Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗Korábban Sulyok Tamást rendszeresen azzal támadták, hogy Orbán Viktor és a Fidesz embere, aki nem képes a kormányzati hatalom ellensúlyaként működni. Most azonban éppen az utódja beszél úgy a Tisza-kormány…
Baka András a 2026. október 19-én megjelent interjújában valóban „vértelen forradalomnak” nevezte a változásokat. Egyedi, független vizsgálathoz kötve elfogadhatónak tartotta az intézményvezetők jogszabályi úton történő eltávolítását, az ÁSZ-elnök levelét pedig politikai megnyilatkozásnak nevezte. Azt viszont nem mondta, hogy nem kíván a kormány ellensúlya lenni: ugyanebben az interjúban kijelentette, hogy az elnök nem a kormányt szolgálja, és szeptember 30-án vétót emelt egy tiszás törvény ellen.
Időrend: minden vizsgált esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt. A kormány a Magyar Péter vezette Tisza-kormány. Baka Andrást az Országgyűlés augusztus 11-én választotta köztársasági elnökké, augusztus 19-én lépett hivatalba. Szeptember 30-án visszaküldte megfontolásra az egészségügyi kamarai törvényt. Windisch László ÁSZ-elnök október 5-én írt neki levelet. Az interjút a Válasz Online október 13-án vette fel a Sándor-palotában, és október 19-én közölte.
Az interjúban elhangzottakat a megfogalmazások pontosan adják vissza. Baka Antall Józsefet idézve azt mondta, hogy „végül is tetszettünk” forradalmat csinálni, és hogy ami történik, az „egy vértelen forradalom”. Azt is mondta, hogy nem lát önkényuralmat épülni. Az ÁSZ-elnök eltávolításáról szólva kifejtette: a korábbi rendszer a kulcsintézmények élére politikailag megbízható személyeket ültetett. Ezért az érintettek tevékenységét pártatlan és független vizsgálattal, egyesével kell megvizsgálni, és rendkívüli eszköz akkor alkalmazható, ha az intézmény jogállami működése másként nem biztosítható. A jogszabályi úton történő eltávolítást ehhez a vizsgálathoz kötve elfogadhatónak nevezte. Windisch levelét is említette: több hasonló nyílt levéllel együtt politikai megnyilatkozásnak tekinti, és nem válaszol rá. A levél a 444 és a HVG október 5-i beszámolója szerint valóban a fékek és ellensúlyok rendszerének sérelmére hivatkozott. Arra kérte az államfőt, hogy őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett.
Az a következtetés viszont nem áll meg, hogy az államfő „világossá tette”: nem kíván érdemi ellensúlya lenni a kormánynak. Az interjú ennek ellenkezőjét is tartalmazza. Baka szerint az elnök független intézmény, amely „nem a kormányt szolgálja”, és neki jeleznie kell, ha a jogállami működés veszélybe kerül. Elmondta azt is, hogy ellenzi a parlamenti képviselők 12 éves cikluskorlátját és az alkotmánybírósági elnökválasztás törvényi pályáztatását. Ugyanezen elv alapján nem írta alá az egészségügyi kamarai törvényt sem. A Sándor-palota szeptember 30-i közleménye szerint az Alaptörvény 6. cikk (5) bekezdése alapján küldte vissza megfontolásra. Kifogásolta a kamarai tisztségviselők választásának törvényi korlátozását, és az orvosok kamarai visszalépésének átmeneti szabályait is. A 444 szerint ez volt az első vétója. A Telex október 13-i beszámolója szerint az Országgyűlés a határidőkre vonatkozó kifogásait átvette, a tisztségviselő-választásra vonatkozót nem.
Az, hogy Baka több kérdésben egyetért a kormánytöbbség rendszerátalakító céljaival, igaz és dokumentált. Ebből azonban nem következik, hogy lemondott volna az ellensúlyszerepről. A kettős mérce felvetése, a függetlenség megítélése és a „báb” minősítés politikai értékelés, tényként nem ellenőrizhető.
„Baka András köztársasági elnök a 2026-os politikai átalakulást „vértelen forradalomnak” nevezte.”
A Válasz Online 2026. október 19-én közölt, október 13-án felvett interjújában szó szerint ezt mondta: „ami történt, ami történik, az egy vértelen forradalom”. A Telex aznap ugyanezt ismertette.
„Baka András nem utasította el elvi alapon, hogy a korábbi rendszerben kinevezett alkotmányos intézményvezetőket a kormánytöbbség jogszabályi vagy alkotmánymódosítási úton távolítsa el. Ezt azonban egyedi, független vizsgálathoz és rendkívüli körülményekhez kötötte.”
Az interjú szerint az érintettek tevékenységét „pártatlan és független vizsgálattal” egyesével kell megvizsgálni, és „a rendkívüli eszközök akkor alkalmazhatók”, ha az intézmény jogállami működése másként nem biztosítható. Arra a kérdésre, hogy a kormánytöbbség eltávolíthatja-e őket jogszabályi úton, ezt felelte: „a fenti vizsgálat megállapításának függvényében: igen”.
„Az Állami Számvevőszék elnöke a fékek és ellensúlyok veszélyeztetése miatt fordult az államfőhöz. Baka András a levelet politikai megnyilatkozásnak minősítette, és közölte, hogy nem válaszol rá.”
Windisch László 2026. október 5-i levelében arra kérte az államfőt, hogy lépjen fel a miniszterelnöki nyomásgyakorlás ellen, amely szerinte sérti a fékek és ellensúlyok rendszerét. Baka az interjúban azt mondta: több nyílt levelet is kapott, fideszes képviselőtől, egy volt ügyésztől és az ÁSZ-elnöktől. Hozzátette: „Nem fogok rájuk válaszolni. Ezeket a leveleket politikai megnyilatkozásoknak tekintem.”
„Elődjét, Sulyok Tamást korábban azzal bírálták, hogy Orbán Viktor és a Fidesz embere, „bábja”.”
A Telex 2026. augusztus 11-i tudósítása szerint a Tisza-kormány Sulyok Tamást „bábnak tartotta”. A Válasz Online augusztus 10-i portréja is „Fidesz-bábként” utal rá.
„Baka András világossá tette, hogy nem kíván érdemi ellensúlya lenni a Tisza-kormány hatalomgyakorlásának.”
Ilyet nem mondott. Ugyanebben az interjúban kijelentette: „az elnök ugyanakkor nem a kormányt szolgálja”, és jeleznie kell, „ha a jogállami működés veszélybe kerül”. A nézetkülönbséget a kormánytöbbséggel „nem tragédiának” nevezte. 2026. szeptember 30-án visszaküldte az Országgyűlésnek az egészségügyi kamarai törvényt. A parlament október 13-án részben átvette a kifogásait, a kamarai tisztségviselők mandátumkorlátjára vonatkozót viszont elutasította.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
