Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️Akciófilmbe illő jelenetek, még látványosabb ellentmondások az Alapjogokért Központnál!
TémaHűtlen kezelés miatti nyomozás és kutatások az Alapjogokért Központ háttércégénél, és a reakciók
A videó által felvetett „ellentmondás” nem áll meg: a rendőrség minimális munkavégzést gyanít, nem azt, hogy semmilyen munka nem volt. A „több ezer oldalt” maga az Alapjogokért Központ adta át saját közlése szerint, és az nem csak Romanowski, hanem az intézet anyaga is. A bizonyítékok lefoglalása és vizsgálata a nyomozás rendes része, és nem cáfolja a gyanút.
A poszt egy vágott videót hoz. A videó a Nemzeti Nyomozó Iroda szeptember 23-i kutatásáról készült rendőrségi felvételt narrációval látja el. A narráció két tényállításra épít egy következtetést. Az első: a nyomozók szerint a cég olyan személynek fizetett, aki „valójában nem is végzett munkát”. A második: ugyanezek a nyomozók „több ezer oldalnyi” tanulmányt, cikket, publicisztikát és pénzügyi dokumentációt foglaltak le. Ebből a videó azt a kérdést vezeti le, hogy ha a kutató nem dolgozott, honnan vannak a tanulmányai. Végül szintén kérdés formájában felveti, hogy az akció a jobboldali műhely megfélemlítését szolgálta.
A rendőrség szeptember 23-i közleménye szerint az NNI hűtlen kezelés miatt, ismeretlen tettes ellen nyomoz. A gyanú az, hogy a kft. havi bruttó 3,5 millió forintnál nagyobb megbízási díjat fizetett egy volt külföldi tisztségviselőnek, aki „alig végzett tényleges munkát”, illetve „csupán minimális munkát végzett”. A videó első mondata („nem is végzett munkát”) ennél erősebb, később viszont a „nem dolgozott eleget” fordulatot használja, ami már közelebb áll a rendőrségi szöveghez. A közlemény szerint a nyomozók iratanyagokat, dokumentumokat, szerződéseket, számlákat és fizetési jegyzékeket foglaltak le, adatot mentettek a cég szerveréről, és tanúkat hallgattak ki. Tanulmányokról vagy oldalszámról a közlemény nem szól.
A „több ezer oldal” forrása a Magyar Nemzet szeptember 25-i cikke, és a lap ott az Alapjogokért Központ saját válaszát közli. Eszerint a Központ maga „adott át” a hatóságoknak több ezer oldalnyi, „Marcin Romanowski, illetve az intézet által készített” tanulmányt, cikket és publicisztikát, továbbá levelezést és pénzügyi anyagot. Az oldalszám tehát kizárólag az érintett szervezet saját állítása: sem rendőrségi közlés, sem lefoglalási jegyzék nem erősíti meg. A videó ezt két ponton szűkíti le. - Az „intézet által készített” anyagot Romanowski egyéni munkájaként („az általa készített tanulmányokat”) mutatja be. - A Központ saját válogatásában átadott iratokat a nyomozók önálló gyűjtéseként állítja be.
A lefoglalás szó jogilag nem téves. A nyomozásról szóló 100/2018. Korm. rendelet 46. § (3) bekezdése szerint a nyomozó hatóság az eljárási cselekményen átadott iratot lefoglalja. A Magyar Nemzet szeptember 25-i cikke szerint a nyomozók a Magyar–Lengyel Szabadság Intézet tevékenységével összefüggő iratokat keresték. Összevetésként: az Átlátszó szeptember 24-i cikke szerint az intézet nyilvánosan elérhető kiadványai 13 angol nyelvű dokumentumot tettek ki, nagylelkű számolással összesen mintegy 291 oldalt.
Az „ellentmondás” logikailag nem áll meg. A gyanú a munka mértékére vonatkozik a díjazáshoz képest, és egyáltalán nem állítja, hogy semmilyen munka nem készült. Az iratok lefoglalása éppen annak vizsgálatát szolgálja, mennyi és milyen munka történt. A rendőrség is azt írja, hogy a lefoglalt anyagot ezután elemzik. A videó tehát először a „minimális munka” gyanúját „semmilyen munkává” élezi, majd ezt a torzított változatot cáfolja. Ez szalmabáb. A megfélemlítés és az ellehetetlenítés szándékát kérdés formájában tulajdonítja a hatóságnak, de ezt semmilyen dokumentum nem támasztja alá. Az „akciófilmbe illő” jelző és a megfélemlítésről szóló rész a szerző értékelése, ezeket tényként nem vizsgáltuk.
Időrend: a támogatott intézet a kormányváltás előtt, 2025-ben működött, a nyomozás és a kutatás viszont 2026. szeptember 23-án, már a Tisza-kormány idején történt. A Magyar Nemzet cikke „keddi” akcióról ír, miközben a rendőrségi közlemény és az egykorú beszámolók szerdát, szeptember 23-át adnak meg. A poszt szeptember 26-i. A videó saját közzétételi dátuma nem ismert.
A szerkesztői szempontból annyi igazolható, hogy a rendőrségi közlés szerződések, számlák, fizetési jegyzékek és szerveradatok lefoglalásáról szól, nem kifejezetten tanulmányokéról, és hogy a bizonyítási eszköz lefoglalása a büntetőeljárásban szabályozott, szokásos lépés. Azt, hogy „korábban is így történt”, forrásból nem tudtam ellenőrizni.
„A nyomozók gyanúja szerint a cég olyan személlyel szerződött és fizetett neki, aki valójában nem is végzett munkát.”
A rendőrségi közlemény szerint a gyanú havi bruttó 3,5 millió forint feletti díj „minimális”, illetve „alig tényleges” munka mellett. A „nem is végzett munkát” túlzó, de a videó később a „nem dolgozott eleget” fordulatot használja.
„Ugyanezek a nyomozók több ezer oldalnyi tanulmányt, cikket, publicisztikát és pénzügyi dokumentációt foglaltak le, amelyek az említett kutató által készített tanulmányok.”
Az oldalszám kizárólag az Alapjogokért Központ Magyar Nemzetnek adott válaszából ismert. Eszerint a Központ maga adta át az iratokat, és azok „Romanowski, illetve az intézet” anyagai. A rendőrségi közlemény tanulmányokat nem említ. Az Átlátszó szerint az intézet nyilvános kimenete kb. 291 oldal volt.
„Ellentmondás, hogy a nyomozók lefoglalták a kutató tanulmányait, miközben azt gyanítják, hogy nem dolgozott eleget.”
A gyanú a munka mértékére vonatkozik a díjhoz képest, nem arra, hogy semmilyen munka nem készült. Az átadott és lefoglalt iratok vizsgálata a nyomozás része (100/2018. Korm. rendelet 46. § (3)). A lefoglalás ténye nem cáfolja a gyanút.
„Az akció célja a jobboldali műhely munkatársainak megfélemlítése és ellehetetlenítése volt.”
Kérdés formájában tulajdonított szándék. Sem a rendőrségi közlés, sem más dokumentum nem támasztja alá, és nem is cáfolja; az eljárás ismeretlen tettes ellen, formálisan hűtlen kezelés gyanújával folyik.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
