Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️Az elmúlt napokban a kormánypárti sajtó ismét azzal támadta Szijjártó Pétert, hogy szerintük túl sokat járt Oroszországban. De pont az általuk közzétett adatok mutatják: Amerikába majdnem kétszer, Brüsszelbe háromszor…
A Külügyminisztérium 24.hu-nak kiadott adatai szerint Szijjártó Péter 2022 és 2026 között valóban 342 kiküldetésen és 468 állomáson járt, 590 napot volt távol, Belgiumba 48-szor, az Egyesült Államokba 31-szer, Luxemburgba 16-szor, Szlovákiába 15-ször, Németországba 11-szer és Oroszországba 16-szor utazott, így az erre épülő arányok (majdnem kétszer, háromszor, több mint hétszer) is helyesek. A belgiumi és luxemburgi utak azonban főként kötelező uniós és NATO-ülések voltak, Oroszország pedig így is a gyakoribb úti célok közé tartozott, és az 590 napba az aznap visszatérő villámlátogatások is beleszámítanak.
Időrend: az utazási adatok Szijjártó Péter 2022 és 2026 közötti külgazdasági és külügyminiszteri időszakára vonatkoznak. Ez a 2026. április 12-i kormányváltás előtti Orbán-kormány ideje. Az adatokat már a Tisza-kormány Külügyminisztériuma adta ki a 24.hu közérdekűadat-igénylésére. A lap 2026. október 6-án közölte őket, a Telex, az Economx, az Euronews és a Népszava még aznap átvette. Az eredeti 24.hu-cikk előfizetéses, ezért a számokat az átvevő lapok egybehangzó közléséből lehet ellenőrizni. Orbán Anita, a Tisza-kormány külügyminisztere augusztus 24-én beszélt az ATV-ben a Lavrovval való kapcsolatról.
A Telex összefoglalója szerint Szijjártó a ciklusban 342 egybefüggő kiküldetésen vett részt, és 468 állomást érintett. A negyedik Orbán-kormány 1447 napjából 590-et töltött külföldi kiküldetésen. Ebből 40,8 százalék jön ki, és 4,2 nap jut egy kiküldetésre. Az Economx szerint az 590 nap a külföldön és a külföldre utazva töltött napokat együtt jelenti. Az utak mintegy kétharmadánál a miniszter még aznap indult haza vagy a következő állomásra. A szám tehát érintett naptári napokat mér, nem teljes külföldi munkanapokat.
A célországok listája az Economx és a Népszava szerint: Belgium (főként Brüsszel) 48, Egyesült Államok 31, Szerbia 25, Oroszország 16, Luxemburg 16, Szlovákia 15, Németország 11, Csehország 10, Belarusz 6, Lengyelország 5. Ezekből az arányok helyesen számolhatók. Az USA 31 útja az oroszországi 16-nak 1,94-szerese, a belgiumi 48 pontosan háromszorosa. Az öt felsorolt NATO-tagállam együtt 121 alkalommal szerepelt az úti célok között, ez az oroszországi utak 7,6-szorosa.
Az összevetés keretéhez két pontosítás tartozik. Egyrészt a belgiumi és a luxemburgi utak túlnyomórészt intézményi kötelezettségek voltak. Az Economx és az Euronews szerint a brüsszeli utak az EU- és NATO-tagságból adódtak, a Népszava pedig Luxemburgot az uniós tanácskozások egy részének helyszíneként említi. Ezek nem az illető államokkal folytatott kétoldalú kapcsolatot mérik, ezért a kötelező ülésekkel való összevetés nem cáfolja, hogy az oroszországi utak kiemelkedőek voltak. Másrészt a Népszava szerint Oroszország a hatodik leggyakoribb úti cél volt. A 16 útba nem számítanak bele a Lavrovval New Yorkban tartott egyeztetések és a pekingi Orbán–Putyin-csúcs sem. A beszámolók azt emelték ki, hogy a háború alatt átlagosan 3-4 havonta, Németországnál gyakrabban járt Oroszországban. Azt, hogy „elsősorban Moszkvába járt” volna, ezek a beszámolók nem állítják, az adatok pedig nem is támasztják alá.
Az, hogy Orbán Anita „alig utazik”, értékelés, nem mérhető tényállítás. Az Index szeptember 24-i interjúja szerint az ENSZ-héten New Yorkban nagyjából huszonöt ország külügyminiszterével tárgyalt. Az ATV-interjúról szóló beszámoló szerint Lavrovval valóban nem beszélt, de kérdésre válaszolt, és hangsúlyozta, hogy a nagykövetségi kapcsolat működik.
