Időrend. A „Tisza-kormány az adócsökkentés kormánya lesz” mondat Magyar Péter 2025. augusztus 29-i nyilatkozatában hangzott el, a Telex aznapi tudósítása és a párt saját oldala szerint. Ekkor a Tisza még ellenzékben volt. A vizsgált adólépések mind a 2026. április 12-i kormányváltás után történtek, már a Tisza-kormány idején. A dohányadó emeléséről szóló törvényt az Országgyűlés szeptember 15-én fogadta el, a kata-, vagyonadó- és ekhotervezetet október 6-án bocsátották egyeztetésre. Orbán Viktor, a Fidesz ellenzéki elnöke a Hír TV Bayer Show-jának október 12-i különkiadásában bírálta ezeket. A Telex aznapi beszámolója szerint ott hangzott el, hogy „még a dohánytermékekre bevezetett adó is rossz”, és hogy kétmillió emberrel „szúrnak ki”. Az, hogy a Tisza adópolitikája „baloldali mentalitás”, értékítélet, nem ellenőrizhető tényállítás.
Az ígéret nem csak adócsökkentésről szólt. A 2025. augusztusi közlés adójóváírással 9 százalékra csökkentette volna a minimálbéresek szja-terhét, és mérsékelte volna a mediánbér alattiak adóját. Az egészséges élelmiszerek és a tűzifa áfáját 5, a gyógyszerekét 0 százalékra vitte volna le. Ugyanez a közlés új vagyonadót is bejelentett az 5 milliárd forint feletti vagyonokra, évi 1 százalékkal, a 2026-os program pedig már 1 milliárdos küszöbbel számolt. Mellette ott volt a vállalás, hogy a Tisza semmilyen munkabért terhelő adót nem emel. Ebből a vényköteles gyógyszerek nulla áfája szeptember 1-jétől, a tűzifa 5 százalékos áfája szeptember 15-től él, az szja-jóváírást 2027 januárjára jelentették be. A kata tételének emelése és a dohányadó emelése viszont nem szerepelt az ígéretben, itt van valódi eltérés.
A dohányadó. A kormány szeptember 15-i közleménye és a pénzügyminiszter aznapi parlamenti expozéja szerint a cigaretta jövedéki adója 9, a hevített termékeké 25, a finomra vágott dohányé 26 százalékkal nő. A várható fogyasztói árhatás körülbelül 5, illetve 10 százalék, a januári valorizációval együtt várt bevétel 90 milliárd forint, amelyet az egészségügyre fordítanának. Indoklásként évi 20–25 ezer dohányzással összefüggő halálesetet és a GDP 1,7 százalékára becsült egészségügyi költséget hoztak fel. Az Economx beszámolója szerint a törvényt 124 igen, 32 nem és 9 tartózkodás mellett fogadták el, nemmel a Fidesz és a KDNP szavazott. Az érintettek száma nagyságrendileg stimmel. A KSH 2025-ös lakossági egészségfelmérése szerint a 15 évesnél idősebbek 24 százaléka dohányzik (21,2 százalék naponta, 2,7 alkalmanként). A KSH évkönyve szerint 2026. január 1-jén 8 136 880 fő volt 15 éves vagy idősebb, ez nagyjából 1,95 millió embert jelent. Pontatlan viszont a „bevezetett adó” kifejezés: meglévő jövedéki adót emeltek. A dohányadó emelése korábban sem volt ismeretlen. A KSH elemzése szerint 2017-től minden évben emelkedett, vagyis az Orbán-kormány idején is, részben az uniós minimumszint elérése miatt.
A gazdasági tétel. A „minden adóemelés rossz” és a „gazdasági teljesítményt csak adócsökkentéssel lehet növelni” állítás lezárt szabályként hangzik el, ilyen egységes közgazdasági tétel azonban nincs. Az OECD 2008-as munkaanyaga és 2010-es adópolitikai tanulmánya rangsort állít fel: a társasági adó a legkárosabb a növekedésre, ezt követi a személyi jövedelemadó, majd a fogyasztási adók, az ingatlanra kivetett rendszeres adók pedig a legkevésbé ártanak. Az OECD szerint a jövedelemadókról a kevésbé torzító adókra átrendezett bevétel is növekedésbarát lehet, a hatás pedig az adott ország kiinduló helyzetétől függ. Abból, hogy egy adóemelés terhet jelent, nem következik, hogy minden adóemelés egyformán rontja a gazdasági teljesítményt. A dohányadónak ráadásul a kimondott célja is a fogyasztás visszaszorítása és az egészségügyi kiadások fedezése.