Időrend: minden érintett esemény a 2026. április 12-i kormányváltás után történt, tehát „a kormány” itt a Magyar Péter vezette Tisza-kormány. Október 13-án nyílt meg Ukrajnával a 2. és a 3. tárgyalási klaszter. Október 15–16-án ülésezett Brüsszelben az Európai Tanács, és Magyar Péter október 16-án délben négyszemközt tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel. A vezetők nyilatkozatai a csúcs utáni, október 16-i sajtótájékoztatókon hangzottak el. Robert Fico szlovák kormányfő is aznap nyilatkozott a TASR szlovák hírügynökségnek. Kivétel Merz hitelről szóló mondata: az a szövetségi kormány átirata szerint október 15-én, a csúcs előtt hangzott el. A 90 milliárd eurós hitelről és Magyarország kimaradásáról még az Orbán-kormány idején, 2025 decemberében született döntés.
Zelenszkij és Magyar Péter találkozójának barátságos hangneme dokumentált. A kormány közleménye szerint a felek a kisebbségi jogokról és miniszteri szintű egyeztetésekről állapodtak meg. Pénzügyi vállalásról a közlemény nem szól. Von der Leyen nem azt mondta, hogy Ukrajnát fel kell venni. Azt mondta, hogy az utolsó két klasztert az év végéig megnyitnák. Ez a tárgyalások egyik szakasza, nem a felvételről szóló döntés.
A csúcs végén elhangzott nyilatkozatok tartalmát nagyrészt pontosan adják vissza a terjedő összefoglalók. Az Ukrinform tudósítása szerint Macron azt mondta, hogy Európa nem hagyja magára Ukrajnát. Franciaország felgyorsította az új rakéták szállítását, valamint a drónokkal és a rakétavédelemmel kapcsolatos munkát. Az Infostart beszámolója szerint von der Leyen bejelentette, hogy az EU felgyorsítja Ukrajna védelmi támogatását. A hitel védelmi részéből addig közel 16 milliárd eurót folyósítottak, és az év végéig további 17 milliárd jöhet. A 2027-re várható 70 milliárd eurós hiányra viszont még megoldást kell találni. Costa szerint Ukrajna támogatása kiemelt prioritás, és az EU elkötelezettsége töretlen. A HVG szerint Merz azt mondta, hogy a 90 milliárd eurós hitel önmagában nem lesz elegendő, és a Bizottság vizsgálja a megoldásokat.
Ezekből a nyilatkozatokból azonban nem következik, hogy a 70 milliárd eurót a magyarok pénzéből adnák. A csúcson erről nem született döntés: a vezetők a következő hónapokra kértek javaslatot a Bizottságtól. A HVG és a Telex szerint a hiány fedezésébe az EU-n kívüli partnereket is bevonnák. A Portfolio szerint a tagállamok abban sem tudtak megállapodni, honnan teremtsék elő a pénzt. A meglévő 90 milliárd eurós hitelt az Európai Parlament közleménye szerint 24 tagállam megerősített együttműködésben fogadta el, mert Csehország, Magyarország és Szlovákia nem támogatta. Magyar Péter már 2026. április 13-án azt mondta, egyetért azzal, hogy Magyarország kimaradjon ebből a hitelből.
A 70 milliárd eurós új igényről a Kyiv Independent azt írta, a szlovák TASR-re hivatkozva, hogy Fico október 16-án bejelentette: Szlovákia nem vesz részt a csomagban, és Magyar Péter hasonló álláspontot képviselt. Magyar Péter saját, a 70 milliárdról szóló nyilatkozatát a csúcs utáni magyar beszámolók (HVG, Portfolio, 444, a kormány közleménye) nem közlik. A Zelenszkijjel tartott találkozón a kormány közleménye szerint szolidaritásáról biztosította az ukrán elnököt, és diplomáciai segítséget ajánlott a tűzszünethez. Hogy nem szólalt meg a 70 milliárd ellen, az önmagában tehát nem cáfolható. Az viszont igen, hogy ezt a pénzt a magyarok fizetnék: ilyen döntés vagy kötelezettség nincs, az elérhető beszámolók inkább Magyarország kimaradására utalnak.