❗️Már a Medián szerint is a magyarok közel kétharmada támogatja a budapesti olimpiát: a Magyar Olimpiai Bizottság megbízásából készült friss kutatás országosan 64, Budapesten 57 százalékos támogatottságot mutat.…

Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Több poszt ugyanazokat az állításokat ismétli. Ezeket közösen ellenőrizzük: az itt látható ítélet mindegyik felsorolt posztra vonatkozik, és új információ esetén frissülhet. A posztok közzétételéről ember dönt.
Magyarország 2026. október 6. óta a NOB közlése szerint szerepel a 2036-os olimpia iránt érdeklődő hét ország között, de ez a MOB szerint kötelezettség nélküli tájékozódás, nem pályázat. A Medián MOB-megbízásból készült szeptemberi felmérésében országosan 64, Budapesten 57 százalék támogatja a rendezést, a korábbi Medián-mérések (2015: 41 százalék támogatta, 2024: 47 százalék helyeselte) pontosan szerepelnek, igaz, más kérdésfeltevéssel és más megrendelővel készültek. A NOlimpia-előzmények, a létesítmények és az euróbevezetési cél is pontosak.
Időrend. A 2024-es budapesti olimpiai pályázat visszavonása 2017-ben, az Orbán-kormány idején történt. A Momentum 2017. február 17-én 266 151 aláírást adott le. Február 22-én az 1093/2017. számú kormányhatározat esélytelennek nyilvánította a pályázatot, és felkérte a Fővárosi Közgyűlést és a MOB elnökét, hogy vonják vissza. A Közgyűlés ezt 2017. március 1-jén megtette. A Kúria végzése szerint 151 239 érvényes aláírás gyűlt össze, ez elég lett volna a népszavazáshoz. A Közgyűlés azonban április 5-én okafogyottság miatt nem rendelte el. A 2024-es játékokat Párizs rendezte.
A 2036-os játékokról. A NOB 2026. október 6-án, már a kormányváltás után nevezte meg a hét érdeklődőt, köztük Magyarországot, Budapesttel mint központi helyszínnel. A MOB aznapi közleménye szerint a részvétel 2024 októbere óta tart. Ezt a MOB és a főpolgármester jelentette be, kötelezettséggel nem jár, és nem minősül jelentkezésnek. A NOB 2027 márciusában szűkít, a rendezési szándékról 2028-ban kell hivatalosan dönteni, a rendezőt 2029-ben választják meg. A HVG október 7-én bemutatott egy márciusi keltezésű, még az Orbán-kormány idején készült mestertervet. A MOB erre azt reagálta, hogy ez egy „tíz hónappal ezelőtti” munkaközi anyag, a jelenlegi koncepció pedig stadionépítés nélküli, városfejlesztő olimpiára épül. Az olimpiarendezés gondolata nem az Orbán-kormányokkal kezdődött: a MOB szerint Budapest már többször pályázott. Orbán Viktor viszont már 2001-ben, első kormánya idején jelezte a NOB-nál a pályázási szándékot.
A támogatottságról. A Medián a MOB megbízásából 2026. szeptember 14–18. között 1000 fős országos és 500 fős budapesti kiegészítő mintán mért. Az eredményt október 7-én hozták nyilvánosságra. Országosan 33 százalék teljes mértékben, 31 százalék inkább támogatja a rendezést, ez 64 százalék. Budapesten 28, illetve 29 százalék, ez 57 százalék. Ha a felsorolt tíz feltétel (például átláthatóság, közlekedési és kórházfejlesztés) teljesülne, a támogatás 86 százalékra nőne. A korábbi számok is pontosak. A Medián 2015 végén 41 százalékos támogatást és 53 százalékos elutasítást mért, még a 2024-es pályázat idején. A 2024. szeptember 3–10-i Medián-mérésben 47 százalék helyeselte és 49 százalék ellenezte a pályázást, a budapestiek 62 százaléka ellenezte.
A három adat összevetése ugyanakkor csak közelítő. Más volt a kérdés: 2015-ben a 2024-es játékokról, 2024-ben a pályázásról, 2026-ban a rendezés támogatásáról kérdeztek. Más volt a megrendelő is: a 2024. szeptemberi mérést Hadházy Ákos, a 2026-osat a MOB rendelte meg. A Medián szerint a MOB megbízásából 2024 ősze óta négy mérés készült. Az emelkedő irányt Hann Endre maga is megerősíti. A növekedést azzal magyarázta, hogy a javulás „összefüggésben lehet” a kormányváltás utáni derűsebb közhangulattal, és szerinte az olimpia „már nem Orbán ügye”. Ez az ő értelmezése, a felmérés az okot nem méri.
„Magyarország szerepel a 2036-os nyári olimpia és paralimpia rendezése iránt érdeklődők között, Budapest központi helyszínnel.”
A NOB 2026. október 6-i bejelentése szerint hét érdeklődő folytat Folyamatos Párbeszédet: Németország, Magyarország, India, Katar, Dél-Korea, Dél-Afrika és Törökország. A MOB aznapi közleménye szerint Magyarország Budapestet jelölte meg központi helyszínként.
„A 2036-os olimpiával kapcsolatban egyelőre tájékozódási folyamat zajlik, nincs benyújtott hivatalos pályázat vagy végleges rendezési döntés.”