„Szijjártó Péter a 2022–2026-os ciklusban 342 külföldi kiküldetésen vett részt, ezek során 468 állomást érintett, és 590 napot töltött külföldi kiküldetésen.”
A Telex és az Economx 2026. október 6-i cikke szerint ezek a számok a Külügyminisztériumnak a 24.hu közérdekűadat-igénylésére adott válaszából származnak. Az Economx szerint az 590 nap a külföldön töltött és a külföldre utazással töltött napokat együtt jelenti.
„Ez azt jelenti, hogy a ciklus napjainak közel 41 százalékában volt külföldi úton, és átlagosan valamivel több mint négy naptári napra jutott egy kiküldetés, vagyis nagyjából tíz napból négyet töltött külföldön.”
A Telex által közölt 1447 napos ciklussal számolva 590/1447 = 40,8 százalék, és 1447/342 = 4,2 nap jut egy kiküldetésre, tehát a számítás helyes. Az 590 nap azonban azokat a naptári napokat számolja, amelyeken utazás történt. Az Economx szerint az utak mintegy kétharmadán a miniszter reggel indult, és még aznap este vagy éjjel úton volt hazafelé.
„Szijjártó Péter a ciklusban 48 alkalommal járt Brüsszelben (Belgiumban), 31-szer az Egyesült Államokban, 25-ször Szerbiában és 16-szor Oroszországban, és az ENSZ-tagállamok közel felében megfordult.”
A minisztériumi adatok szerint 96 független államban járt, ez a 193 ENSZ-tagállam 49,7 százaléka. Belgiumba, főként Brüsszelbe 48, az USA-ba 31, Szerbiába 25, Oroszországba 16 alkalommal utazott. A Telex, az Economx, az Euronews és a Népszava egyaránt ezeket a számokat közli.
„Szijjártó Péter külügyminiszterként fenntartotta a közvetlen csatornákat Moszkvával.”
Az Economx szerint a 16 oroszországi útján Moszkvában, Szentpéterváron és Szocsiban a Roszatom és a Gazprom vezetőivel, valamint orosz kormánytagokkal tárgyalt. A számba nem tartoznak bele a Szergej Lavrovval New Yorkban rendszeresen tartott kétoldalú egyeztetések és a pekingi Orbán–Putyin-csúcs.
„Orbán Anita 2026 augusztusában az ATV-ben azt mondta, hogy külügyminiszterként még nem beszélt Szergej Lavrovval.”
A Világgazdaság augusztus 25-i beszámolója szerint az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Rónai Egon kérdésére azt mondta, hogy hivatalba lépése óta nem beszélt Lavrovval, és hivatalos kapcsolatfelvételt egyik fél sem kezdeményezett. Hozzátette, hogy a két ország nagykövetségei működnek. Az, hogy ezzel „dicsekedett” volna, értékelés: a beszámoló szerint kérdésre válaszolt.
„Szijjártó Péter a ciklusban 16 alkalommal járt Luxemburgban, 15-ször Szlovákiában és 11-szer Németországban.”
Az Economx és a Népszava október 6-i, a 24.hu minisztériumi adataira épülő cikke egyaránt ezt közli. A Népszava szerint Luxemburg az uniós tanácskozások egy részének ad otthont, ezért ugyanannyiszor járt ott, mint Oroszországban.
„Az Egyesült Államokba majdnem kétszer, Brüsszelbe (Belgiumba) háromszor annyiszor utazott, mint Oroszországba; az USA, Belgium, Luxemburg, Szlovákia és Németország együtt 121 alkalommal szerepelt az úti célok között, ami több mint hétszerese a 16 oroszországi útnak.”
31/16 = 1,94, vagyis „majdnem kétszer”. A kerekített „kétszer” kis pontatlanság. 48/16 = 3,0, és 31 + 48 + 16 + 15 + 11 = 121, ami 121/16 = 7,6-szorosa az oroszországi utaknak. A számok országonkénti látogatásokat mérnek: a 342 kiküldetés 468 állomást érintett.
„Az utazási adatok alapján nem állítható, hogy Szijjártó Péter külügyminiszterként elsősorban Moszkvába járt.”
Szó szerint igaz: Oroszország sem az első, sem a második leggyakoribb úti cél nem volt. A Népszava szerint viszont a hatodik leggyakoribb volt. A belgiumi és luxemburgi utak főként uniós és NATO-ülések voltak, nem kétoldalú látogatások. A beszámolók azt emelték ki, hogy a háború alatt 3-4 havonta, Németországnál gyakrabban járt Oroszországban.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
