Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaLássuk, nektek kell-e segítség a szavazatotok leadásához! 😂
A megosztott tiszás szavazás és Schummer Orsolya Csézy Erzsébet gépén történt gombnyomása igazolt, de a Magyar Péternek tulajdonított utasítás, az igenből nemre átírás, a kölcsönös vagy ismétlődő helyettes szavazás és az érintettek magyarázatának valótlansága nem bizonyított, Kispál Ferenc 2007-es lemondásából pedig nem következik kötelező lemondás.
Időrend: a Médiatanács tagjairól 2026. szeptember 22-én szavazott az Országgyűlés, már a Tisza-kormány idején. A Fidesz jelöltjét, Szabó Lászlót 72 igen, 95 nem és 16 tartózkodás, a KDNP jelöltjét, Pindroch Ferencet 78 igen, 84 nem és 18 tartózkodás mellett nem választották meg, pedig a Művelődési Bizottság előző nap mindkettőjüket támogatta. Az MTI és a parlament név szerinti adatlapja szerint a Tisza-frakció szétszavazott: Pindrochnál 26 igen, 84 nem, 18 tartózkodás volt, 11-en nem szavaztak. A Schummer–Csézy-ügy szeptember 25-én, a Mi Hazánk közleményével robbant ki. A Házbizottság szeptember 28-án tárgyalta.
Arról, hogy Magyar Péter utasított volna, csak ellenzéki források szólnak. Toroczkai László a szavazás utáni nyilatkozatában utolsó pillanatban adott utasításról beszélt. Nacsa Lőrinc KDNP-s közleménye szerint Magyar „felpattant” és utasításokat osztott, és az a frakció egy részéhez nem jutott el. A Magyar Hangnak névtelen fideszes képviselők mondták, hogy a miniszterelnök a „nem” gomb megnyomására szólította fel a tiszásokat. A másik oldalon a Tisza-frakció sajtóosztálya a Telexnek azt írta, hogy mindenki saját lelkiismerete és szakmai meggyőződése szerint szavazott. Több tiszás képviselő szerint ezúttal nem mondták be előre, melyik gombot nyomják. A Magyar Hang egy tiszás forrása szerint az utolsó pillanatban döntöttek a lelkiismereti szavazásról. Magyar Péter a lapnak nem kommentálta a történteket. Az elutasított Szabó László szerint a díszpáholyból nem látta és nem hallotta, mi történt, ezért ezt csak „vélelmezi”. A hozzáférhető írott forrásokban nincs az utasítást függetlenül igazoló hanganyag, írásos frakcióutasítás vagy más ellenőrizhető bizonyíték. Az utasítás és a megváltozott „menetrend” lezárt tényként való közlése ezért megalapozatlan. Az igaz, hogy a frakció megosztottan szavazott, és ez a lelkiismereti szavazás magyarázatával is összefér. A szavazási lista azonban sem az utasítást, sem a lelkiismereti döntést, sem azt nem bizonyítja, hogy az igennel szavazók nem hallottak volna valamit.
Az valós és hivatalosan rögzített, hogy Schummer Orsolya megnyomta Csézy Erzsébet gombját. Forsthoffer Ágnes házelnök szeptember 28-án azt közölte, hogy a videók szerint Csézy saját gombnyomása után Schummer „ismét gombot nyomott” Csézy készülékén. A képviselők azt mondták neki, hogy Csézy gépe nem működött megfelelően, és Csézy megerősítette, hogy a leadott szavazat az akaratával egyezett. A házelnök szerint az érintettek elismerték a hibájukat; figyelmeztetett arra, hogy a gép hibáját az ülésvezetésnek kell jelezni, nem a padtárstól segítséget kérni. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy Csézy igennel szavazott, Schummer pedig ezt nemre írta át. A 24.hu a felvételt úgy írta le, hogy Csézy megnyomja a gombot, de a rendszer talán nem érzékelte, ezért Schummer újra megnyomja. A vádat felvető Mi Hazánk is elismerte, hogy a felülírás „egyértelműen nem vehető ki a videófelvételen”. A név szerinti adatlap mindkettejüknél csak a végső „Nem” szavazatot mutatja, a gombnyomások sorrendjét nem. Az adatlap a szeptember 22-i szavazás időpontját megadja, külön közzétételi dátuma nem ismert. Az átírás nem bizonyított, de a végső szavazatból önmagában kizárni sem lehet.
