Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaVelkey György László tiszás államtitkár hosszú posztban tesz tanúbizonyságot arról, hogy az ország nem számíthatna rá (sem) egy komoly válsághelyzet…
TémaFeljelentés a 2020-as lélegeztetőgép- és védőeszköz-beszerzések miatt
2026. augusztus 25-én Orbán Anita külügyminiszter bejelentette, hogy a Külügyminisztérium nevében a Legfőbb Ügyészségen feljelentést tett a 2020 márciusában és áprilisában, a koronavírus-járvány idején közbeszerzés alóli kivételként lebonyolított, mintegy 300 milliárd forint értékű beszerzések ügyében. A minisztérium tájékoztatása szerint a csomag elsősorban lélegeztetőgépeket (a tárca által vásárolt 16 853 darabot), továbbá védőeszközöket, PCR-teszteket és…
Narratíva
Ez az olvasat abból indul ki, hogy 2020 tavaszán globális készlethiány és beszerzői verseny volt, nem lehetett tudni, hány gépre lesz szükség, ezért a lehető legtöbb eszköz megvásárlása felelős döntés volt; példaként a dél-európai, elsősorban olasz intenzív osztályok helyzetét hozza. Erős eleme az időzítés bírálata: hat év távlatából, a mai tudással ítélnek meg egy vészhelyzeti döntést, több poszt pedig politikai leszámolásként, „Tisza ÁVH-ként" írja le az eljárást. A keretezés nem tárgyalja a dokumentált árkülönbségeket, a közvetítő cégek árrését és osztalékát, a fel nem használt készleteket és a tárolás költségét, és a beszerzési árakról egyetlen adatot sem közöl; a legélesebb változatok tényszerűen is elvétik, mi történt (per a feljelentés helyett, illetve „a gépvásárlás miatti" feljelentés). Egyetlen posztja mondja ki helyesen, hogy a feljelentés gyanú, nem jogerős ítélet.
A visszamenőleges elszámoltatás pontosan az az eszköz volt, amellyel a 2010-ben hatalomra kerülő Fidesz-kormány indult: 2010. június 6-án épp Szijjártó Péter mutatta be az elszámoltatási kormánybiztost azzal, hogy az elszámoltatás „egyértelmű, logikus és jogos elvárás a magyar emberek részéről", és feladata megnevezni a korábbi, az országnak káros gazdasági döntések felelőseit. A kormány saját 2012-es összegzése szerint a kormánybiztosi hivatal 2010 novembere és 2012 augusztusa között 1442 ügyet vizsgált és 61 esetben tett büntetőfeljelentést a 2002-2010 közötti kormányzati időszak döntései miatt — vagyis évekkel korábbi döntések utólagos büntetőjogi vizsgálatát akkor a mai védekező oldal maga tekintette jogos elvárásnak.
„A Tisza-kormány azért jelenti fel Szijjártó Pétert, mert a Covid idején lélegeztetőgépeket vásárolt.”
A feljelentés nem a vásárlás tényét, hanem a mennyiségi túlbeszerzés, a gyártói árakhoz mért árkülönbözet és a hiányos dokumentálás miatti hűtlen kezelés gyanúját fogalmazza meg, és ismeretlen tettes ellen szól.
„Pert indít a Külügyminisztérium.”
Nem per, hanem büntető feljelentés a Legfőbb Ügyészségnél; ezt a minisztérium közleménye és az MTI tudósítása is egyértelműen így írja le.
„A járványmatematikusok szerint egyszerre 11 000 ember szorulhatott volna Magyarországon gépi légzéstámogatásra.”
A korabeli hivatalos közlések 8500-as szakértői becslést, 10 ezres beszerzési célt, illetve Orbán Viktornál 8-10 ezres legrosszabb forgatókönyvet neveznek meg; a 11 ezres számra sem a dossziéban, sem saját keresésben nem találtunk elsődleges forrást.
„Magyarországon a beszerzésnek köszönhetően nem fordult elő, hogy géphiány miatt kelljen választani a betegek között, aki pedig nem jutott lélegeztetőgéphez, meghalt.”
A járvány csúcsán egyszerre 1527 beteg volt gépen, miközben a beszerzés előtt is mintegy 1500 gép állt rendelkezésre; a korlátot a szakszemélyzet jelentette, és Magyarország halálozása lakosságarányosan így is az európai élmezőnyben végzett.
„Szijjártó Péter Európában elsőként, a legrövidebb időn belül biztosította a lehető legtöbb lélegeztetőgépet.”
Az elsőségre semmilyen összehasonlító adatot nem találtunk; a rendelkezésre álló nemzetközi összevetés (Direkt36 Eurostat-elemzése, a Szabad Európa által idézett kilogrammárak) épp azt mutatja, hogy Magyarország fizette az egyik legmagasabb egységárat.
„A beszerzésnél az ár nem volt szempont, mert az emberi élet védelmét semmi nem írhatja felül.”
