Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️Mráz Ágoston Sámuel közel fél év hallgatás után visszatért a nyilvánosságba, és részletesen beszélt arról, mit rontott el a Nézőpont Intézet a választás…
Mráz Ágoston interjújának tartalma, Hann Endre reakciója és a 2022-es Publicus (47–47) és Republikon (49–46) mérések, valamint a hivatalos 54,13–34,44 százalékos listás eredmény pontosan szerepel. Az összevetés két dolgot nem mond ki: 2022-ben minden intézet, a Nézőpont is jelentősen túlbecsülte az ellenzéket, Hann vádja pedig nem a mérési hibára vonatkozott, hanem arra, hogy a Tisza-előnyt mutató adatot nem hozták nyilvánosságra.
Időrend: Mráz Ágoston Sámuel a Magyar Nemzetnek adott interjúja 2026. szeptember 27-én jelent meg, a 2026. április 12-i kormányváltás után. Az interjú viszont a választás előtti, még az Orbán-kormány idejére eső kampányról szól. Az interjút a Nézőpont szeptember 21-i, az intézet 20. évfordulójára kiadott közleménye előzte meg. Az Index szeptember 24-i beszámolója szerint ebben az intézet bejelentette: lezárult a módszertani önvizsgálat, átalakítják a működést, a pártpreferencia-adatok helyett mélyebb elemzésekre helyezik a hangsúlyt, és részletesebben ismertetik a módszertant és az adatfelvételt. Mráz itt azt is közölte, hogy adataikat a jövőben részvételi becslés nélkül, a teljes felnőtt népesség bázisán közlik.
A 24.hu interjúösszefoglalója szerint Mráz elmondta: utolsó átfogó országos mérésüket március 19-én publikálták, 6 százalékpontos listás Fidesz-előnnyel. Arra a kérdésre, hogy volt-e olyan kutatásuk, amelyben a Tisza vezetett, igennel felelt. Hozzátette, hogy kételkedtek ekkora fordulatban, és „az utolsó napokban nem hittünk a saját adatainknak sem”. Az intézet szerinte a jobboldali „elképesztő elvárások” foglyává vált. A legnagyobb szakmai hibának a részvételi becslést nevezte, és elnézést kért azoktól, akik úgy érzik, félrevezették őket. Ezek a részletek a beszámolók szerint pontosan szerepelnek a hivatkozott összefoglalásban. Hann Endre egymondatos reakcióját („nyilvánosan elismerte, hogy hazudott”) és Fülöp Botond durva személyes bírálatát több lap is szó szerint közölte. Fülöp a HVG szerint nem vállalt szerepet a Tiszában, de neve felmerült a párt államfőjelöltjei között, így a „tiszás” jelző inkább politikai rokonszenvet takar, mint párttagságot.
A 2022-es számok az elsődleges forrásokban egyeznek. A Publicus 2022. április 2-i közlése szerint a március 29–31-i mérésben a biztos szavazó pártválasztók körében 47–47 százalék volt az arány, a Republikon március 16–18-i mérésében a pártválasztóknál 49–46. A Nemzeti Választási Iroda végleges adatai szerint a Fidesz–KDNP listája 54,13, a hatpárti ellenzéki lista 34,44 százalékot kapott. A Publicus maga jelezte, hogy csak a hazai listás szavazatot méri. A végeredmény a levélszavazatokat is tartalmazza, ezért az összevetés kissé felnagyítja a tévedést, a nagyságrend azonban így is 15–20 százalékpontos a különbségben.
Két kontextuselem hiányzik az összevetésből. Az egyik: a Telex 2022. április 4-i elemzése szerint akkor minden intézet 5–11 százalékponttal túlbecsülte az ellenzéket, a Nézőpont is (49–41). A legkisebbet a Medián és a Nézőpont, a legnagyobbat a Publicus tévedte. 2022-ben tehát egyirányú, a teljes szakmát érintő mérési hiba történt, míg 2026-ban a független intézetek közel jártak az eredményhez. A másik: a Mráz interjújára adott „hazudott” reakció nem a tévedés mértékére vonatkozott, hanem arra, hogy a Tisza-előnyt mutató saját adatot nem hozták nyilvánosságra. A 2022-es Publicus- és Republikon-mérések viszont a közzétett eredményeket tükrözték. Ezt a különbséget a felsorolt tények nem cáfolják, csak a párhuzam nem mondja ki. Az a megállapítás, hogy a közvélemény-kutatásban nagyot lehet tévedni, és hogy mindenkire ugyanazt a mércét kell alkalmazni, értékítélet.
„Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője mintegy fél év nyilvános hallgatás után, 2026. szeptember 27-én részletes interjút adott a választás előtti mérések hibáiról.”
A 24.hu és az Index szeptember 27-i beszámolója szerint Mráz a Magyar Nemzetnek nyilatkozott, hosszú hallgatás után. Az április 13-i önvizsgálati bejelentés óta nagyjából öt és fél hónap telt el.
„Mráz elismerte, hogy a Nézőpont utolsó nyilvános országos mérése nem tükrözte az eredményt, és volt egy későbbi saját kutatásuk, amelyben már a Tisza vezetett, de maguk is kételkedtek a gyors fordulatban.”
Az interjú szerint az utolsó átfogó országos mérést március 19-én publikálták, 6 százalékpontos listás Fidesz-előnnyel. Arra a kérdésre, hogy volt-e Tisza-vezetést mutató kutatásuk, azt felelte: „Igen.” Hozzátette, hogy kételkedtek ekkora változásban, „az utolsó napokban nem hittünk a saját adatainknak sem”.
„Mráz elnézést kért azoktól, akik úgy érzik, félrevezették őket, és a részvétel rossz becslését nevezte a legnagyobb szakmai hibának.”
Szó szerint ezt mondta: „Elnézést kérek mindazoktól, akik úgy érzik, félrevezettük őket.” A legnagyobb hibának a részvételi becslést nevezte: a fiatal tiszások aktivitását alul-, a rejtőzködő fideszesekét felülbecsülték.
„A Nézőpont felülvizsgálta a módszertanát, átalakítja a működését és profilt vált: a jövőben átláthatóbban közli a módszertani és adatfelvételi információkat, és a pártpreferencia-adatok helyett mélyebb elemzésekre helyezi a hangsúlyt.”
Az intézet szeptember 21-i közleménye (az Index szeptember 24-i beszámolója szerint) részletesebb módszertani és adatfelvételi ismertetést, valamint mélyebb, kutatásalapú elemzéseket ígért. Mráz az interjúban megerősítette a profilváltást.
„Hann Endre úgy reagált, hogy Mráz „nyilvánosan elismerte, hogy hazudott”, Fülöp Botond (Vidéki Prókátor) pedig személyes támadást intézett ellene.”
Hann szeptember 27-i Facebook-bejegyzését több lap szó szerint idézi. Fülöp Botond „a hatalom fehérgalléros prostituáltjának” és „közpénzen tartott propagandistának” nevezte Mrázt. A „tiszás” jelző laza: a HVG szerint nem vállalt szerepet a Tiszában, bár a párt államfőjelöltjei között felmerült a neve.
„2022-ben a Publicus Intézet közvetlenül a választás előtt a biztos szavazó pártválasztóknál 47–47 százalékos döntetlent mért a Fidesz és az egyesült ellenzék között.”
A Publicus 2022. április 2-i közlése szerint a március 29–31-i, 1025 fős mérésben a biztos szavazó pártválasztók körében 47–47 százalék volt az arány. A teljes mintában 35–33 százalék.
„A Republikon 2022. márciusi mérése a pártválasztóknál 49 százalék Fideszt és 46 százalék ellenzéket mutatott.”
A Republikon 2022. március 23-i közlése szerint a március 16–18-i, 1000 fős telefonos mérésben a pártválasztók körében 49 százalék volt a Fidesz–KDNP és 46 százalék az Egységben Magyarországért támogatottsága.
„A 2022-es tényleges országos listás eredmény 54,13 százalék Fidesz és 34,44 százalék egyesült ellenzék volt.”
A Nemzeti Választási Iroda végleges eredménye szerint a Fidesz–KDNP 3 060 706 szavazatot (54,13%), a hatpárti lista 1 947 331 szavazatot (34,44%) kapott. Ez a levélszavazatokkal együtt értendő, a Publicus viszont csak a hazai listás szavazatot mérte.
„2022-ben a Publicus és a Republikon mérései a közvélemény-kutatói tévedés látványos példái voltak.”
A Telex 2022. április 4-i elemzése szerint az ellenzéknél a legnagyobbat a Publicus, kisebb mértékben a Republikon és a Závecz tévedett. Ugyanakkor mindegyik intézet 5–11 százalékponttal túlbecsülte az ellenzéket, a Nézőpont is, amely 49–41-es arányt mért.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
