Időrend: minden vizsgált esemény és adat a 2026. április 12-i kormányváltás után keletkezett, ezért „a kormány” itt a Magyar Péter vezette Tisza-kormányt, „a gazdasági miniszter” pedig Kapitány Istvánt jelenti. Kivételek a viszonyítási adatok: a 2025 december–2026 februári munkanélküliségi csúcs és a 2023–2025-ös beruházási idősor még az Orbán-kormány idejére esik. A 2026. II. negyedéves beruházási adat első 11 napja is a kormányváltás előtti.
A kávézás megtörtént. A miniszter augusztus 17-én jelentette be, hogy 400 ezer Facebook-követő elérése alkalmából a kommentelők közül 40 embert kisorsol egy minisztériumi beszélgetésre és kávézásra. Erről az Economx és a Portfolio is beszámolt. A Blikk október 5-i cikke a miniszter saját bejegyzését idézi („a 400.000 követőt 40 emberrel és 40 kávéval ünnepeljük meg”), másnapi bejegyzésében pedig ezt írta: „Tegnap… 40 kommentelőnek szolgáltam fel kávét”. A találkozó tehát október 5-én volt. A felvételen a miniszter 46 Facebook-ismerősről beszél, a résztvevők pontos számát független forrás nem rögzíti. Hogy egy ilyen esemény belefér-e egy gazdasági miniszter munkájába, az értékítélet, tényként nem bírálható el.
Munkanélküliség: a KSH szeptember 25-i gyorstájékoztatója szerint augusztusban 229 ezer munkanélküli volt, a ráta 4,7 százalék. A június–augusztusi háromhavi átlag 235 ezer fő, a ráta 4,8 százalék. A nyilvántartott álláskeresők száma ugyanakkor egy év alatt 1,5 százalékkal, 219 ezerre csökkent. A Telex az ING elemzésére hivatkozva azt írta, hogy a munkanélküliek száma a tízéves csúcs közelében jár. A Telex március 27-i cikke szerint azonban maga a tízéves csúcs a 2025 december–2026 februári időszakban volt: 236 ezer fő és 4,9 százalékos ráta, ezt az ING tízéves rekordnak nevezte. A „közel tízéves csúcs” tehát pontos, a „csúcson” már túloz, és a csúcs a kormányváltás előtt alakult ki.
Beruházások: a KSH augusztus 26-i közlése szerint a volumen 2026 II. negyedévében 9,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, és 4,3 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A KSH nyers éves indexei szerint a visszaesés hosszabb ideje tart: 2023-ban 93,4, 2024-ben 88,4, 2025-ben 95,7 százalék volt az index. Az elemzők a tavaszi visszaesés okai között a külső kereslet gyengeségét, az uniós források körüli bizonytalanságot és az állami beruházások lassulását nevezték meg.
Építőipar: a KSH szeptember 14-i közlése szerint júliusban a termelés 12,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, júniushoz képest 4,6 százalékkal csökkent. A Telex által idézett Portfolio szerint ebben az is szerepet játszott, hogy kifutottak a választási időszakra időzített projektek.
Turizmus: a KSH szeptember 30-i közlése szerint augusztusban 7,3 százalékkal kevesebb vendég és 5,8 százalékkal kevesebb vendégéjszaka volt, a külföldi vendégek száma 13 százalékkal csökkent. Júliusban viszont még 0,3 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma. Az augusztusi visszaesés valós, de egyetlen hónap adata.