A keretezés elhallgatja, hogy ugyanabban az időben az állami kórházellátó feleannyiért vásárolt, hogy azonos géptípusra 8,8-28,6 millió forint közötti darabárakat kötöttek ki, és hogy a legnagyobb magyar közvetítőből 18,24 milliárd forint osztalékot vettek ki — ezek nem a „mai tudás", hanem 2020-2021-ben dokumentált tények.
„Hat év távlatából, a mai tudással ítélnek meg egy 2020-as vészhelyzeti döntést.”
A most felhozott kifogások (ár, közvetítők, dokumentálás) már 2020-ban a nyilvánosság előtt voltak: a HVG és a Válasz Online cikkei, a 2020-as feljelentés és a 2021-től futó adatperek is ebből az időszakból származnak.
Ellennarratíva
Ez a keretezés a beszerzés nagyságrendjét, a közvetítő cégek szerepét és osztalékát, a fel nem használt, raktárban álló készülékeket, a tárolás költségét, valamint a hiányos, részben visszaállított dokumentációt állítja középpontba, és ebből vezeti le, hogy a korábbi tárcavezetésnek büntetőjogi felelőssége lehet. Eszközei a bejelentő videó, korábbi oknyomozó cikkek összegzése, konkrét cégnevek és árkülönbségek. A bejegyzések többsége nem részletezi, hogy a feljelentés ismeretlen tettes ellen szól és csak gyanút fogalmaz meg, és hogy az eljárás kimenetéről semmilyen hatósági közlés nincs; a legerősebb megfogalmazások a gyanút már bizonyított „mutyiként" kezelik. Tényalapja ugyanakkor túlnyomórészt dokumentált: az árkülönbségek, a közvetítői osztalékok, a szakemberhiány és a raktári készlet több független forrásból igazolható.
Magyar Péter 2026. július 16-án a kormányszóvivői tájékoztatón épp azzal utasította el, hogy részleteket közöljön a Szijjártó Péter orosz kapcsolatait vizsgáló eljárásról, hogy „nem szeretnék prejudikálni" és nem akarja befolyásolni az eljárást — augusztus 25-én ugyanakkor, órákkal a feljelentés benyújtása után, bármilyen hatósági megállapítás nélkül „300 milliárd forintos lélegeztetőgép-mutyiként" nevezte meg ugyanezt az ügyet. Ugyanez a kettősség jelenik meg az átláthatóság követelésében is: a G7 dokumentálta, hogy a kormány saját, augusztus 20-i rendezvényszervezési szerződését hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, három meghívott cég közül egyetlen beérkezett ajánlattal kötötte meg.
„A Külügyminisztérium feljelentette Szijjártó Pétert, és az ő büntetőjogi felelősségét firtatja.”
A feljelentés ismeretlen tettes ellen irányul, és a minisztérium közlése szerint az előző felsővezetés felelősségének gyanúját veti fel; a felelősségről a nyomozó hatóság és a bíróság dönt.
„A 2020-as beszerzés „300 milliárd forintos lélegeztetőgép-mutyi" volt.”
A 300 milliárd a teljes beszerzési összeg, nem kimutatott kár; a miniszter által említett tételes árkülönbözet hat cégnél 13,48 milliárd forint, és ez is csak gyanú, hatósági vagy bírósági megállapítás nincs.
„Az átvilágításban 88 gigabájt és 130 ezer törölt fájlt állítottak vissza, és hat cégnél 13,48 milliárd forintos árkülönbözet mutatható ki a NAV-nál lévő gyártói számlákhoz képest.”
Ezek kizárólag a külügyminiszter közlései; a feljelentés szövege, a visszaállított állomány és a számítás tételes melléklete nem nyilvános, független forrásból egyik szám sem ellenőrizhető.
„Az Orbán-kormány a világ egyik legrosszabb járványügyi védekezését produkálta, és az 50 ezer halálhoz vezető pandémiát lopásra használta fel.”
A magas, lakosságarányosan európai élmezőnybe tartozó halálozást a Szabad Európa és 2021-ben Orbán Viktor is elismerte (a halálozási többletben Magyarország a legrosszabbak közelében), de a „világ egyik legrosszabb" minősítést egyetlen felhasznált adatközlés sem támasztja alá, és a korrupciógyanú és a halálozás közti okozati kapcsolat sincs bizonyítva.
„Már 2020-ban pontosan tudni lehetett, hogy a beszerzett gépeket a személyzet hiánya miatt nem lehet majd használatba venni.”
Az OKFŐ létszámadatai és a szakértői becslések (800-2000 egyidejűleg ellátható beteg) ezt alátámasztják, és a szakma már 2020-ban jelezte; a korabeli kormányzati indoklás viszont gyorstalpaló képzésekkel és a rezidensek bevonásával számolt, tehát a kérdés akkor is vitatott volt.
Az ügy előzménye 2020 tavasza. A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium a veszélyhelyzeti különleges jogrend keretében, közbeszerzés alóli kivételként vásárolt egészségügyi eszközöket: a minisztérium mai tájékoztatása szerint 16 853 lélegeztetőgépet, továbbá védőeszközöket, PCR-teszteket és gyógyszereket, mintegy 300 milliárd forintért; a járvány kapcsán országosan beszerzett 19 002 gépből ez volt a legnagyobb tétel. A korabeli indoklást a…
„2026. augusztus 25-én a Külügyminisztérium nevében Orbán Anita külügyminiszter a Legfőbb Ügyészségen feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények gyanújával.”