A kölcsönös vagy ismétlődő helyettes szavazásra az ellenőrzött források nem adnak bizonyítékot: egyetlen, egyirányú esetet dokumentálnak, Schummer nyúlt Csézy gépéhez. Csézy szeptember 25-i közlése szerint ő kérte a segítséget, Schummer pedig szeptember 26-án „technikai segítségnyújtásról” beszélt. Ezek a nyilatkozatok igazolják, hogy az érintettek ezt a magyarázatot adták, de nem helyettesítik a műszaki vizsgálatot. A segítségkérés és a géphiba valótlanságát sem igazolja független bizonyíték; ezért az érintettek magyarázatának hamisságát kész tényként kezelni szintén megalapozatlan.
Kispál Ferenc 2007-es lemondása valós előzmény. A Délmagyarország korabeli saját tudósítása és az Infostart 2007. október 12-i beszámolója közli a lemondást; Kispál egy júniusi felvétel nyilvánosságra kerülése után távozott. A felvételről szóló beszámolók szerint a távol lévő Nagy Sándor gombját is megnyomta. A Fidesz akkor az MSZP vezette kormány ellenzékében volt, míg a 2026-os ügy a Tisza-kormány idején történt. A Délmagyarország azt is közölte, hogy a házszabály nem írta elő a lemondást. A jelenlegi szabályozásban az Országgyűlésről szóló törvény 28. § (5) bekezdése a képviselői jogok személyes gyakorlását írja elő, a 100. § pedig a lemondást lehetőségként szabályozza; a más gépén történt gombnyomáshoz nem rendel automatikus lemondási kötelezettséget. Ezt a törvény 2026. október 1-jei egységes szövegében ellenőriztük. A két ügy összevethető, de körülményeik nem azonosak: 2007-ben távol lévő képviselő helyett történt szavazás, 2026-ban a jelen lévő képviselő gépén nyomtak gombot, aki szerint ez az akaratának megfelelő szavazat volt. A lemondás erkölcsi szükségessége és az, hogy melyik ügy „súlyosabb”, politikai értékítélet, nem tényként eldönthető kérdés.
A szeptember 28-i házelnöki tájékoztatás megerősítette, hogy nem indul házbizottsági vizsgálat; a szankció elvetéséről a Telex Novák Előd beszámolóját közölte. A HVG aznap Dúró Dóra bejelentését is ismertette, hogy a Mi Hazánk feljelentést tesz. A vizsgálat elmaradása nem bizonyítja a műszaki magyarázat helyességét, és nem azonos egy büntetőügy lezárásával. A 2026. október 2-ig végzett keresésben nem találtunk későbbi érdemi döntést, nyilvánosságra hozott műveleti naplót vagy új bizonyítékot; a bejelentett feljelentés további sorsát ezért nem tudjuk megállapítani.
„Magyar Péter néhány perccel a médiatanácsi szavazás előtt az ülésteremben kiabálva nemmel szavazásra utasította a Tisza-frakciót, felülírva az eredeti igen szavazatról szóló tervet.”
Az utolsó pillanatban adott utasításról Toroczkai László, Nacsa Lőrinc, Takács Árpád és a Magyar Hangnak nyilatkozó névtelen fideszes képviselők beszéltek, de a kiabálás, az időzítés és az eredeti terv teljes állítását nem igazolja független bizonyíték. A Tisza-frakció lelkiismereti szavazásról beszélt, Magyar Péter nem kommentálta az ügyet, Szabó László pedig nem látta és nem hallotta az állítólagos utasítást.
„A Tisza-frakció a Telexnek azt közölte, hogy a Médiatanács tagjelöltjeiről minden képviselője saját lelkiismerete és szakmai meggyőződése alapján szavazott.”
A Telex 2026. szeptember 22-i cikke szó szerint ezt idézi a frakció sajtóosztályától. Több tiszás képviselő is azt mondta, hogy ezúttal nem mondták be előre, melyik gombot nyomják.
