Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaLátom, Velkey úr majd megszakad, hogy az imádott főnökének bizonyítson. Magára vállalta a Tisza Szabó Tímeájának szerepét. Mocskolódik,…
TémaFeljelentés a 2020-as lélegeztetőgép- és védőeszköz-beszerzések miatt
A poszt a 2020-as beszerzések védelmében helyes elemeket is felsorol (képzések, védőeszközök, gépek, nemzeti vakcinabeszerzés), de a romániai betegátvétel számát kétszeresen tünteti fel, dokumentált halálozási adatot nevez „ezerszer megdőlt hazugságnak”, és elhallgatja a vád tényleges tárgyát: a 800–2000 fős ellátási kapacitás mellett vásárolt 16 853 gépet, az árkülönbségeket és a raktárban álló 12 ezer készüléket.
A poszt a másik fél hangnemét rója fel („mocskolódik, igét hirdet, rágalmaz”), miközben a szerző maga is használt hasonló nyelvet dokumentált esetekben: a Telex 2026. június 8-i cikke idézi az „elhíresült jelenetet”, amikor egy plázában a nyolcmilliárdról kérdező járókelőnek azt válaszolta, „anyádban”; a 2026. augusztus 27-i parlamenti ülésen pedig a miniszterelnök felszólalásáról azt mondta, „ugyanazokat a bullshiteket mondja el, amiket Szabó Tímea rikácsolt ezekben a padsorokban”. Ez a mostani poszt zárlatával („felkészületlen és inkompetens bagázs”) együtt ugyanaz a regiszter, amit a bejegyzés a másik oldalon kifogásol.
A poszt közvetlen előzménye Velkey György László külügyi és Svéd Tamás egészségügyi parlamenti államtitkár aznap közzétett videóbeszélgetése. A 24.hu és a HVG aznapi beszámolója szerint Svéd azt állította, hogy a gépek minősége szélsőségesen változó volt, 7-8 ezer készülék gyakorlatilag használhatatlan, túlárazott és feleslegesen megvásárolt volt, továbbá hogy a lélegeztetőgép mellé intenzív terápiás személyzet is kell, és azokat, akik ezt jelezték, „többféle módon” próbálták elhallgattatni. A poszt erre nem a darabszám, az ár és a közvetítők kérdésével válaszol, hanem azzal, hogy szakembert nem lehetett „webshopban” vásárolni. Ez a válasz mellémegy: a feljelentés és a szakmai kritika tárgya éppen az, hogy a képzett személyzet ismert korlátja mellett miért vettek ennyi gépet, ennyiért.
A viszonyítási pontok, amelyeket a poszt nem hoz be: a Külügyminisztérium 2020 tavaszán 16 853 lélegeztetőgépet vásárolt, országosan 19 002 gépet szereztek be, miközben – a mostani külügyminiszter bejelentése és a korábban perrel megszerzett állami nyilvántartási adatok szerint is – Magyarországon nagyságrendileg 800–2000 beteg egyidejű intenzív ellátása volt biztosítható; a járvány csúcsán, 2021 márciusában egyszerre 1527 beteg volt gépen, és még a csúcson is mindössze mintegy 2500 gép jutott el kórházakhoz. A Külügyminisztérium 2026 júniusi adatközlése szerint 12 ezer gép azóta is raktárban áll, a tárolás pedig több mint 2,3 milliárd forintba került. A poszt egyetlen árat, darabszámot vagy közvetítői adatot sem közöl. Ettől a hiánytól áll elő a hamis kép: az olvasó azt olvassa ki, hogy a kritika kizárólag a szakemberhiány utólagos felhánytorgatása.
A halálozási állítás minősítése nem áll meg. A poszt „ezerszer megdőlt hazugságnak” nevezi, hogy Magyarországon haltak meg lakosságarányosan a legtöbben covidban. A jelentett adatok szerint viszont Magyarország 2021 tavaszán az összevethető nagyobb országok között az egymillió lakosra jutó halálozás élére került, 2021 májusában a nemzetközi sajtó is így írta le, a WHO 2020–2023-as összesítése alapján pedig a magyar adat a világ harmadik legrosszabbja volt. A kormányzati ellenérv – hogy a jelentési módszertanok különböznek, és a többlethalálozás összevethetőbb, abban pedig Magyarország a középmezőnyben volt – valós módszertani kifogás, de nem cáfolat: a mutató és a dátum megválasztásán dől el, mit mond a rangsor. Azt sem találtam meg, hogy Magyar Péter miniszterelnök ezt a mondatot elismételte volna: az augusztus 27-i felszólalásában „több tízezer” halottról és a 300 milliárdos beszerzésről beszélt, a k-monitor parlamenti leirata szerint a „lakosságarányosan” szó nem szerepelt benne; 2025 januárjában a WHO-adatra hivatkozva a harmadik legrosszabb helyet állította. A poszt tehát egy nem dokumentált formában idézett kijelentést nevez hazugságnak.
