Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitása🤣 Az öngól is gól, Elvtársak❗️ Remélem, az ÁVH majd mindent alaposan…
A poszt dátumai nagyrészt helytállnak, de a köréjük épített keret hamis: a koncessziós szerződést és a Magyar Közút üzletágának átadását tartalmazó mellékletet 2022. május 17-én, még Vitézy Dávid hivatalba lépése és Magyar Péter igazgatósági tagsága előtt írták alá, a Vitézynek tulajdonított „koordinálásra” pedig nincs elsődleges irat.
A poszt négy dátumot sorol fel Németh Balázs összeállítása alapján — ugyanezt a négy pontot tartalmazza a Fidesz-frakció aznapi, MTI-hez küldött közleménye is —, majd ebből azt a következtetést vonja le, hogy a kormány szeptember 18-i bejelentése „öngól”, és hogy a két politikus „ebben az ügyben (is)” hiteltelen.
A dátumok ellenőrizhetők. A Gazdasági Versenyhivatal 2023. február 3-i versenytanácsi határozata szerint a magyar állam és a Mészáros Lőrinc, illetve Szíjj László csoportjához tartozó hét magántőkealap között 2022. május 17-én jött létre a gyorsforgalmi úthálózat tervezéséről, építéséről, fejlesztéséről, üzemeltetéséről szóló koncessziós szerződés. Ugyanez a határozat rögzíti, hogy a szerződés MELLÉKLETE, az Üzletág-Átruházási Megállapodás már tartalmazta a Magyar Közút gyorsforgalmi üzemeltetési üzletágának átruházását, és hogy a koncesszoroknak 2022. augusztus 17-ig kellett létrehozniuk a koncessziós társaságot, az MKIF-et. Vagyis a szerződést nem magával az MKIF Zrt.-vel írták alá — az még nem is létezett —, hanem a hét magántőkealappal. Az MKIF saját tájékoztatója szerint a Magyar Közút közútkezelői és üzemeltetői joga 2022. augusztus 31-én 24:00-kor szűnt meg, és a feladatokat szeptember 1. 00:00-tól vette át az MKIF: a poszt szeptember 1-jei dátuma tehát áll.
Vitézy Dávid kinevezésénél a poszt egy napot téveszt. A Magyar Közlöny 2022. évi 87. száma szerint a 187/2022. (V. 25.) KE határozat őt a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkárává 2022. május 25-ei hatállyal nevezte ki; a határozatot május 24-én írták alá. A Fidesz-frakció saját közleménye is május 25-ét ír. Magyar Péter igazgatósági tagsága viszont dokumentált: a Magyar Közút 2022. augusztus 3-i közleménye szerint a tulajdonosi jogokat gyakorló Építési és Beruházási Minisztérium elrendelésére augusztus 1-jétől jött létre újra az igazgatóság, a társaság 2022. augusztus 21-i javadalmazási tájékoztatója pedig „dr. Magyar Péter” igazgatósági tagot havi 375 ezer forintos megbízási díjjal sorolja fel.
A poszt egyetlen olyan tényállítása, amely túlmegy a tisztségek felsorolásán, épp nem áll meg dokumentummal: hogy „a hatályba lépéshez szükséges intézkedések koordinálását Vitézy Dávid végezte”. Ezt a Fidesz-frakció közleménye állítja, és a sajtó tőle vette át; olyan kinevezési iratot, miniszteri utasítást, aláírt végrehajtási dokumentumot vagy jegyzőkönyvet nem találtunk, amely név szerint őt jelölné ki koordinátornak. A minisztériumi szervezeti rend a közlekedésért felelős államtitkár alá közlekedésstratégiai, hatósági és közlekedésbiztonsági szervezeteket rendelt, a Magyar Közút tulajdonosi jogait pedig egy másik tárca, az Építési és Beruházási Minisztérium gyakorolta. Ez az állítás így ellenőrizhetetlen marad.
A poszt kerete ezért hamis, és ezt maga a felsorolása mutatja: a szerződést — benne az üzletág, a mérnökségek és a dolgozók átadásának kötelezettségével — 2022. május 17-én kötötték meg, nyolc nappal Vitézy hivatalba lépése és két és fél hónappal Magyar igazgatósági mandátumának kezdete előtt. A kormány szeptember 18-i közleménye és a tájékoztatóról szóló tudósítások szerint a most kifogásolt elemek túlnyomó része ehhez az eredeti konstrukcióhoz, illetve a megkötés utáni három szerződésmódosításhoz kötődik, amelyek a kormány ismertetése szerint 17 300 milliárdról 25 900 milliárd forintra emelték a szerződés pénzügyi hatását, és amelyeket Rogán Antal írt alá — akkor, amikor a poszt által megnevezett két személy már egyik felsorolt tisztséget sem töltötte be. A képre illesztett felirat („az ő idejükből feltárt visszaélésekről”) tehát olyan történetbe helyezi a valós dátumokat, amelyben a döntés, az aláírás és az értéknövelő módosítások nem az övék.
