Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása2020-ban Hegedűs Zsolt még azzal riogatott, hogy ha nem lesz elegendő lélegeztetőgép, akkor kő-papír-olló módszerrel kell majd dönteni…
TémaFeljelentés a 2020-as lélegeztetőgép- és védőeszköz-beszerzések miatt
A poszt egy 2020-as szakmai etikai ajánlást „kő-papír-olló módszerű riogatássá” egyszerűsít — a videó feliratában Hegedűs Zsoltnak tulajdonított mondat valójában a 24.hu újságírói szövege —, a 2026-os feljelentésből pedig elhallgatja a milliárdos túlárazást és a használhatatlan gépeket.
A poszt „riogatásnak” nevezi azt, hogy Hegedűs Zsolt 2020-ban a legrosszabb forgatókönyvre készített etikai ajánlást (a 24.hu 2020. április 21-i cikkében Hegedűs éppen ezt mondta: „a legjobbat remélve, de a legrosszabbra felkészülve”). Ugyanezt a logikát a szerző politikai közössége maga is használta: Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója 2026. június 8-án azzal védte meg a 300 milliárd forintos beszerzést, hogy „a szakértők véleménye szerint a járvány legrosszabb forgatókönyve esetén legalább nyolcezer működő lélegeztetőgépre, plusz tartalékokra lehetett volna szükség”. A legrosszabb esetre való felkészülés tehát a saját oldal érveléseként helyes döntés, a másik oldal esetében viszont riogatás. Külön ellentmondás a szerző saját korábbi közlésével: a videóban „a kellő számú lélegeztetőgép” biztosításáról és sok ezer megmentett életről beszél, míg 2021. április 12-én, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyetteseként azt mondta, hogy a szakembergárdával biztonsággal ellátható ágyszám 3000, és a lélegeztetett betegek több mint 80 százalékának nem tudják megmenteni az életét.
A poszt két, egymás mellé állított állításra épül. Az első szerint Hegedűs Zsolt 2020-ban azzal „riogatott”, hogy lélegeztetőgép-hiány esetén kő-papír-ollóval kell majd emberéletekről dönteni. A háttér ellenőrizhető: a Magyar Orvosi Kamara 2020. április 14-i keltezésű, 32 oldalas dokumentuma (Etikai megfontolások az orvosi erőforrások elosztásához COVID-19-pandémia idején) Hegedűs Zsolt, a MOK Etikai Kollégiumának akkori elnöke koordinálásával készült, felkért orvosetikai, intenzív terápiás és jogi szakértők, két betegszervezet, valamint a két legnagyobb történelmi egyház etikai szakembereinek bevonásával. A véletlenszerű kiválasztás (sorsolás) a dokumentum 7. ajánlása, és kifejezetten csak akkor jön szóba, ha „a lefektetett etikai elvek mentén, szakmai szempontok (beleértve pontrendszerek) alapján történő priorizálást követően is azonos kilátásokkal rendelkező páciensek közül kell választani”. A dokumentum a „sorshúzás” szót használja; a „kő-papír-olló” kifejezés nem a MOK-ajánlásban áll.
A videó alsó, piros sávjában „Hegedűs Zsolt:” névvel felirat fut: „Ekkor dönthet a szerencse, az etikai ajánlásban is megemlített sorsolás: érmefeldobás, kő-papír-olló, gyufahúzás. Azonban ezt is alaposan dokumentálni kell.” Megnyitottam azt a cikket, ahonnan ez a mondat származik: a 24.hu 2020. április 21-i írásában ez szó szerint így szerepel — de nem idézetként, hanem a cikk saját, újságírói szövegeként, az „Amikor a kő-papír-olló dönt” című szakaszban. A feliraton tehát nem Hegedűs mondata áll, hanem egy róla szóló cikk narrációja. Ugyanennek a cikknek a valóban idézőjeles Hegedűs-mondatai ezzel szemben ezek: „nem azért döntöttek az ajánlás megírásáról, hogy félelmet vagy pánikot keltsenek”, a szakértőket „a legjobbat remélve, de a legrosszabbra felkészülve” elv vezette, és a cikk zárása szerint azt remélte, hogy a kódexet nem kell elővenni, „a magyar kórházak polcain fog porosodni”. Hasonló ajánlás a cikk szerint akkor már létezett Németországban, Hollandiában, Svájcban, Olaszországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is.
A második állítás szerint 2026-ban azért akarják feljelenteni őket, mert „túl sok” lélegeztetőgépet vettek. A feljelentés — amelyet az MTI adatközlése szerint Orbán Anita külügyminiszter 2026. augusztus 25-én, tehát a poszt előtt tett meg a Legfőbb Ügyészségen, ismeretlen tettes ellen — nem csak a mennyiségről szól. A külügyi tárca közlése szerint a 2020 márciusi–áprilisi, közbeszerzés mellőzésével lefolytatott, mintegy 300 milliárd forintos beszerzések ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja merült fel; a KKM 16 853 gépet vásárolt (országosan 19 002 volt), a NAV vámkezelési iratai alapján hat cégnél tételesen 13,48 milliárd forintos értékkülönbözetet mutattak ki a gyártói árakhoz képest, egyetlen szerződésnél (Proconcept Kft.) 16 millió eurót. A tárca szerint több készülék alkalmatlannak vagy hibásnak bizonyult, a készülékek nagy része sosem került kórházi felhasználásra, a raktározás a Külügyminisztérium 2026 júniusi adatközlése szerint addig már több mint 2,3 milliárd forintba került. A poszt üzenete tehát a feljelentés lényegét adó árelemet és minőségi kifogást hagyja ki — az olvasó abból, amit a poszt elmond, arra jut, hogy a felelősségre vonást puszta óvatosságért kezdeményezték.
