Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaAz egészségügyi kamarákról szóló törvényt Baka András visszadobta. Nem tetszik neki a demokratikusan megválasztott vezetők cikluskorlátozása. Nekünk sem.…
Igaz, hogy Baka András 2026. szeptember 30-án megfontolásra visszaküldte az egészségügyi kamarai törvényt, elsősorban a kamarai tisztségviselők cikluskorlátja miatt, és hogy a kormánypárti többség ezt a rendelkezést változatlanul hagyta. Az viszont nem igaz, hogy a törvényt egészében változtatás nélkül fogadták volna el újra: az államfő többi kifogása nyomán módosították. Baka sem azzal érvelt, hogy a korlátozás demokratikus alapelvekbe ütközik.
Időrend: minden esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, tehát a kormánypárt a Tisza, a Fidesz–KDNP ellenzékben van. Az Országgyűlés 2026. szeptember 22-én 135 igen és 50 nem szavazattal fogadta el a törvényt. Ez visszaállította a kötelező orvosi kamarai tagságot, és bevezette, hogy a kamarák országos és területi elnökei azonos tisztségre legfeljebb két teljes ciklusra választhatók. Baka András szeptember 30-án megfontolásra visszaküldte a törvényt. A Törvényalkotási Bizottság október 8-án tárgyalta az államfő észrevételeit, a plenáris vita október 12-én volt, a zárószavazás október 13-ra volt kitűzve.
A Sándor-palota közleménye szerint az államfő a törvény elsődleges céljával, a kamarák szakmai önkormányzatiságának helyreállításával kifejezetten egyetértett. Ezzel a céllal tartotta ellentétesnek a tisztségviselő-választás szabadságának törvényi korlátozását, és úgy vélte, ezt a kamarák saját alapszabályára kellene bízni. További kérése volt, hogy a MOK-ba való kötelező visszalépés átmeneti szabályai ne vezessenek orvosok kieséséhez, és kisebb szövegezési pontosításokat javasolt az etikai eljárásokhoz. A kifogás tehát az autonómiáról és a törvény belső következetességéről szólt. Arról nem, hogy a szabály demokratikus vagy alapvető jogelvekbe ütközne.
A HVG október 8-i beszámolója szerint a bizottság elfogadta az államfő levele alapján javasolt módosítások egy részét. A 30 napos határidőn túl benyújtott kamarai kérelmet is befogadják, a 45 napos határidőt 60 napra emelték, és összehangolták az etikai eljárások átmeneti határidejeit. A cikluskorlátot viszont változatlanul hagyták. A bizottság tiszás elnöke ezt a kamarai vezetés rendszeres megújításával és a hatalomkoncentráció elkerülésével indokolta. Svéd Tamás államtitkár az október 12-i vitában az MTI tudósítása szerint maga mondta ki, hogy a módosítás nem érinti a vezető tisztségviselők újraválasztásának korlátozására tett elnöki észrevételt. Az a kijelentés tehát pontos, hogy a kifogásolt passzus változtatás nélkül került vissza. Az viszont nem, hogy a törvény egésze változatlan maradt. Az MTI szerint az Országgyűlés október 13-án 138 igen és 50 nem szavazattal, a fenti módosításokkal fogadta el újra a törvényt. Az Alaptörvény szerint az államfő ezután köteles aláírni.
Kiegészítő háttér: a cikluskorlátot éppen a leginkább érintett Magyar Orvosi Kamara elnöksége támogatta. Október 1-jei közleménye szerint „teljes mértékben egyetért” az elnökök két ciklusra korlátozásával, és ha a törvényi korlát kikerülne, azt kérte, hogy saját alapszabályában vezethesse be. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke ezzel szemben alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg. Az a megfogalmazás, hogy Baka „egykori strasbourgi főbíró” volt, pontatlan. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt, nem az elnöke. Főbíró, vagyis a Legfelsőbb Bíróság elnöke itthon volt.
„Baka András köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az egészségügyi szakmai kamarákról szóló törvénymódosítást.”
A Sándor-palota 2026. szeptember 30-i közleménye szerint az államfő az Alaptörvény 6. cikk (5) bekezdése alapján küldte vissza a szeptember 22-én elfogadott törvényt. Hivatalba lépése óta ekkor élt először ezzel a jogával.
„Az államfő a kamarák demokratikusan megválasztott vezetőinek cikluskorlátozását kifogásolta.”
A közlemény első kifogása a kamarai tisztségviselők választási szabadságának törvényi korlátozása volt. A megszavazott szöveg az országos és területi elnököket legfeljebb két ciklusra engedi megválasztani. Baka emellett a kötelező MOK-tagsághoz kapcsolódó átmeneti szabályokat és az etikai eljárások szövegezését is kifogásolta, a törvény fő céljával pedig kifejezetten egyetértett.
„A kormánypárti többség változtatás nélkül fogadná el újra a visszaküldött törvényt.”
A Törvényalkotási Bizottság október 8-án módosításokat fogadott el az államfő levele alapján: a kamarai tagság pótlólagos kérelmezésének határideje 45-ről 60 napra nőtt, és pontosították az etikai eljárások átmeneti szabályait. Változatlanul csak a cikluskorlátot hagyták, erre vonatkozó módosító javaslatot nem nyújtottak be.
„A kamarai tisztségviselők cikluskorlátozását a Fidesz már a törvény szeptemberi parlamenti vitájában kifogásolta.”
Az Országgyűlés 2026. szeptember 21-i naplója szerint a Fidesz felszólalója azt mondta, hogy önmagában a cikluskorlátozást is fenntartással kezelik. Azt kérdezte, miért kell kívülről korlátozni, hányszor választható meg valaki egy szakmai köztestületben.
„Baka András szerint a kamarai cikluskorlátozás a demokratikus alapelvekkel, illetve az alapvető jogelvekkel ellentétes.”
A Sándor-palota közleménye szerint Baka azt tartotta ellentétesnek, hogy a rendelkezés magának a törvénynek a kamarai önkormányzatiság erősítésére irányuló céljával ütközik. Szerinte az autonómiát jobban szolgálja, ha a tisztségviselő-választást a szervezet saját alapszabálya rendezi. Demokratikus alapelvekre vagy alapvető jogelvekre nem hivatkozott, alkotmányossági kifogást sem emelt.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
