Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása❗️Schiffer András nem kímélte a kormányt, fontos dologra világított rá a gazdaság kapcsán!
Igaz, hogy a kormányváltás óta a Swietelsky és a Strabag sok állami építési tendert nyert, és hogy a vagyonadó-tervezetben a cégrészesedés értéke is az adóalapba számít; hamis kép viszont, hogy a vagyonadó általában a magyar kkv-kat sújtja, a külföldi tulajdonosokat pedig állampolgárságuk miatt nem érinti: a tervezet szerint mintegy 15 ezer embert érint, az adókötelezettség az illetőségtől függ, a közvetlenül tartott magyar cégrészesedés után a külföldiek is adóznak, közben pedig a kormány a főként külföldi tulajdonú, legnagyobb vállalatok társasági adóját emeli.
Időrend: minden vizsgált esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, „a kormány” tehát a Magyar Péter vezette Tisza-kormány. A vagyonadó-tervezetet a Pénzügyminisztérium október 6-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre, október 14-i határidővel. Az Országgyűlésnek október 22-ig nem nyújtották be: szakmai összefoglalók szerint a javaslat október végén kerül a parlament elé, a szöveg tehát még változhat. A 2027-es költségvetés adóintézkedéseit a miniszterelnök október 19-én jelentette be, a pénzügyminiszter október 20-án részletezte őket. Az Index október 15-i tudósítása szerint az ÖT Közelkép című műsorában hangzott el, hogy „profitvisszaszerzés zajlik”, és hogy a Strabag, a Swietelsky és a T-Systems jár jól. A társasági adó emeléséről ekkor még csak sajtóértesülés szólt. A vizsgált felvétel pontos dátuma nem ismert.
Közbeszerzések: a kormányváltás óta a Swietelsky Vasúttechnika valóban sorra nyerte a vasúti tendereket, köztük az Almásfüzitő–Komárom szakaszt 36,3 milliárd forintért. A két kőbányai MÁV-tenderen először a Homlok-cégek olcsóbb ajánlata nyert (nettó 2,97, illetve 4,4 milliárd forint). A Swietelsky jogorvoslati kérelmére azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette ezeket a döntéseket, mert az alacsony ár indokolása hiányos volt. A Vasútépítők ajánlatát az üzleti titok nem megfelelő indokolása miatt nyilvánították érvénytelennek. A Swietelsky tehát drágábban nyert (3,98, illetve 5,62 milliárd forint), de jogi eljárás eredményeként, nem úgy, hogy a kiíró a drágább ajánlatot választotta. Más tendereken magyar cég nyert (Gubacsi híd: HE-DO), a K-hídnál pedig a Strabag volt a legolcsóbb. Az, hogy a versenyképes magyar ajánlatok rendszerint alulmaradnak, ezekből az esetekből nem következik.
Vagyonadó: a tervezet 3–4. §-a szerint az adó alanya a belföldi és a külföldi illetőségű magánszemély, valamint a vagyonkezelési adóalany. A belföldi illetőségű személy teljes vagyona után adózik. A külföldi illetőségűt csak a belföldi ingatlan, az ahhoz kapcsolódó jog, a magyar jog szerint létrejött társaságban fennálló részesedés és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló részesedés terheli. A döntő szempont tehát az illetőség. Magyar állampolgár is belföldinek számít, ha kevesebb mint tíz éve él külföldön, külföldi állampolgár pedig a magyar cégrészesedése után adózhat. Az Adótanácsadók Egyesülete október 19-én közölt észrevétele szerint ha a külföldi tulajdonos egy, nem ingatlanvagyonú külföldi holdingon keresztül birtokolja a magyar céget, akkor nem keletkezik vagyonadó-kötelezettség. A multinacionális vállalatcsoportokra jellemző közvetett tulajdonlás így valóban kieshet, és ezt a szakmai szervezet uniós jogi szempontból is kétségesnek tartja. A teljes körű mentesség és az állampolgárság mint indok viszont nem felel meg a tervezetnek. A BlackRock és a Vanguard vagyonkezelő cégek, és cégeket a tervezet egyáltalán nem adóztat, a hazai tulajdonúakat sem.
A tervezet valóban beszámítja a hazai tulajdonos cégrészesedésének értékét, amelyet a saját tőkéből és a jövedelemtermelő képességből számolnak. A teher azonban csak az egymilliárd forint feletti nettó magánvagyont érinti. A kormány október 19-i közlése szerint ez mintegy 15 ezer embert jelent, évi körülbelül 200 milliárd forint bevétellel. A magyar kis- és középvállalkozások túlnyomó többségének tulajdonosa ezért nem adóalany.
