Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️Újabb jelentős jogosítványokat kapott Unger Anna hivatala: a Magyar Közlönyben megjelent rendeletek alapján a szervezet mostantól körözést rendelhet el, elfogatóparancsot adhat ki, és a DNS-mintavétellel, valamint a…
Igaz, hogy a 2026. október 19-i Magyar Közlönyben megjelent belügyminiszteri rendeletek a körözési, a bűnügyi statisztikai és az eliminációs DNS-mintavételi szabályokban az ügyészség mellé beírták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH), és az is, hogy a hivatal nyomozhat és vádat emelhet. A körözéshez, a DNS-adatokhoz, a nyomozáshoz és a vádemeléshez fűződő jogköröket azonban már az Alaptörvény-módosítás és a júliusi NVVH-törvény megadta. Az októberi rendeletek ezek végrehajtási szabályai: új hatáskört nem teremtenek, és bárki DNS-éhez való hozzáférést sem adnak.
Időrend. Minden érintett esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány idején történt. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása 2026. július 19-én lépett hatályba. Ez az új 42. cikkben az NVVH-t „közvádlóként az állam büntetőigényének érvényesítőjévé” tette, és nyomozással összefüggő jogokat is adott neki. Az NVVH-ról szóló 2026. évi XXXIV. törvényt július 28-án hirdették ki. A büntetőeljárási és nyilvántartási jogköröket tartalmazó módosító rendelkezései 2026. szeptember 27-én léptek hatályba. Pósfai Gábor belügyminiszter október 19-én három rendeletet adott ki a Magyar Közlöny 154. számában, ezek október 20-án léptek hatályba. A Telex, a Portfolio és az Mfor október 20-án az MTI alapján számolt be róluk.
Mit tartalmaznak a rendeletek. A 26/2026. BM rendelet a körözési eljárás részletszabályait módosítja: ha a körözést vagy az elfogatóparancsot „az ügyészség vagy az NVVH” rendelte el, az átkísérés a rendőrség, illetve a határrendészet feladata. Arról, hogy ki rendelhet el körözést, a törvény szól. A körözési törvény 2026. október 1-jei hatályos szövege, vagyis a rendeletek előtti állapot, már „a bíróság, az ügyészség, az NVVH vagy a nyomozó hatóság” döntéséről beszél. A 27/2026. BM rendelet a bűnügyi statisztikai rendszerhez ad hozzáférést az NVVH elnökének, elnökhelyetteseinek és statisztikusainak. Az NVVH saját büntetőeljárásainak adataihoz ugyanakkor csak a hivatal ügyben eljáró tagjai, azok felettesei és a hivatal statisztikusai férhetnek hozzá. A 28/2026. BM rendelet az eliminációs célú DNS-mintavétel szabályaiban illeszti az NVVH-t az ügyészség mellé. Mindhárom rendelet indokolása szerint a cél a jogszabályok közötti összhang és az együttműködés a társszervekkel.
Kinek a DNS-éről van szó. A 21/2021. BM rendelet szerint az eliminációs mintavétel érintettje az, aki a vétlen nyomszennyezés kizárása érdekében kapcsolatba került a bűncselekmény helyszínével vagy a nyomokat hordozó tárgyakkal. Ilyenek jellemzően a helyszínen eljáró hatósági személyek. A cél az, hogy az ő nyomaikat kiszűrjék. Az a megfogalmazás, hogy a hivatal „DNS-mintákhoz férhet hozzá”, ezért túl tág. A rendelet nem teremt hozzáférést bárki DNS-éhez. A jogosultságok a hivatalt illetik, nem az elnökét személyesen, és csak a hatáskörébe tartozó büntetőügyekben. Ezek a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével összefüggő kiemelt bűncselekmények.
