Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaHosszú telefonos interjút adtam a Tisza TV-nek (aka RTL) a demográfiai folyamatok és a belpolitika…
A KSH adatai szerint a születésszám valóban 2021 óta csökken, a legnagyobb, 9,1 százalékos visszaesés azonban a 2024-ben született gyermekeknél volt, akiket zömmel még 2023-ban, a Tisza 2024-es megjelenése előtt fogantak; a 2024 nyara utáni fogantatásokat tükröző 2025-ös csökkenés ennél kisebb, 7,1 százalékos volt, ráadásul hasonló visszaesés zajlott Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is, így a Tisza kommunikációjának mint egyetlen új oknak a felelőssége nem igazolható.
Időrend. Az állítások 2026 októberében hangzottak el, a Digitális Polgári Körök október 17-i táborában és egy azt követő rádiós-telefonos interjúban. Ekkor már a Tisza-kormány volt hivatalban, a Fidesz ellenzékben volt. A vizsgált születési adatok (2021–2025) az Orbán-kormány idejére esnek. A Tisza 2024 tavaszán jelent meg az országos politikában, akkor még ellenzéki pártként: az Átlátszó Ideablogjának elemzése szerint 2024 áprilisában, és a júniusi európai parlamenti választáson már 1,3 millió szavazatot kapott.
A számok helytállnak. A KSH idősora szerint 2021-ben 93 039, 2022-ben 88 491, 2023-ban 85 225, 2024-ben 77 511, 2025-ben 72 017 gyermek született. A teljes termékenységi arányszám ezalatt 1,61-ről 1,31-re csökkent. Az is igaz, hogy a népesség 1980 óta fogy: akkor 10,7 millió, 2026 elején 9,49 millió fő volt. 2011 és 2021 között a születésszám nagyjából stagnált, a termékenység pedig emelkedett, ami összhangban van a csökkenés lassulásáról szóló állítással. A családtámogatások ebben játszott szerepe ugyanakkor a demográfusok között vitatott.
Az időzítés nem stimmel. A kilenc hónapos visszaszámolás éppen ellentmond annak, hogy a törés 2024 nyarán következett be. A KSH 2024-es összesítése szerint az éves csökkenés 9,1 százalékos volt, ez a 2021 utáni időszak legnagyobb visszaesése. Ezen belül a június–augusztusi születések 14 százalékkal maradtak el az előző évitől. Ezek a gyermekek 2023 őszén fogantak, a Tisza megjelenése előtt. A 2024 nyara utáni fogantatásokat a 2025-ös születések tükrözik. A KSH 2025-ös összesítése szerint ezeknél a csökkenés 7,1 százalékos volt, kisebb az előző évinél, és hullámzó: január–májusban 8,9, június–júliusban 1,7, augusztus–novemberben 8,2 százalék. A termékenységi arányszám 2024-ben 0,12-dal, 2025-ben 0,08-dal csökkent, a zuhanás tehát nem gyorsult, hanem lassult. A 2026. január–augusztusi adatok szerint a csökkenés 3,5 százalékra mérséklődött.
Nem egyetlen hazai tényező. A születésszám visszaesése az egész régiót érintette. A cseh statisztikai hivatal szerint Csehországban 2025-ben 8 százalékkal, 77,6 ezerre esett a születések száma, ez a statisztikai adatgyűjtés történetének legalacsonyabb értéke, és a negyedik egymást követő évben csökkent. A G7 2025. júniusi összefoglalója szerint Lengyelországban 2024-ben a második világháború óta nem született ilyen kevés gyermek, és Szlovákiában, Romániában is éles csökkenés várható. Spéder Zsolt demográfus szerint az okok összetettek: a szülőképes korú nők számának csökkenése, a párkapcsolatok instabilitása, a recesszió és az infláció miatti bizonytalanság. Azt, hogy Magyarországon pontosan mi okozza a visszaesést, szerinte nem lehet egyértelműen megmondani. Arra, hogy egy párt kommunikációja érdemben befolyásolta volna a gyermekvállalást, nem került elő mérés vagy kutatás. Az állítás tehát egy országos és regionális folyamat felelősségét egyetlen politikai szereplőre hárítja, ráadásul olyan időpontra téve a fordulatot, amelyet a KSH adatai nem támasztanak alá.
„Magyarországon 2021-ben 93 ezer, 2022-ben 88 ezer, 2023-ban 85 ezer, 2024-ben 77 ezer gyermek született, vagyis a születésszám 2021 óta évről évre csökken.”
A KSH idősora szerint 2021-ben 93 039, 2022-ben 88 491, 2023-ban 85 225, 2024-ben 77 511, 2025-ben 72 017 volt az élveszületések száma. A teljes termékenységi arányszám 1,61-ről 1,31-re esett.
„A születésszám csökkenésében a nagy törés 2024 nyarán, az akkori fogantatásoknál következett be: kilenc hónapot visszaszámolva ettől kezdve gyorsult fel a csökkenés.”
A legnagyobb éves visszaesés (−9,1%) a 2024-ben születetteknél volt; a KSH szerint a 2024. június–augusztusi születések 14%-kal maradtak el az előző évitől. Ezeket a gyermekeket 2023-ban fogantak. A 2024 nyara utáni fogantatásokat tükröző 2025-ös csökkenés kisebb volt (−7,1%), a termékenységi arányszám pedig lassabban esett (1,39-ről 1,31-re, szemben az előző évi 1,51-ről 1,39-re).
„2024-ben egyetlen új tényező volt Magyarországon: a Tisza Párt megjelenése és az a kommunikáció, hogy rossz Magyarországon élni. A születésszám gyorsuló csökkenését ez okozta.”
A csökkenés gyorsulása időben megelőzte a Tisza 2024 tavaszi megjelenését. A visszaesés regionális is volt: Csehországban 2025-ben 8%-kal, a statisztikai adatgyűjtés történetének legalacsonyabb szintjére esett a születésszám. Szlovákiában 2024-ben 100 éves mélypont volt, Lengyelországban a második világháború óta nem született ilyen kevés gyermek. Demográfusok összetett okokat, köztük inflációt, bizonytalanságot és párkapcsolati változásokat neveznek meg.
„Magyarország népessége 1981 óta folyamatosan csökken.”
A KSH adatai szerint a népesség 1980-ban tetőzött 10 709 463 fővel. 1990-ben 10 374 823, 2026 elején 9 488 428 fő volt. 1980 óta minden évben a halálozások száma haladja meg a születésekét.
„A 2010 utáni kormányok családtámogatási programjainak köszönhetően a csökkenés üteme lassult az első három kormányzati ciklusban.”
A KSH szerint 2011 és 2021 között a születésszám 88–93 ezer között stagnált, a termékenységi arányszám pedig 1,23-ról 1,61-re emelkedett. Hogy ebben mekkora szerepe volt a családtámogatásoknak, az vitatott: Kapitány Balázs demográfus szerint a nemzetközi szakirodalom a magyar rendszert korlátozott eredményű példaként kezeli.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