Kiegészítés: a 2027-es költségvetés a legnagyobb, évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégek társasági adóját emeli. A kormány saját szavaival ezek „többnyire külföldi tulajdonban álló” vállalatok, a törvényi kulcsuk 15, a tényleges terhük körülbelül 11,25 százalék lesz. Ez alatt marad a 9 százalékos kulcs, az innovációs járulék emelése pedig nem érinti a mikro- és kisvállalkozásokat. Ez a nagyvállalati teher növelése, ami ellentmond annak a képnek, hogy az adópolitika a multinacionális cégeket kíméli a hazai kkv-k rovására.
„A 2026-os kormányváltás óta az osztrák hátterű Swietelsky és Strabag számos állami út- és vasútépítési közbeszerzést nyert.”
A Telex augusztus 24-i áttekintése szerint a választás óta szinte minden vasúti tendert a Swietelsky Vasúttechnika nyert, október 7-én pedig a Városliget–Kőbánya-Teher szakasz 3,98 milliárdos munkáját is ő kapta meg. A Strabag nyerte az óbudai K-híd felújítását. Kivétel is akad: a Gubacsi hidat a magyar HE-DO nyerte.
„Az osztrák cégek akkor is nyertek, amikor volt versenyképes, olcsóbb magyar ajánlat.”
Két kőbányai MÁV-tenderen valóban olcsóbb magyar ajánlatok estek ki, de nem a kiíró döntése nyomán: a Közbeszerzési Döntőbizottság hiányos árindokolás miatt semmisítette meg a Homlok-cégek győzelmét, a Vasútépítők ajánlata pedig formai ok miatt lett érvénytelen. A K-hídnál a Strabag adta a legolcsóbb ajánlatot, 1,276 milliárd forintot, a Duna Aszfalt 1,372 milliárdot kért.
„A vagyonadó-tervezet szerint a magyar vállalkozó cégében lévő vagyon (eszközök, ingatlan) növeli a tulajdonos vagyonadó-alapját.”
A tervezet szerint a belföldi illetőségű magánszemély teljes vagyona adóköteles, a társasági részesedéseivel együtt. A nem tőzsdei cégrészesedés értékét a saját tőkéből és a hozamértékből számolják. Adó azonban csak az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrész után jár.
„A vagyonadó általában a magyar kis- és középvállalkozásokat, családi vállalkozásokat sújtja.”
Az adó csak az egymilliárd forint feletti nettó magánvagyont terheli, magukat a cégeket nem. A kormány szerint mintegy 15 ezer embert érint, a hatásvizsgálat ezen felül 2 ezer vagyonkezelési adóalannyal számol. A magyar kkv-tulajdonosok döntő többsége ezért nem fizet vagyonadót.
„A külföldi tulajdonosokat (osztrák nagyvállalkozót, a BlackRockot, a Vanguardot) a vagyonadó nem érinti, mert nem magyar állampolgárok.”
Az adókötelezettség a tervezet 4. §-a szerint az illetőségtől függ, nem az állampolgárságtól. A külföldi illetőségű magánszemély is adózik a belföldi ingatlana és a magyar társaságban közvetlenül fennálló részesedése után. Igaz viszont, hogy a külföldi holdingon keresztül tartott magyar részesedés kimarad: ezt az Adótanácsadók Egyesülete is kifogásolta. A BlackRock és a Vanguard cégek, és cégeket az adó a hazai tulajdonú vállalatoknál sem terhel.
„A miniszterelnök a társasági adó emelését jelentette be.”
Magyar Péter október 19-én az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű nagyvállalatok társasági adójának emelését jelentette be. Kármán András október 20-án közölte, hogy ezeknél a cégeknél a törvényi kulcs 9-ről 15 százalékra nő, a kedvezmények miatt a tényleges teher körülbelül 11,25 százalék lesz.
„A kormány adópolitikája a multinacionális nagyvállalatokat kíméli, a terheket a hazai kis- és középvállalkozásokra rakja.”
A kormány közlése szerint a társasági adó a 180 milliárd forint feletti árbevételű, „többnyire külföldi tulajdonban álló” cégeknél emelkedik, ez alatt marad a 9 százalék. Az innovációs járulék 0,5 százalékra emelt kulcsát a mikro- és kisvállalkozásoknak nem kell megfizetniük. A kiskereskedelmi adóban az egymilliárd forint alatti árbevétel továbbra is mentes.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
