Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaIgen, szándékosan csinálták. Videófelvételen a beismerés: Ruff Bálint maga nyilatkozott arról, hogy az egész tudatos akció volt. Az, hogy összekeverik a tetteseket a megzsaroltakkal és az áldozatokkal.…
Ruff Bálint nem ismerte be, hogy szándékosan keverték össze a tetteseket az áldozatokkal: a 2026. szeptember 2-i mondata arról szólt, hogy a nyilvános hálózati nyilvántartás nem tesz különbséget a zsarolással és az önként beszervezett ügynökök között, a megfigyeltek, köztük Lezsák Sándor neve pedig november 4-én az ÁBTL közlése szerint adatfeldolgozási hiba miatt került az adatbázisba.
Időrend: minden esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, amikor a Tisza-kormány volt hivatalban, Ruff Bálint pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ruff a Telexnek adott interjút, amely 2026. szeptember 2-án jelent meg. A 6-os kartonokat, a B-naplót és a mágnesszalagos H-adattárat a nyitottaktak.hu felületen november 4-én tették közzé. Lezsák Sándor neve november 4-én bukkant fel a hálózati személyek között. Az ÁBTL november 5-én reggel közleményben ismerte el a hibát, és Magyar Péter is aznap délelőtt kért bocsánatot.
Az interjúrészlet valódi. A NAVA által archivált híradóleirat és a HírTV szeptember 2-i közlése szerint Ruff ezt mondta: „Valaki azért lett beszervezve, mert valamivel zsarolták […] valaki meg azért csinálta, mert erre büszke volt, hogy embereket megfigyeljen. Ez sajnos ilyen szempontból egyben fog kezelődni.” A mondat alanyai beszervezett hálózati személyek, a „szempont” pedig a beszervezés oka. Ruff tehát azt mondta ki előre, hogy a nyilvános nyilvántartás nem különbözteti meg az ügynököket aszerint, hogy kényszerből vagy önként működtek-e együtt. Ezt sajnálatosnak nevezte. A megfigyeltekről, vagyis az állambiztonság áldozatairól a mondat nem szól. A forgalomba került változat („Ez így ebben a formában együtt fog kezelődni”) éppen az „ilyen szempontból” fordulatot hagyja el, pedig ebből derül ki, mire vonatkozott a kijelentés.
A Lezsák-ügy más természetű: a közzétett adatbázisba olyanok is bekerültek, akiket nem együttműködőként, hanem megfigyeltként tartottak nyilván. Az ÁBTL főigazgatója a Telexnek elmagyarázta, hogy a mágnesszalagok adatait október elején, egyetlen mezőbe zsúfolt Excel-táblaként kapták meg az Alkotmányvédelmi Hivataltól. A megfigyelteket jelölő 05-ös kódú tételeket a feldolgozáskor ki kellett volna szűrni, de egy részük átkerült a nyilvános adatbázisba. A főigazgató szerint Lezsákon kívül 163 megfigyelt neve kerülhetett ki, ezeket eltávolították. A szándékos összekeverésre semmilyen dokumentum nem utal. Lezsák Anna és Bóka János felvetette a tudatos manipuláció lehetőségét, de ezt csak kérdésként tették fel. Egy két hónappal korábbi, más tárgyú mondat ennek nem lehet beismerése.
A kísérő tényállítások helytállók. Magyar Péter telefonon nem érte el Lezsákot, ezért nyilvánosan kért tőle bocsánatot. A kormány ügynökakta-oldala szerint pszichológust, lelkigondozót, történészeket és szociológust tömörítő testület alakult a közzététel társadalmi hatásainak kezelésére. Ugyanez az oldal a közzétételt „az 1990-es rendszerváltás ígéretének” teljesüléseként írja le. Az „ezernyi” tévesen listázott emberről szóló állítás viszont túlzó: a levéltár szerint nagyjából 160 ilyen név került a nyilvános felületre.
„Ruff Bálint egy interjúban azt mondta, hogy az ügynökakták nyilvánosságra hozatalakor egyben kezelik a zsarolással beszervezetteket és azokat, akik önként, büszkén jelentettek.”
A Telex 2026. szeptember 2-án megjelent interjújában ezt mondta: „Ez sajnos ilyen szempontból egyben fog kezelődni.” A mondat szövegét a HírTV aznapi közlése és a NAVA által archivált híradóleirat is rögzíti. A mondat a beszervezett hálózati személyek beszervezésének okairól szólt.
„Ruff Bálint videón beismerte, hogy tudatos akció volt a tettesek összekeverése a megzsaroltakkal és az áldozatokkal, vagyis a megfigyeltekkel.”
Az idézett mondat kizárólag a beszervezettek közötti különbségtételről szól. Megfigyeltekről vagy áldozatokról nem esik szó benne. Szeptember 2-án hangzott el, két hónappal a november 4-i közzététel és a Lezsák-ügyben elkövetett hiba előtt, így annak beismerése nem lehet.
„Lezsák Sándor megfigyeltként került a nyilvánosságra hozott hálózati adatbázisba, és ezt utólag informatikai hibával magyarázták.”
Az ÁBTL 2026. november 5-i közleménye szerint Lezsák a mágnesszalagokon megfigyeltként, nem hálózati személyként szerepel. Nevét informatikai hiba miatt hozták nyilvánosságra, és a levéltár elnézést kért tőle. A főigazgató szerint a megfigyelteket jelölő 05-ös kódú adatok az Alkotmányvédelmi Hivataltól kapott Excel-adatbázis átmásolásakor kerültek át.
„Magyar Péter megpróbálta elérni Lezsák Sándort, hogy bocsánatot kérjen tőle.”
Magyar Péter november 5-én a Facebookon ezt írta: „Mivel telefonon nem sikerült elérnem Lezsák Sándort, ezért itt szeretnék tőle bocsánatot kérni”.
„Lezsák Sándoron kívül ezernyi, közszereplőnek nem számító megfigyelt ember neve került tévesen a nyilvános ügynöklistára.”
Az ÁBTL főigazgatója szerint Lezsákon kívül 163 megfigyelt neve kerülhetett ki a nyilvános adatbázisba, ezeket eltávolították. A „több ezres” szám arra vonatkozik, hány megfigyelt neve szerepelhet a mágnesszalagokon, nem arra, hány név jelent meg tévesen a nyilvános felületen.
„A kormány pszichológusokból és lelkigondozókból álló testületet hozott létre az ügynökakták közzététele okozta lelki terhek feldolgozására.”
A kormány ügynökakta-tájékoztató oldala szerint Tarr Zoltán felkérésére független szakértői testület alakult. Tagjai között van pszichológus (Orvos-Tóth Noémi), lelkigondozó (Joób Máté), történészek és szociológus. A HVG már november 3-án beszámolt a testületről.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
