Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️ KORRUPCIÓGYANÚS FÖLDÜGYLET UTÁN TÁVOZOTT A TISZÁS VIZSGÁLÓBIZOTTSÁGI…
Igaz, hogy Sárosi József tiszás képviselő 2026. október 13-án az Országgyűlés döntésével kikerült a Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság éléről és a testületből is, nyolc nappal azután, hogy Hadházy Ákos egy paksi földügyletben megnevezte; a hivatalos indoklás, a cége által kapott megbízási díj és a 557 milliós vételár is a nyilvános közlésekkel egyezik, az viszont nem igazolt, hogy a távozás oka a földügy volt, és Sárosi szerepéről hatóság semmit nem állapított meg.
Időrend: a vitatott földügylet 2018 és 2020 között zajlott, az Orbán-kormány idején. Ekkor az állami tulajdonú Paksi Ipari Park Kft. (PIP) vásárolt földeket a Paks II. beruházásra hivatkozva, Sárosi József pedig a paksi városüzemeltetési cég vezérigazgatója volt. Sárosi 2026 áprilisában lett a Tisza szekszárdi képviselője, a választás óta a Tisza kormányoz. A vizsgálóbizottság 2026 júniusában alakult. Hadházy Ákos október 5-én hozta nyilvánosságra Sárosi szerepét, a bizottsági cseréről pedig október 13-án szavazott az Országgyűlés.
A távozás ténye dokumentált. A 73/2026. (X. 13.) OGY határozat szerint a bizottság elnöke Sárosi helyett Lovkó Csaba lett, Lovkó tagsági helyére pedig Veres Ádám került. Sárosi így a testületből is kikerült. A Tisza-frakció a 24.hu-nak a választókerületi elfoglaltsággal és munkaszervezési szempontokkal indokolta a cserét. Sárosi Facebook-bejegyzésében, amelyet a Telex idéz, azt írta, hogy már több mint egy hónapja jelezte távozási szándékát. Ezt dokumentum nem támasztja alá, de nem is cáfolja. A 24.hu és a HVG szerint a frakció arra nem válaszolt, miért nem tartotta Sárosit túlterheltnek a bizottság nyári megalakulásakor, és miért nem érvényes ugyanez az új elnökre, aki szintén egyéni választókerületben szerzett mandátumot.
A földügyről: a Telex, a 24.hu és a HVG október 5-i cikkei szerint Hadházy egy birtokbaadási jegyzőkönyvre hivatkozott. Ebben Sárosi az eladó kapcsolattartójaként szerepel egy 5,5 hektáros, több mint 557 millió forintért eladott terület ügyében. Hadházy szerint a PIP hektáronként 100–150 millió forintot fizetett az 1–1,5 milliós piaci ár helyett. Sárosi elismerte, hogy egy idős tulajdonos családja megbízási szerződéssel az ő cégét bízta meg az értékesítéssel, és hogy a 2020 tavaszi PIP-vétel után az eladó megbízási díjat fizetett a cégnek. A díj összegét nem közölte, minden más vádat visszautasított. A nyomozás elrendeléséről csak Hadházy tájékoztatása ismert. Arról sincs adat, hogy Sárosit bármilyen eljárásban meggyanúsították volna. Hadházy október 14-én azt jelezte, hogy a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordul.
A tények tehát nagyrészt helytállnak. A „lemondott, miután kiderült a korrupciógyanús földügylete” fordulat azonban két ponton több annál, ami igazolható. A vád nem „derült ki”, hanem egy volt képviselő állítása, amelyet az érintett tagad. Azt pedig, hogy a távozást a földügy okozta, csak az időbeli egybeesés támasztja alá. Ahol a kérdést nyitottként teszik fel („valóban a leterheltség áll a háttérben?”), ott ez jogos kérdés. Kiegészítés: a Magyar Közlönyben megjelent létrehozó határozat szerint a bizottság az 1987 és 2000 közötti privatizációs és vagyonátmentési folyamatokat vizsgálja, nem általában a közvagyonnal kapcsolatos visszaéléseket.
„Sárosi József, a Tisza Párt országgyűlési képviselője 2026 októberében távozott a Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság elnöki posztjáról, és a bizottságból is kikerült.”
Az Országgyűlés 2026. október 13-i, 73/2026. (X. 13.) OGY határozata szerint Sárosi helyett Lovkó Csaba lett az elnök, Lovkó tagsági helyére pedig Veres Ádámot választották. Sárosi így a hattagú testületnek már nem tagja.
„A távozás hivatalos indoklása az volt, hogy Sárosi Józsefnek sok a feladata a választókerületében, ezért nem tudja tovább ellátni a bizottsági munkát.”
A Tisza-frakció a 24.hu-nak azt közölte, hogy Sárosinak az egyéni választókerületében „számos feladata és elfoglaltsága” van, a változás hátterében pedig „munkaszervezési szempontok” állnak.
„Sárosi József saját közlése szerint már több mint egy hónappal korábban jelezte, hogy nem tudja tovább vállalni az elnöki feladatokat.”
A Telex október 14-i cikke szerint Sárosi Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy több mint egy hónapja jelezte ezt a frakciónak. Ez az ő saját állítása, független dokumentum nem igazolja.
„Hadházy Ákos 2026. október 5-én hozott nyilvánosságra egy paksi földügyletet, amelyben Sárosi József neve is felmerült.”
A Telex, a 24.hu és a HVG október 5-i cikkei szerint Hadházy aznap azt írta, hogy Sárosi neve az egyik földterület birtokbaadási jegyzőkönyvében az eladó kapcsolattartójaként szerepel. Az adatokkal kiegészítette korábbi feljelentését.
„Az állami tulajdonú Paksi Ipari Park Kft. mezőgazdasági területeket vásárolt rendkívül drágán, köztük egy 5,5 hektáros ingatlant 557 millió forintért.”
A PIP állami cég. Az 5,5 hektárért fizetett több mint 557 millió forintot Hadházy dokumentumai alapján közölte a sajtó, Sárosi pedig nem vitatta, hogy a PIP 2020 tavaszán megvette a földet. A túlárazás Hadházy értékelése: szerinte a piaci ár hektáronként 1–1,5 millió forint volt. Hatósági megállapítás erről nincs, Hadházy szerint a rendőrség nyomozást rendelt el.
„Sárosi József elismerte, hogy a cége közvetítőként részt vett az ügyletben és megbízási díjat kapott, de tagadta, hogy bármi törvénytelenség történt volna.”
Sárosi október 5-i közleménye szerint az eladó család bízta meg a cégét az ingatlan értékesítésével, az adásvétel után pedig az eladó fizette ki a megbízási díjat. Szerinte „minden törvényesen” zajlott. A díj összegét nem közölte.
„Sárosi József alig több mint egy héttel azután távozott a bizottság éléről, hogy a földügy nyilvánosságra került.”
Hadházy bejegyzése október 5-én jelent meg, a bizottsági cseréről szóló határozatot az Országgyűlés október 13-án fogadta el. Ez nyolc nap.
„Sárosi József azután mondott le, hogy kiderült a korrupciógyanús földügylete, vagyis a távozás oka a földügy volt.”
Az időbeli egybeesés valós, az okozati kapcsolatot azonban a Tisza-frakció és Sárosi is tagadja, és ellentétes dokumentum nem ismert. Sárosi szerepéről hatóság semmit nem állapított meg. Gyanúsításáról sincs adat: a nyomozás Hadházy közlése szerint a földvásárlások ügyében folyik. A „kiderült” tehát lezárt tényként közli azt, ami vitatott vád.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