Az MTI tudósítása, a kormány közleménye és a Telex is így írja le; Velkey György László államtitkár bejegyzése is „ismeretlen tettes ellen" tett feljelentésről szól.
„A vizsgált beszerzések 2020 márciusában és áprilisában, közbeszerzés alóli kivételként, mintegy 300 milliárd forint értékben zajlottak; a tárca 16 853 lélegeztetőgépet, továbbá védőeszközöket, PCR-teszteket és gyógyszereket vásárolt, az országosan beszerzett 19 002 gépből.”
A Külügyminisztérium tájékoztatása az MTI-ben; a HVG a szerződésekből 17 402 eszközt és 336 milliárd forintot rekonstruált, a végleges darabszám a módosítások miatt ennél kisebb.
„A beszerzett gépek nagy része sosem került kórházi felhasználásra: a járvány csúcsán is csak mintegy 2500 jutott el kórházakhoz, 2026 júniusában legalább 12 ezer raktárban állt, a tárolás pedig addig több mint 2,3 milliárd forintba került.”
A 2500-as és a raktári adat a minisztérium közlése, a 2,3 milliárdos tárolási költséget a tárca 2026 júniusában az RTL-nek adta meg; a G7 2023-ban havi bruttó 82,5 millió forintos raktárdíjat dokumentált.
„A 2020-as kormányzati indoklás szerint a szakértők 8500 ember egyidejű lélegeztetésével számoltak, a cél 10 ezer gép volt, és a szállítási bizonytalanság miatt rendeltek 16 ezernél többet.”
Menczer Tamás akkori külügyi államtitkár 2020. júniusi közlése; Orbán Viktor 2021 decemberében 8-10 ezres legrosszabb forgatókönyvről és 15-16 ezres beszerzési utasításról beszélt.
„A lélegeztetés szűk keresztmetszete nem a géphiány, hanem a szakszemélyzet volt: 2020-ban nagyságrendileg 800-2000 beteg egyidejű intenzív ellátása volt biztosítható, és a járvány csúcsán, 2021 márciusában egyszerre 1527 beteg volt lélegeztetőgépen.”
A Szabad Európa az OKFŐ-től perrel megszerzett 2020-as létszámadatokkal és intenzív terápiás szakorvosokkal dokumentálta; ugyanezt a nagyságrendet közölte 2026-ban a kormányszóvivő (800-1500) és a külügyminiszter (800-2000) is.
„2020 tavaszán valós globális eszközhiány és beszerzői verseny volt a lélegeztetőgépek piacán.”
A WHO 2020. májusi anyaga a kínai gyártás zavaráról, a szétszakadt ellátási láncokról, a megugró keresletről és a fokozódó piaci versenyről ír, és külön ENSZ-beszerzési programot ismertet.
„A tárca jellemzően közvetítő cégeken keresztül, a piaci árnál jóval drágábban vásárolt: a Fourcardinaltól átlagosan 17 millió forintért gépenként, miközben a szerződésben megnevezett gyártó hasonló készülékeket 1000-5000 dolláros áron kínált, és ugyanabban az időszakban az állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 gépet.”
A 17 milliós átlagárat és a gyártói kínálati árat a Válasz Online a szerződéssel dokumentálta, az állami kórházellátó feleáras vásárlását a G7; a gyártói listaár nem tartalmazza a szállítást és a beüzemelést, a különbség nagyságrendje azonban ezzel együtt is kiugró.
„A beszerzésekről szóló dokumentáció hiányos: a Kúria előtti adatperben a minisztérium arra hivatkozott, hogy a cégválasztásról írásbeli feljegyzés nem is készült, egy 2023-as sajtóértesülés szerint pedig iratokat 20 hónappal a beszerzés után megsemmisítettek.”
A Transparency International perének leírása szerint a tárca a szóbeliségre alapozta a védekezését; az iratmegsemmisítést a Népszava írta meg 2023 májusában, ezt a G7 összefoglalója idézi.
„Ugyanezen beszerzések miatt 2020-ban is tettek feljelentést hűtlen kezelés gyanújával, amelyet a Nemzeti Nyomozó Iroda 2020 októberében elutasított.”
Az Átlátszó 2021-es összeállítása szerint a Demokratikus Koalíció feljelentését az NNI bizonyíték hiányára hivatkozva elutasította.
„2026. augusztus 26-ig sem a Legfőbb Ügyészség, sem a rendőrség nem közölt döntést a feljelentésről, és senki büntetőjogi felelősségét nem állapították meg.”
A tárca közleménye maga rögzíti, hogy a felelősség kérdését kizárólag a nyomozó hatóság és a bíróság döntheti el; hatósági közlést a gyűjtött és a saját keresésünk sem talált, a feljelentés szövege és iktatószáma sem nyilvános.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