A romániai betegátvétel száma tárgyi tévedés. A korabeli kormányzati bejelentés 50 beteg átvételéről szólt, az Európai Bizottság polgári védelmi beszámolója szerint 2021 novemberében 44 súlyos, illetve kritikus állapotú beteget szállítottak át Debrecenbe és Szegedre; egy 2021. november eleji beszámoló szerint Romániából összesen 73 súlyos beteget vittek külföldre – valamennyi fogadó országba együtt. A posztban szereplő 100 átvett beteghez nem találtam forrást. Ugyanígy nem ellenőrizhető a szlovén vezető telefonja: a dokumentált eset 2021 novembere, amikor a szlovén kormány az ország történetének legnagyobb egészségügyi mozgósításáról és intenzíves nővérhiányról számolt be, Magyarország pedig tíz orvost küldött – ez a negyedik, nem a harmadik hullám ideje.
A poszt több eleme helytálló. Képzések valóban indultak: a Debreceni Egyetem intenzív terápiás e-learning és szimulációs képzése 2020. április 1-jén, tehát még az első hullám alatt kezdődött, napi 81 résztvevővel, az ÁEEK országos távoktatási programja pedig 2020. szeptember 28-tól futott újra, orvosoknak, ápolóknak és önkéntes segédápolóknak, intenzív osztályos gyakorlati résszel. Eszközbeszerzés is történt a lélegeztetőgépeken túl: egy 2021. januári kormányzati közlés szerint kétmilliárd forintból tizenkét digitális mobil röntgen, kórházi ágyak, infúziós állványok, sterilizáló eszközök és kilenc fertőtlenítő robot került tizenhét intézménybe. Az uniós beszerzés mellett nemzeti úton is szereztek vakcinát: a Szputnyik V 2021. február 7-én kapott hatósági engedélyt, addig a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca készítménye volt elérhető. Az viszont, hogy a rövid, rendkívüli képzések „alkalmassá tették” a dolgozókat súlyos állapotú covidos betegek ellátására, a szakmai forrásokkal nem áll össze: az állami nyilvántartás szerint 2020-ban gyakorlatilag nem lépett be új intenzív terápiás szakápoló, és a korabeli szakértői megszólalások szerint a gyorsképzés nem pótolta az intenzíves szakembert.
Végül a poszt azt tulajdonítja a másik oldalnak, hogy a Covid-védekezésben dolgozó szakembereket alázza meg. Velkey ugyanezen a parlamenti ülésen kifejezetten szétválasztotta azokat, akik az emberek életéért küzdöttek, és azokat, akik – szerinte – nyerészkedtek a járványon; Svéd az idézett videóban név szerint dicsérte a szakdolgozói munkát. Az „inkompetens bagázs”, „mocskolódik”, „Vicc az egész” minősítések politikai álláspontot fogalmaznak meg, ezeket tényként nem lehet értékelni. A poszthoz csatolt kép egy videóból kivágott, „Még mindig nem értik!” felirattal ellátott képernyőfotó; sem a rajta látható személyt, sem azt nem azonosítja, milyen mondatra reagált, tehát önmagában semmit nem támaszt alá.
„A miniszterelnök elismételte az „óellenzék ezerszer megdőlt hazugságát”, hogy Magyarországon haltak meg lakosságarányosan a legtöbben covidban.”
Magyar Péter augusztus 27-i felszólalásában „több tízezer” halottról beszélt, a parlamenti leiratban a „lakosságarányosan” szó nem szerepel; 2025 januárjában a WHO-adatra hivatkozva harmadik legrosszabb helyet állított. Maga az állítás pedig nem megdőlt: a jelentett egymillió lakosra jutó halálozásban Magyarország 2021 tavaszán az összevethető országok élén állt, a WHO 2020–2023-as összesítésében a világ harmadik legrosszabb adata volt. A többlethalálozás valóban más képet ad, ez azonban módszertani kifogás, nem cáfolat.
