Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Eredeti megnyitásaRossz irányba mennek a dolgok. A Tisza-kormány megalakulása óta már 4700 milliárd forinttal…
A központi költségvetés adóssága a kormányváltás óta valóban 4400–4700 milliárd forinttal nőtt, és a kormány 77,5, illetve 77,2 százalékos adósságrátát tervez; hamis viszont, hogy korábban sosem volt magasabb az év végi ráta a félévinél, és hogy a júliusi devizakötvényt nem indokolták; a „2012 óta soha ilyen magas” kép pedig elhallgatja, hogy a ráta csúcsa, 77,6–77,9 százalék, 2026 első negyedévében, még a kormányváltás előtt volt.
Időrend. A 2026. április 12-i választás után a Tisza-kormány május 12–13-án alakult meg. Az év első negyedéve még az Orbán-kormány időszaka volt. A 2026-os költségvetés módosítását augusztus 31-én nyújtották be, a 2027-es költségvetést október 30-án. A 300 milliárdos befizetés felosztásáról szóló kormányhatározat november 11-én jelent meg. Az ÁKK októberi adósságadata a vizsgált időpontig, november 13-ig még nem jelent meg, a legfrissebb tényadat így a szeptember végi.
Nominális adósság. Az ÁKK havi jelentései szerint a központi költségvetés adóssága június végén 63 081,9, július végén 65 715,6, augusztus végén 67 048,1, szeptember végén 67 767,0 milliárd forint volt. Ez a négy szám a közismert grafikon értékeivel is egyezik. A kormányváltás óta számított növekmény a kiinduló hónaptól függően 4400 és 4700 milliárd forint között van, a „4700 milliárd” tehát nagyjából helytálló. A növekedés összetétele viszont lényeges. A Pénzügyminisztérium szerint augusztusban 2186,9 milliárd forintot tett ki az uniós helyreállítási programok előfinanszírozása, ennek uniós megtérülését decemberre várják. Az ÁKK szerint a kibocsátás a devizabetétek és a kincstári likviditás növelését is szolgálta: ez júliusban 5500 milliárd forintos rekordra emelkedett, és a negyedév végéig magas maradt.
A júliusi devizakötvény. Az ÁKK július 6-án 3 milliárd euró (1070,1 milliárd forint) értékben bocsátott ki öt- és tízéves eurókötvényt, általános finanszírozási célra. Októberi közleménye szerint ezzel teljesült az éves finanszírozási tervben előirányzott devizakötvény-kibocsátás. A szeptemberi tervmódosítás a megnövekedett igényt az augusztusi uniós előfinanszírozással magyarázza. Az az állítás tehát, hogy a hitelfelvételt nem indokolták, nem áll meg. A visszafizetéskori árfolyamra és annak költségére vonatkozó várakozás jóslat, nem ellenőrizhető tény.
A 300 milliárdos befizetés. A módosított 2026-os költségvetés írja elő a kormány alá tartozó fejezeteknek. Az 1375/2026. (XI. 11.) kormányhatározat szerint az egészségügyi tárcát 25,9, az oktatásit 17,1 milliárd forint terheli. A legnagyobb tételek a közlekedési (81,1 milliárd) és a gazdasági tárcáé (53,1 milliárd), valamint az állami vagyonnal kapcsolatos fejezeté (44 milliárd). Az oktatás és az egészségügy tehát érintett, de a teher nagyobb része más területekre esik.
GDP-arányos adósság. Az Eurostat negyedéves adatsora szerint a ráta 2025 végén 74,4, 2026 márciusának végén 77,6, júniusának végén 75,6 százalék volt. Az MNB előzetes adatai ugyanezekre az időpontokra 74,6, 77,9 és 75,1 százalékot mutattak. A módosított költségvetés év végére 77,5, a 2027-es javaslat 2027 végére 77,2 százalékkal számol. Az a megállapítás, hogy korábban sosem volt magasabb az év végi ráta a félévinél, nem igaz. Ugyanez az adatsor 2008-ban, 2009-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2020-ban is ilyen emelkedést mutat. Év végi összevetésben a 77,5 százalékos terv valóban a legmagasabb 2013 óta, a 2020-as 78,7 százalékot kivéve. Ez azonban terv, és alatta marad a 2026. márciusi, még a kormányváltás előtti csúcsnak. Annak a képnek tehát, hogy a ráta a Tisza-kormány idején ugrott meg, éppen az a döntő tény mond ellent, amely kimarad belőle: a ráta a kormányváltás előtt, az első negyedévben nőtt meg a legjobban, azóta pedig csökkent.