A MOB szerint a Folyamatos Párbeszéd „semmilyen kötelezettségvállalással nem jár, és nem minősül olimpiarendezésre való jelentkezésnek”. A szűkítés 2027 márciusában jön, a rendezési szándékról 2028-ban kell hivatalosan dönteni, a rendezőről a NOB 2029-ben határoz.
„A Momentum 2017-ben több mint 266 ezer aláírást gyűjtött a budapesti olimpiáról szóló népszavazásért.”
A Momentum 2017. február 17-én 266 151 aláírást adott le a Fővárosi Választási Irodán. A Kúria végzése szerint ebből a Fővárosi Választási Bizottság 151 239-et talált érvényesnek, ami meghaladta a szükséges mennyiséget.
„A 2017-es aláírásgyűjtés után a kormány és a fővárosi vezetés a 2024-es olimpiai pályázat visszavonása mellett döntött.”
Az 1093/2017. (II. 22.) kormányhatározat felkérte a Fővárosi Közgyűlést és a MOB elnökét a visszavonásra. A Közgyűlés 2017. március 1-jén a MOB-bal közösen visszavonta a pályázatot, a népszavazást pedig április 5-én okafogyottság miatt nem rendelte el.
„A 2024-es nyári olimpiát Párizs rendezte.”
A MOB történeti összefoglalója szerint a NOB 2017 szeptemberében, Limában döntött a párizsi helyszínről.
„A Duna Aréna, a Puskás Aréna, az MVM Dome és a Nemzeti Atlétikai Központ az Orbán-kormányok idején épült meg.”
A Duna Aréna 2017 februárjában, a Puskás Aréna 2019. november 15-én, az MVM Dome 2021 decemberében, a Nemzeti Atlétikai Központ 2023. június 17-én nyílt meg, mind állami beruházásként.
„A jelenlegi kormány 2030 környékére tűzte ki az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítését, ami tartós hiánycsökkentést kíván.”
A kormány 2026. június 26-i közleménye szerint Magyar Péter azt mondta: „Alapvető célunk, hogy 2030 környékére Magyarország teljesítse a maastrichti kritériumokat.” A 2026-os módosított költségvetés hiánycélja a GDP 7,5 százaléka, a kritérium 3 százalék alatti hiányt ír elő.
„A Medián Magyar Olimpiai Bizottság megbízásából készült friss felmérése szerint országosan 64, Budapesten 57 százalék támogatja a budapesti olimpia megrendezését.”
A 2026. szeptember 14–18-i, 1000 fős országos és 500 fős budapesti kiegészítő mintás mérésben országosan 33 százalék teljes mértékben, 31 százalék inkább támogatja a rendezést, Budapesten 28, illetve 29 százalék. Az eredményt október 7-én hozták nyilvánosságra.
„A Medián 2015 végén 53 százalékos elutasítást és 41 százalékos támogatást mért a budapesti olimpiával kapcsolatban.”
A 24.hu 2017. januári és a 444 2016. októberi cikke szerint a Medián 2015 végi kutatásában 41 százalék támogatta, 53 százalék ellenezte a rendezést. Ez még a 2024-es játékokra beadott pályázatra vonatkozott.
„A Medián 2024-es kutatásában országosan 49 százalék ellenezte, 47 százalék helyeselte a pályázást, Budapesten 62 százalék ellenezte.”
A 2024. szeptember 3–10-i mérésben 47 százalék helyeselte, 49 százalék nem helyeselte, ha Budapest pályázna, a fővárosiak 62 százaléka ellenezte, 36 százaléka támogatta. Ezt a mérést Hadházy Ákos rendelte meg, és a kérdés a pályázásra szólt, nem a rendezés támogatására.
„Hann Endre, a Medián vezetője a támogatottság növekedését a kormányváltás utáni kedvezőbb közhangulattal hozta összefüggésbe.”
Hann az MTI-nek azt mondta, hogy a javulás „összefüggésben lehet a kormányváltással”, saját elemzésében pedig azt írta, hogy a 64 százalékot „valószínűleg” a választás utáni javuló közhangulat magyarázza. Ez magyarázó feltevés, nem a felmérés által mért ok-okozat.
„A 2036-os olimpia mostani előkészítése még az Orbán-kormány idején indult: a MOB és Budapest 2024-ben kapcsolódott be a NOB tájékozódási folyamatába, és a 2036-ra készülő mesterterv egyik változata 2026 márciusában elkészült.”
A MOB közlése szerint a MOB és a főpolgármester 2024 októberében jelentette be a részvételt, tehát a bekapcsolódás nem kormányhatározat volt. A HVG márciusi keltezésű, az Orbán-kormány idején készült mestertervről írt. A MOB szerint viszont ez munkaközi anyag, „tíz hónappal ezelőttről”, így a keltezés pontos napja bizonytalan.
„Az olimpiarendezés ötlete még az Orbán-kormány idején indult.”
A 2036-os előkészítés és a 2024-es pályázat (fővárosi döntés 2015 júniusában) valóban az Orbán-kormányok idejére esik, Orbán Viktor pedig már 2001-ben, első kormánya alatt bejelentette a pályázási szándékot. Maga az ötlet ennél régebbi: a MOB szerint Budapest már többször, sikertelenül pályázott.
Nincs több poszt2 összesen
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.