A poszt záró, felkiáltójeles állítása — hogy „a beruházási és fejlesztési pénzek a külföldi cégekhez fognak vándorolni”, és hogy a két politikus „azt készíti elő, amit a megbízók rendeltek” — jövőre vonatkozó előrejelzést közöl bizonyosságként, szándéktulajdonítással együtt. Az aznapi sajtótájékoztatón Vitézy Dávid éppen azt mondta, hogy az üzemeltetést az állami Magyar Közút veszi vissza, nem kívánják külföldi cégeknek átjátszani, és a fejlesztési feladatokról további átvilágítás előtt nem nyilatkozik; sem a kormány közleménye, sem más dokumentum nem nevez meg nyertes külföldi vállalkozást.
Két kiegészítés az olvasónak. Az MKIF „magyar tulajdonú” jelzője formálisan helytálló — a koncesszorok magyarországi székhelyű magántőkealapok —, de a poszt nem említi, hogy ezek a GVH határozata szerint Mészáros Lőrinc, illetve Szíjj László irányítása alatt állnak, a kormány közleménye pedig egy tőkealap átláthatatlan tulajdonosi szerkezetét és az MFB tulajdonosi oldali megjelenését is szóvá teszi. A poszt értékelő része („ennyire hitelesek”, „öngól”) politikai álláspont, amelyre tényként nem adható verdikt; az „ÁVH” és a nevető emotikon retorikai eszköz. Az is a képbe tartozik, hogy ugyanaz a Fidesz-közlemény, amely a 2022-es végrehajtásért személyes felelősséget vet fel, a koncessziós rendszert egyúttal érdemként, a gyorsforgalmi hálózat bővülésének részbeni okaként is bemutatja.
„2022. május 17-én írta alá az Orbán-kormány az autópályák üzemeltetéséről és fejlesztéséről szóló koncessziós szerződést.”
A GVH VJ/29-44/2022. határozata szerint a szerződés 2022. május 17-én jött létre a magyar állam és a hét magántőkealap között; a szerződést tehát nem magával az MKIF Zrt.-vel írták alá, azt a koncesszoroknak csak 2022. augusztus 17-ig kellett létrehozniuk.
„Az MKIF magyar tulajdonú.”
A koncesszorok magyarországi székhelyű magántőkealapok, de a GVH határozata szerint Mészáros Lőrinc, illetve Szíjj László irányítása alatt állnak; a kormány közleménye egy alap átláthatatlan tulajdonosi szerkezetét és az MFB tulajdonosi oldali megjelenését is rögzíti.
„2022. május 24-től Vitézy Dávid az Orbán-kormány közlekedési államtitkára.”
A 187/2022. (V. 25.) KE határozat a kinevezést 2022. május 25-ei hatállyal rendelte el; a határozatot május 24-én írták alá. A Fidesz-frakció saját közleménye is május 25-ét közli.
„2022 augusztusától Magyar Péter a Magyar Közút igazgatósági tagja.”
A Magyar Közút 2022. augusztus 3-i közleménye szerint az igazgatóság augusztus 1-jétől jött létre újra, a társaság 2022. augusztus 21-i javadalmazási tájékoztatója pedig Magyar Pétert igazgatósági tagként, havi 375 ezer forintos díjjal sorolja fel.
„2022. szeptember 1-jén lépett hatályba a májusban aláírt koncessziós szerződés.”
Az MKIF tájékoztatója szerint a Magyar Közút kezelői és üzemeltetői joga 2022. augusztus 31-én 24:00-kor szűnt meg, és a feladatokat szeptember 1. 00:00-tól vette át az MKIF.
„A szerződés hatálybalépéséhez szükséges intézkedések koordinálását Vitézy Dávid végezte.”
Az állítás forrása a Fidesz-frakció aznapi közleménye; név szerint Vitézyt koordinátorként kijelölő kinevezési iratot, utasítást vagy jegyzőkönyvet nem találtunk. A Magyar Közút tulajdonosi jogait az Építési és Beruházási Minisztérium gyakorolta, nem az ő tárcája.
„A beruházási és fejlesztési pénzek a külföldi cégekhez fognak vándorolni, ezt készítik elő a megbízóik rendelése szerint.”
Jövőbeli előrejelzés bizonyosságként, szándéktulajdonítással. Vitézy aznap azt mondta, az üzemeltetést az állami Magyar Közút veszi vissza, nem külföldi cégeknek adják; a fejlesztési feladatokról döntés nincs, nyertes külföldi vállalkozást egyetlen dokumentum sem nevez meg.
„A kép felirata szerint a sajtótájékoztató az ő idejükből feltárt visszaélésekről szólt.”
A szerződést és az üzletág-átadást tartalmazó mellékletet 2022. május 17-én kötötték meg, Vitézy május 25-i hivatalba lépése és Magyar augusztus 1-jei mandátuma előtt; a kormány szerint az értéket 17 300-ról 25 900 milliárd forintra növelő módosításokat később, Rogán Antal aláírásával fogadták el.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