„A Tisza-kormány megalakulása óta, nagyjából fél év alatt mintegy 4700 milliárd forinttal nőtt az államadósság.”
Az ÁKK szerint a központi költségvetés adóssága április végén 63 341,2, június végén 63 081,9, szeptember végén 67 767,0 milliárd forint volt. A növekmény április végétől 4426, június végétől 4685 milliárd forint, a 4700 tehát kerekítve a június–szeptemberi adat. A növekményben benne van az augusztusi, 2186,9 milliárdos uniós helyreállítási előfinanszírozás, amelynek megtérülését decemberre várják, és a rekordszintű kincstári tartalék feltöltése is.
„A 2026-os költségvetést 300 milliárd forintos megszorítás is terheli, és ez az oktatást és az egészségügyet is sújtja.”
Az 1375/2026. (XI. 11.) kormányhatározat 20 fejezet között osztja fel a 300 milliárdos befizetést. Az Egészségügyi Minisztériumra 25,9, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumra 17,1 milliárd forint jut, ez együtt a teljes összeg kb. 14 százaléka. A legnagyobb tétel a közlekedési tárcáé (81,1 milliárd), utána a gazdasági tárca következik (53,1 milliárd). A határozatból nem derül ki, mely programokat érinti a befizetés.
„A július eleji nagy összegű külföldi hitelfelvételt a mai napig nem indokolták meg.”
A 2026. július 6-i, 3 milliárd eurós eurókötvényt az ÁKK általános finanszírozási célra bocsátotta ki, és ez volt a finanszírozási tervében az évre előirányzott devizakötvény. Az ÁKK havi jelentései szerint a nettó devizakibocsátás a hiány finanszírozását és a devizabetétek növelését szolgálta. A szeptemberi tervmódosítás a megnövekedett finanszírozási igényt az augusztusi uniós előfinanszírozással magyarázza.
„A külföldi hitelt akkor vették fel, amikor többletes volt a költségvetés, és erős volt a forint.”
Júliusban a költségvetés havi egyenlege többletes volt: az ÁKK szerint a kedvező pénzforgalmi egyenleg miatt a kincstári likviditás 5500 milliárd forintos csúcsra nőtt. A forint erősödése június végéig 1535,9 milliárd forinttal csökkentette a devizaadósság forintértékét. Az éves pénzforgalmi hiány ugyanakkor ekkor is jelentős volt: a módosítás 7110 milliárd forinttal számol.
„Az államadósság-ráta június végén 75,1 százalék volt, a kormány az év végére 77,5, 2027 végére 77,2 százalékkal számol.”
Az MNB augusztusi előzetes adata 75,1 százalék volt, ezt október 1-jén 75,6 százalékra módosították. A 77,5 százalék a módosított 2026-os költségvetés, a 77,2 százalék a 2027-es törvényjavaslat terve. Mindkettő tervszám, nem tényadat.
„Korábban nem fordult elő, hogy az államadósság-ráta év végén magasabb lett, mint félévkor.”
Az Eurostat negyedéves adatsora szerint a ráta több évben is magasabb volt év végén, mint a második negyedév végén. 2012-ben 77,8-ról 78,4, 2020-ban 69,5-ről 78,7, 2011-ben 77,1-ről 80,5, 2009-ben 76,0-ról 78,2, 2008-ban 64,4-ről 71,8 százalékra nőtt.
„2012 óta, a Covid-évet kivéve, soha nem volt olyan magas az államadósság, mint a Tisza-kormány idején.”
Év végi adatokkal a 77,5 százalékos terv valóban 2013 (77,2) óta a legmagasabb, a 2020-as 78,7 százalékot kivéve. A ráta 2026-os csúcsa azonban a kormányváltás előtt volt: március végén 77,6 százalék (az MNB előzetes adata szerint 77,9). A Tisza-kormány idejére eső egyetlen tényadat, a júniusi 75,6 százalék ennél alacsonyabb, és az év végi terv is a márciusi szint alatt marad.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