„A romániai kollégák kérésére 100 súlyos állapotú beteget vettek át romániai kórházakból.”
A korabeli kormányzati bejelentés 50 beteg átvételéről szólt (2021. október 13.), az Európai Bizottság polgári védelmi beszámolója szerint 2021 novemberében 44 súlyos, illetve kritikus állapotú beteget szállítottak Debrecenbe és Szegedre. Egy 2021. november 3-i beszámoló szerint Romániából összesen 73 beteget vittek külföldre, minden fogadó országba együtt. A 100-as számhoz nem találtam forrást.
„Sehol a világon nem volt elég szakember a járvány idején, mert az ellátórendszer a békeidők betegforgalmára van kalibrálva.”
A járvány alatti nemzetközi személyzet- és eszközhiány dokumentált: a szlovén kormány 2021 novemberében intenzíves nővér- és szakorvoshiányról, az ország történetének legnagyobb mozgósításáról számolt be. Azt viszont, hogy kivétel nélkül minden országban elégtelen volt a létszám, nem lehet adattal igazolni, és a magyar vitában nem ez a kérdés: a 800–2000 fős ellátási korlát mellett vásároltak 16 853 gépet.
„A harmadik hullám idején egy szlovén egészségügyi vezető sírva kért magyar intenzíves kollégákat, mert Ljubljanában tucatjával haltak a betegek.”
A személyes beszélgetésre nincs független forrás. A dokumentált szlovén válság és a magyar segítség 2021 novemberére, vagyis a negyedik hullámra esik: akkor jelentette be a szlovén tárca a 288 fős intenzív kapacitás elérését és a személyzeti mozgósítást, és akkor küldött Magyarország tíz orvost.
„Az első járványhullám után egy sor képzést indítottak, amellyel az egészségügyi dolgozókat kiképezték a súlyos állapotú covidos betegek ellátására.”
Képzések valóban indultak, sőt már az első hullám alatt: a Debreceni Egyetem intenzív terápiás e-learning és szimulációs képzése 2020. április 1-jén kezdődött, napi 81 résztvevővel, az ÁEEK országos távoktatási programja 2020. szeptember 28-tól futott újra intenzív osztályos gyakorlati résszel. Az „alkalmassá tette” megfogalmazás viszont túlzó: az állami nyilvántartás szerint 2020-ban gyakorlatilag nem lépett be új intenzív terápiás szakápoló, a korabeli szakértők szerint a gyorsképzés nem pótolta az intenzíves szakembert.
„Az EU lassú beszerzése mellett más utakat is kerestek, hogy mielőbb legyen vakcina.”
Nemzeti úton engedélyezett keleti vakcina valóban volt: a Szputnyik V 2021. február 7-én kapott magyar hatósági engedélyt, miután az NNK elvégezte a vizsgálatokat; az első Pfizer-szállítmány 2020. december 26-án érkezett. Azt, hogy minden így beszerzett vakcina „megfelelő védettséget” biztosított, egységes forrással nem lehet alátámasztani.
„Lélegeztetőgépen kívül betegőrző monitort, mobil röntgent, fertőtlenítő robotot, infúziós pumpát is vásároltak.”
A 2021. január 18-i kormányzati közlés szerint kétmilliárd forintból 735 orvostechnológiai eszköz jutott tizenhét intézménybe, köztük tizenkét digitális mobil röntgen, 150 kórházi ágy, infúziós állványok, sterilizáló eszközök és kilenc, egyenként 38 millió forintos fertőtlenítő robot. Ezek külön programok, nem a vitatott 300 milliárdos külügyi csomag részei.
„A kritikusok a Covid-védekezésben 0-24-ben dolgozó szakembereket alázzák meg.”
Velkey ugyanezen a parlamenti ülésen kifejezetten szétválasztotta a védekezésben helytálló orvosokat azoktól, akik szerinte nyerészkedtek, Svéd pedig az idézett videóban a szakdolgozók munkáját dicsérte. A poszt olyan álláspontot cáfol, amit a megtámadott felek nem fogalmaztak meg.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
