontosabb, mint az Economx, amely jelen időben kabinetfőnökként írja le.
A budapesti medián lakbér 260–270 ezer forintos sávja stimmel. Az ingatlan.com szeptember 10-i közlése szerint szeptember elején 260 ezer forint volt a medián, az Economx 270 ezer körüli átlagot írt. Az összevetés viszont nem azonos körben mér. A képviselői lakások többsége belvárosi, és az V. kerületi kínálati medián az ingatlan.com szerint 350 ezer forint. Az Országgyűlésről szóló törvény 2026. augusztusi időállapota szerint a Hivatal által fordítható összeg a közüzemi díjakat is fedezi. A hivatali adatokból nem derül ki, hogy a közölt díjakban benne van-e a rezsi. A 425 ezres átlag így is a piaci szint fölött van, de a különbség kisebb lehet, mint amit a városi mediánnal való összevetés mutat.
A záró „érdekesség” számtana helyes. A Népszava 2025. augusztus 25-i cikke szerint 2024 augusztusa és 2025 júniusa között, 11 hónap alatt csaknem 335 millió forint ment el lakásra és szállodai szobára, 322,8 millió pedig irodára. Ez havonta kb. 30,5 és 29,3 millió forint, együtt kb. 59,8 millió. A mostani kb. 74,6 millióhoz képest ez kb. 14–15 millió forinttal, 24–25 százalékkal több.
Az összevetés alapja azonban nem összemérhető. Az egyik szám egy lezárt, 11 hónapos, még a 2026. április 12-i kormányváltás előtti ciklusból vett tényleges kiadási átlag, amelyben a szállodai szobák is benne vannak. A másik egy 2026. szeptemberi havi szerződéses pillanatkép. Ennél is fontosabb, hogy a Népszava szerint a korábbi időszakban csak 57 képviselő bérelt irodát a Hivatalon keresztül. A Fidesz képviselői ugyanis 2022 végén lemondták irodabérleti szerződéseiket, és a keret a frakcióhoz került. A mostani 44 milliós irodaköltség és a 440 ezres átlag hányadosa nagyjából száz irodabérletet jelez. A lakások havi összege közben gyakorlatilag nem változott (30,5 helyett 30,6 millió), a teljes növekedés tehát az irodáknál jelentkezik. Ez a számok alapján inkább abból adódhat, hogy több képviselő bérel irodát a Hivatalon keresztül, mint abból, hogy drágábbak lettek a bérletek. A poszt a két összetevőt külön is közli, a „24 százalékkal magasabb kiadás” mégis összehasonlítható költségnövekedésként jelenik meg.
A „mértéktartás” kérdése, vagyis hogy mennyi az indokolt képviselői lakás- vagy irodaköltség, értékítélet, tényként nem értékelhető. A témát ugyanazon a napon több oldal is ugyanazokkal a számokkal vitte. Ez egyetlen sajtóközlés gyors továbbadását mutatja, a számok hitelességéről önmagában nem mond semmit.
„Az Országgyűlés Hivatala 72 politikusnak bérel lakást, összesen havi 30,6 millió forintért; az irodák további több mint 40 millió forintot jelentenek havonta.”
Az Economx a hivatali adatokból havi 30,6 milliót közöl a 72 lakásra és havi 44 milliót az irodákra, együtt több mint 74 millió forintot.
„A legdrágább lakás Bugya Lászlóé (79 m², belvárosi, havi 523 797 Ft), a legnagyobb Toroczkai Lászlóé (108 m², V. kerület, havi 490 ezer Ft), a legolcsóbb Kovács Sándoré (44 m², VI. kerület, havi 271 987 Ft).”
Mindhárom adat szó szerint egyezik az Economx cikkével és táblázatával. Bugya lakása 1055-ös irányítószámú, vagyis V. kerületi.
„Pásztor Anett szeptemberben egy 107 négyzetméteres XIII. kerületi lakásba költözött, amelyért havi 521 ezer forintot fizetnek.”
A méret és a díj egyezik. Az Economx szövege 13. kerületet ír, a saját táblázata viszont 1039-es irányítószámot, ami a III. kerületé. A kerület a forráson belül is ellentmondásos.
„Velkey György, a miniszterelnök korábbi kabinetfőnöke egyedül használ egy 104 négyzetméteres Róna utcai irodát, amelynek díja havi 1 millió 40 ezer forint; a drágább irodákat többen használják.”
Az Economx ugyanezt közli. A Külügyminisztérium szeptember 4-i közleménye Velkeyt parlamenti államtitkárként nevezi meg, ezzel összhangban van a „korábbi kabinetfőnök” megjelölés.
„A képviselőknek bérelt lakások átlagosan havi 425 ezer forintba kerülnek, miközben a budapesti medián lakbér 260–270 ezer forint körül alakul.”
Mindkét szám helytálló: 30,6 millió elosztva 72-vel kb. 425 ezer, az ingatlan.com szeptember eleji mediánja 260 ezer. A képviselői lakások viszont főként belvárosiak, és az V. kerületi medián 350 ezer. A törvény szerint a hivatali keret a közüzemi díjakat is fedezi, így az összevetés nem azonos körben mér.
„2024 augusztusa és 2025 júniusa között lakásokra kb. 30,5, irodákra kb. 29,3 millió Ft/hó jutott, most több mint 74 millió Ft/hó a költség, ami kb. 14 millióval, közel 24 százalékkal magasabb havi kiadás.”
A számtan helyes: a Népszava 335 és 322,8 millió forintos 11 havi összegéből kb. 59,8 millió jön ki havonta, ehhez képest a mostani 74,6 millió kb. 24–25 százalékkal több. Csakhogy a korábbi szám tényleges kiadási átlag szállodai szobákkal együtt, a mostani szerződéses pillanatkép. A korábbi időszakban ráadásul csak 57 képviselő bérelt irodát a Hivatalon keresztül, mert a Fidesz 2022-ben lemondta az irodabérleteit. A lakásköltség nem változott, a növekedés az irodák számának bővüléséből is adódhat.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
