Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása🇭🇺 Újra napirenden a budapesti olimpia. Én támogatom - de kíváncsi vagyok, mit mondanak most azok, akik korábban ellene…
Magyarország 2026. október 6. óta a NOB közlése szerint szerepel a 2036-os olimpia rendezése iránt érdeklődő hét ország között, Budapest központi helyszínnel, de ez a MOB szerint tájékozódási szakasz, nem hivatalos pályázat. A NOlimpia-előzmények is pontosak: 266 151 aláírást adtak le, a 2024-es pályázatot visszavonták, és Párizs rendezett. A felsorolt négy sportlétesítmény az Orbán-kormányok idején épült, a Tisza-kormány pedig valóban 2030 környékére tűzte ki az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítését.
Időrend. A 2024-es budapesti olimpiai pályázat visszavonása 2017-ben, az Orbán-kormány idején történt. A Momentum 2017. február 17-én 266 151 aláírást adott le a Fővárosi Választási Irodán. Öt nappal később, február 22-én az 1093/2017. számú kormányhatározat esélytelennek nyilvánította a pályázatot, és felkérte a Fővárosi Közgyűlést és a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, hogy vonják vissza. A Közgyűlés 2017. március 1-jén 22 igen és 6 nem szavazattal, a MOB-bal közösen visszavonta a pályázatot. A Kúria végzése szerint a Fővárosi Választási Bizottság 151 239 aláírást talált érvényesnek, ez elég lett volna a népszavazáshoz. A Közgyűlés azonban április 5-én úgy döntött, hogy a népszavazást nem rendeli el, mert a célja már megvalósult. A 2024-es játékokat Párizs rendezte.
A 2036-os játékokról. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2026. október 6-án tette közzé a rendezőválasztás következő lépéseit, már a 2026. április 12-i kormányváltás után. Ebben hét érdeklődőt nevezett meg, köztük Magyarországot. A Magyar Olimpiai Bizottság aznapi közleménye szerint Budapest a központi helyszín. A MOB azt is hangsúlyozza, hogy a részvétel 2024 októbere óta tart, kötelezettséggel nem jár, és nem minősül jelentkezésnek. A NOB 2027 márciusában szűkíti az érdeklődők körét, a rendezési szándékról 2028-ban kell hivatalosan dönteni, a rendezőt 2029-ben választják meg. Egyes beszámolók „versenyről” vagy „pályázásról” írnak, a „tájékozódási folyamat, nem hivatalos pályázat” megfogalmazás viszont a MOB közlésével egyezik. A MOB a főpolgármester és a kormány közös áttekintését kezdeményezte, és azt kérte, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa idén ősszel tárgyalja meg a koncepcióját. A kormány részéről hivatalos támogató döntésről nincs nyilvános adat.
A létesítmények. A felsorolt sportlétesítmények mind a 2010–2026 közötti Orbán-kormányok idején, állami beruházásként épültek meg. A Duna Arénát a 2017-es vizes világbajnokságra adták át 2017 februárjában. A Puskás Arénát 2019. november 15-én avatták fel. Az MVM Dome-ot 2021 decemberében adták át, az Átlátszó szerint nettó 78,17 milliárd forintos kivitelezési áron, amihez még a 13,6 milliárdos telekár is hozzájött. A Nemzeti Atlétikai Központ 2023. június 17-én nyílt meg.
Az euró. A Tisza-kormány 2026. június 26-i közleménye szerint a cél, hogy Magyarország 2030 környékére teljesítse a maastrichti kritériumokat. Kármán András pénzügyminiszter a 2026-os költségvetés módosításának szeptember 8-i parlamenti vitájában ugyanezt mondta. A módosított költségvetés hiánycélja a GDP 7,5 százaléka. Hogy egy esetleges olimpiai rendezés költségei hogyan férnének össze a 3 százalék alatti hiánycéllal, azt a felvetés maga is nyitott kérdésként kezeli. Erről számítás nem ismert.
„Magyarország szerepel a 2036-os nyári olimpia és paralimpia rendezése iránt érdeklődők között, Budapest központi helyszínnel.”
A NOB 2026. október 6-i bejelentése szerint hét érdeklődő folytat Folyamatos Párbeszédet: Németország, Magyarország, India, Katar, Dél-Korea, Dél-Afrika és Törökország. A MOB aznapi közleménye szerint Magyarország Budapestet jelölte meg központi helyszínként.
„A 2036-os olimpiával kapcsolatban egyelőre tájékozódási folyamat zajlik, nincs benyújtott hivatalos pályázat vagy végleges rendezési döntés.”
A MOB szerint a Folyamatos Párbeszéd „semmilyen kötelezettségvállalással nem jár, és nem minősül olimpiarendezésre való jelentkezésnek”. A szűkítés 2027 márciusában jön, a rendezési szándékról 2028-ban kell hivatalosan dönteni, a rendezőről a NOB 2029-ben határoz.
„A Momentum 2017-ben több mint 266 ezer aláírást gyűjtött a budapesti olimpiáról szóló népszavazásért.”
A Momentum 2017. február 17-én 266 151 aláírást adott le a Fővárosi Választási Irodán. A Kúria végzése szerint ebből a Fővárosi Választási Bizottság 151 239-et talált érvényesnek, ami meghaladta a szükséges mennyiséget.
„A 2017-es aláírásgyűjtés után a kormány és a fővárosi vezetés a 2024-es olimpiai pályázat visszavonása mellett döntött.”
Az 1093/2017. (II. 22.) kormányhatározat felkérte a Fővárosi Közgyűlést és a MOB elnökét a visszavonásra. A Közgyűlés 2017. március 1-jén a MOB-bal közösen visszavonta a pályázatot, a népszavazást pedig április 5-én okafogyottság miatt nem rendelte el.
„A 2024-es nyári olimpiát Párizs rendezte.”
A MOB történeti összefoglalója szerint a NOB 2017 szeptemberében, Limában döntött a párizsi helyszínről.
„A Duna Aréna, a Puskás Aréna, az MVM Dome és a Nemzeti Atlétikai Központ az Orbán-kormányok idején épült meg.”
A Duna Aréna 2017 februárjában, a Puskás Aréna 2019. november 15-én, az MVM Dome 2021 decemberében, a Nemzeti Atlétikai Központ 2023. június 17-én nyílt meg, mind állami beruházásként.
„A jelenlegi kormány 2030 környékére tűzte ki az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítését, ami tartós hiánycsökkentést kíván.”
A kormány 2026. június 26-i közleménye szerint Magyar Péter azt mondta: „Alapvető célunk, hogy 2030 környékére Magyarország teljesítse a maastrichti kritériumokat.” A 2026-os módosított költségvetés hiánycélja a GDP 7,5 százaléka, a kritérium 3 százalék alatti hiányt ír elő.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