Mi hiányzik a képből. Az állítások tényszerűen megállnak: a rendeletek megjelentek, a hivatal körözést rendelhet el, elfogatóparancsot bocsáthat ki, nyomozhat és vádat emelhet. A „mostantól” és az „újabb jogosítványok” fordulat viszont azt sugallja, hogy a jogköröket októberben kapta meg. A jogkörök valójában az Alaptörvény-módosításból és a júliusi törvényből erednek, és szeptember 27. óta élnek. A nyomozati és vádemelési jogkör sem utólag került a hivatalhoz, hanem a létrehozásától kezdve része a feladatkörének. Az „új ÁVH” megnevezés ellenzéki politikai minősítés. Elhangzott, de tényként nem értékelhető. A hatalomkoncentrációról szóló értékelés vélemény.
„Egy 2026. október 19-én megjelent belügyminiszteri rendelet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt felvette a DNS-mintavétellel és a biometrikus adatkezeléssel kapcsolatos eljárásokba, így a hivatal ezekben az eljárásokban biometrikus adatokat kezelhet és adatot szolgáltathat.”
A Magyar Közlöny 2026. évi 154. számában megjelent 28/2026. (X. 19.) BM rendelet a 21/2021. BM rendelet több szöveghelyén az „ügyészség” mellé beírta az NVVH-t. Ezek a szöveghelyek az eliminációs minta fogalma, a mintavétel és az adatközlés, valamint az adategyeztetés szabályai. A rendelet a kihirdetését követő napon, október 20-án lépett hatályba.
„Az NVVH a DNS- és biometrikus adatkezelési jogosultságot ezzel a rendelettel kapja meg.”
A rendelet a végrehajtás technikai szabályait igazítja a hivatalhoz. Saját indokolása szerint a célja „az alapul fekvő törvényi szabályozáshoz” igazodás, vagyis a 2026. évi XXXIV. törvényhez. A hivatal bűnügyi nyilvántartási szerepét ez a törvény teremtette meg, az erről szóló rendelkezések 2026. szeptember 27. óta hatályosak.
„A 2026. október 19-én megjelent rendeletek alapján az NVVH mostantól körözést rendelhet el és elfogatóparancsot adhat ki.”
A 26/2026. (X. 19.) BM rendelet csak azt rögzíti, hogy ha a körözést vagy az elfogatóparancsot az NVVH rendelte el, a körözött személy átkísérése a rendőrség, illetve a határrendészet feladata. Az NVVH-t a 2026. évi XXXIV. törvény 230. §-a már beírta a körözési törvénybe. A körözési törvény 2026. október 1-jei hatályos szövege a rendelet előtt is a bíróság és az ügyészség mellett nevezi meg az NVVH-t.
„Az októberi rendeletekkel a hivatal újabb jelentős jogosítványokat kapott.”
A három BM rendelet ténylegesen beillesztette az NVVH-t a körözési, a statisztikai és az eliminációs nyilvántartási szabályokba. Mindhárom indokolása azonban a hivatal és a bűnüldöző társszervek „összehangolt működésére” és a „jogszabályok közti összhangra” hivatkozik. A jogkörök forrása tehát a július 28-án kihirdetett törvény, a rendeletek ehhez képest végrehajtási szabályok.
„A hivatalt a jogellenesen eltulajdonított közvagyon felkutatására és visszaszerzésére hozták létre, de ennél szélesebb hatásköre van: nyomozhat és vádat emelhet.”
A 2026. évi XXXIV. törvény 1–2. §-a a közvagyon köréből jogellenesen kikerült vagyon felkutatását és visszaszerzését nevezi meg feladatként. Az 5. § szerint a hivatal nyomoz, és közvádlóként vádat emel. A nyomozati és közvádlói szerepet azonban már az Alaptörvény 2026. július 19-én hatályba lépett 42. cikke és a törvény eredeti szövege is tartalmazta, ez nem utólagos bővítés.
„Az ellenzék a hivatalt új ÁVH-nak nevezi.”
Az Országgyűlési Napló szerint Németh Balázs (Fidesz) 2026. július 6-án „újkori ÁVH”-nak nevezte a hivatalt. Az ellenzéki sajtó az októberi rendeletekről szóló tudósításban is „új ÁVH”-ként írt róla. Ez politikai minősítés: a szóhasználat ténye igaz, a párhuzam tartalma nem ténykérdés.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