A videóban elhangzik, hogy „mi biztosítottuk a kellő számú lélegeztetőgépet”, és ezáltal „sok ezer magyar ember életét sikerült megmenteni”. A megmentett életek számára vonatkozó rész független adatból nem igazolható, és a rendelkezésre álló adatok más képet mutatnak: a járvány csúcsán, 2021 márciusában egyidejűleg mintegy 1500–1527 beteg volt lélegeztetőgépen, a külügyi közlés szerint még a csúcson is csak mintegy 2500 KKM-es gép jutott kórházba, és a készlet döntő része ma is raktárban áll. Az OECD 2021-es Health at a Glance kiadványa szerint Magyarországon volt a legmagasabb az OECD-országok között a jelentett Covid-halálozás egymillió lakosra vetítve (3070 haláleset 2021 júniusáig, az OECD-átlag 1285). A szűk keresztmetszet a szakemberhiány volt: ezt maga a poszt szerzője mondta 2021 áprilisában az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyetteseként, amikor 3000 biztonságosan üzemeltethető ágyszámról és arról beszélt, hogy a lélegeztetett betegek több mint 80 százalékának nem tudják megmenteni az életét.
A poszt záró része („Vicc lenne az egész…”, „Csak ne jöjjön egy újabb nemzetközi krízis, amíg a Tisza vezeti az országot”) politikai értékítélet, tényként nem értékelhető. Az a tényállítás viszont igaz, hogy ma a Tisza kormányoz, és hogy Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: az Országgyűlés 2026. június 29-i hivatalos naplója a jelen lévő kormánytagok között „DR. HEGEDŰS ZSOLT CSABA egészségügyi miniszter” néven sorolja fel. Kiegészítésként: a poszt szövege („akarnak feljelenteni”) és a videó feltételes módja („jelentenének fel”) mellett a feljelentés augusztus 25-én már megtörtént; a videó saját közzétételi dátumát nem ismerjük.
„Hegedűs Zsolt 2020-ban azzal „riogatott”, hogy lélegeztetőgép-hiány esetén kő-papír-olló módszerrel kell majd emberéletekről dönteni.”
A MOK 2020. április 14-i, Hegedűs koordinálásával készült ajánlásának 7. pontja a sorsolást kizárólag arra az esetre engedi, amikor minden szakmai és etikai szempont mérlegelése után is azonos kilátású betegek közül kell választani; a dokumentum „sorshúzást” ír, kő-papír-ollót nem. Hegedűs a 24.hu 2020. április 21-i cikkében kifejezetten azt mondta, hogy nem félelem- vagy pánikkeltés a cél, és remélte, hogy a kódex „a kórházak polcain fog porosodni”.
„A videó feliratában szereplő mondat („Ekkor dönthet a szerencse… érmefeldobás, kő-papír-olló, gyufahúzás”) Hegedűs Zsolt kijelentése.”
A megnyitott 24.hu-cikkben ez a mondat a lap saját, nem idézőjeles szövege az „Amikor a kő-papír-olló dönt” szakaszban, nem Hegedűs idézett kijelentése; a MOK-dokumentumban a kő-papír-olló kifejezés nem szerepel.
„2026-ban azért akarják feljelenteni őket, mert „túl sok” lélegeztetőgépet vettek.”
A 2026. augusztus 25-i feljelentés hűtlen kezelés gyanúját fogalmazza meg: a mennyiségi túlbeszerzés mellett hat cégnél tételesen 13,48 milliárd forintos árkülönbözetet mutattak ki a gyártói árakhoz képest, több gép alkalmatlan vagy hibás volt, a dokumentáció hiányosan állt rendelkezésre. Az árelem és a minőségi kifogás a posztból kimarad.
„A beszerzett lélegeztetőgépek révén sok ezer magyar ember életét sikerült megmenteni.”
Erre nincs adat: a csúcson, 2021 márciusában egyidejűleg kb. 1500 beteg volt gépen, a KKM gépei közül még a csúcson is csak mintegy 2500 jutott kórházba, a többség raktárban maradt; az OECD szerint Magyarországon volt a legmagasabb az OECD-országok között az egymillió lakosra jutó Covid-halálozás (3070 vs. 1285 átlag, 2021. június).
„Ma a Tisza vezeti az országot, és Hegedűs Zsolt kormánytag.”
Az Országgyűlés 2026. június 29-i hivatalos naplója a jelen lévő kormánytagok között „DR. HEGEDŰS ZSOLT CSABA egészségügyi miniszter” néven szerepelteti; a Tisza-kormány 2026 áprilisa óta van hivatalban.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