„A Tisza-frakció a Fidesz és a KDNP médiatanácsi jelöltjeiről nem egységesen szavazott.”
Az Országgyűlés név szerinti adatlapja szerint Pindroch Ferencről a tiszások közül 26-an igennel, 84-en nemmel szavaztak, 18-an tartózkodtak, 11-en pedig nem szavaztak. A javaslat 78 igen, 84 nem és 18 tartózkodás mellett elbukott.
„A hátrébb ülő tiszás képviselők azért szavaztak igennel, mert nem hallották, hogy megváltozott a szavazási irány.”
Nacsa Lőrinc értelmezése szerint az állítólagos utasítás nem jutott el a frakció egy részéhez, de sem az utasítást, sem ezt az oksági magyarázatot nem igazolja független bizonyíték. A név szerinti lista a szavazatokat igen, az okukat és az üléstermi hallhatóságot nem rögzíti.
„Schummer Orsolya a 2026. szeptember 22-i szavazáson megnyomta a mellette ülő Csézy Erzsébet szavazógombját.”
A házelnök szeptember 28-i tájékoztatása szerint a videófelvételekből megállapítható, hogy Csézy saját gombnyomása után Schummer „ismét gombot nyomott” Csézy készülékén. Az érintettek ezt nem tagadták.
„Csézy Erzsébet igennel szavazott, Schummer Orsolya pedig átnyúlva nemre változtatta a szavazatát.”
Ezt egyetlen dokumentum sem támasztja alá. A vádat felvető Mi Hazánk szeptember 25-i közleménye szerint a felülírás „egyértelműen nem vehető ki a videófelvételen”. Csézy azt írta, hogy ő kért segítséget, és a szavazat az akaratával egyezett. A Házbizottság előtt mindketten azt mondták, hogy Csézy gépe nem működött megfelelően. A hivatalos lista mindkettejüknél „Nem” szavazatot rögzít.
„2007-ben Kispál Ferenc fideszes országgyűlési képviselő lemondott a mandátumáról, miután egy felvétel szerint a padtársa helyett is szavazott.”
A Délmagyarország saját korabeli tudósítása és az Infostart 2007. október 12-i beszámolója közli a lemondást és Kispál nyilatkozatát. A nyilvánosságra került júniusi felvételről szóló beszámoló szerint a távol lévő Nagy Sándor szavazógombját is megnyomta.
„A más helyetti parlamenti szavazás kötelező lemondást von maga után.”
Az Országgyűlésről szóló törvény megnyitott, 2026. október 1-jei egységes szövegének 28. § (5) bekezdése személyes joggyakorlást ír elő, a 100. § lemondási lehetőséget szabályoz, de ilyen automatikus lemondási kötelezettséget nem tartalmaz. Kispál 2007-es lemondása önmagában nem teremt kötelező jogkövetkezményt.
„Tiszás képviselőnők kölcsönösen vagy ismétlődően egymás helyett szavaznak az Országgyűlésben.”
Az ellenőrzött források egyetlen, egyirányú esetet dokumentálnak: szeptember 22-én Schummer nyúlt Csézy szavazógépéhez. Kölcsönös vagy ismétlődő gyakorlatra a 2026. október 2-ig végzett keresés sem hozott bizonyítékot, ezért az egyedi eset általánosítása megalapozatlan.
„Csézy Erzsébet a saját közlése szerint a padtársától kért segítséget a szavazata leadásához.”
A Telex és a 24.hu szeptember 25-i cikke idézi Csézy közlését: „én kértem a padtársam segítségét, és a leadott szavazatom az akaratommal egyező volt”. Az állítás a nyilatkozat megtételéről szól, nem a segítségkérés független igazolásáról.
„Valótlan az érintett képviselők magyarázata, hogy Csézy szavazógépének hibája miatt történt segítségnyújtás.”
A házelnök szeptember 28-án ismertette az érintettek magyarázatát, de nem közölt azt igazoló műszaki vizsgálatot; a hozzáférhető források ezt a magyarázatot megcáfoló bizonyítékot sem tartalmaznak. A magyarázat valótlanságának biztos állítása ezért megalapozatlan, a házbizottsági vizsgálat elmaradása egyik változatot sem bizonyítja.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
