Időrend. A 2026-os költségvetési törvényt 2025 nyarán, még az Orbán-kormány idején fogadta el az előző Országgyűlés. Ebben az „Országos közúthálózat felújítása” sorra 19 988 millió forint felhalmozási előirányzat jutott. A Tisza-kormány 2026 augusztusában benyújtotta a T/566. számú módosító javaslatot, amely ugyanezt az összeget tartalmazza. Augusztus 11-én Vitézy Dávid azt közölte, hogy idén 210 helyszínen 570 kilométer fő- és mellékút újul meg csaknem 149 milliárd forintból. Ebből 114 projekt, 58,1 milliárd forint értékben, TOP Plusz uniós forrásból valósul meg. Szeptember 20-án, a Kontrollnak adott interjúban a miniszter úgy fogalmazott, hogy idén 20 milliárd forintot „lehetett betervezni” a felújításra. Október 13-án Egerben arról beszélt, hogy ezt a 2027-es költségvetésben nagyjából 100 milliárd forintra kell emelni. Ugyanitt a nagy örökölt beruházásokat is szembeállította a felújítási kerettel.
Mit jelent a 20 milliárd? A szám az előirányzatot pontosan adja vissza: ennyit tervezett az eredeti költségvetés az állami közúthálózat felújítására. A 2024-es törvényjavaslat fejezeti indokolása szerint 2024-ben 20 000 millió, a 2025-ös költségvetési törvény szerint 19 988 millió forint volt ugyanez a sor. A szűkös keretről szóló kritika és az emelés szükségessége tehát megalapozott. Ezt a Magyar Közút igényeiről elhangzott számok is mutatják: Barna Zsolt államtitkár ugyanezen a konferencián évi 500–600 milliárd forintra becsülte a normál, 20–30 éves felújítási ciklushoz szükséges összeget.
Mennyi jutott valójában? A „jutott” és a „költött” megfogalmazás azt sugallja, hogy évente összesen ennyi pénzt fordítottak felújításra, ez azonban nem igaz. A Pénzügyminisztérium 2026. augusztus végi államháztartási jelentése szerint ugyanezen az előirányzaton az első nyolc hónapban 70,3 milliárd forint kiadás teljesült, a keret három és félszerese. A jelentés nem bontja meg, honnan származik a kereten felüli kifizetés. Ez a felhasználás mindkét kormány idejére esik: az év első négy hónapja az Orbán-kormány, május és augusztus között már a Tisza-kormány alatt telt. A 2024-es zárszámadási törvény mellékletének keresési kivonata szerint 2024-ben ugyanezen a soron 33,2 milliárd forint felhalmozási kiadás teljesült a 20 milliárdos előirányzattal szemben. A felújításokat más forrásokból is fizették. A Magyar Közút saját, dátum nélküli oldala szerint a Magyar Falu Programban évi 50 milliárd forintos útfelújítási program indult, és 2010 óta mintegy 5500 kilométer út újult meg csaknem 690 milliárd forintból. Uniós (TOP, TOP Plusz) forrásból is újítottak fel utakat. A „felújítás és karbantartás” együttes összegére az évi 20 milliárd még kevésbé áll, mert a fenntartásnak és a működtetésnek külön, 2026-ban 107,5 milliárd forintos működési előirányzata van.
A nagy beruházások. A mohácsi Duna-híd és csatlakozó úthálózata a minisztérium szerint 451 milliárd forintba kerül. A kivitelezési szerződést 2024 júniusában, a bővítést pedig 2026 márciusában, még a választás előtt kötötték. Az M1 78 kilométeres, 2×3 sávos bővítését Lázár János építési és közlekedési miniszter 2025 februárjában 800 milliárd forintos beruházásként jelentette be. A munkák 2025 szeptemberében, szintén az előző kormány idején indultak. A két projekt együtt mintegy 1250 milliárd forint, az M49 második üteme további közel bruttó 190 milliárd. Az 1000 milliárd feletti összeg tehát helytálló. Ez azonban több évre elosztott teljes projektköltség, míg a 20 milliárd egyetlen év egyetlen költségvetési sora, így a kettő aránya nem azonos alapú. Az M1-bővítést a koncesszor hitelből finanszírozza, az állam évtizedeken át rendelkezésre állási díjként fizeti meg. Az arányok irányát független elemzés is alátámasztja: a GKI 2026. októberi elemzése szerint az állam közúti kiadásainak mindössze 28 százaléka jutott a meglévő hálózat karbantartására, 72 százaléka új, főként gyorsforgalmi beruházásokra.
Összességében a felújítási források szűkössége, a nagy beruházások 1000 milliárd feletti értéke és a felújítási keret emelésének szükségessége valós. Az „évente csak 20 milliárd jutott, illetve ennyit költöttek felújításra” állítás viszont egyetlen költségvetési sor eredeti előirányzatát teszi a teljes felújítási ráfordítás helyére. Ezért nagyságrendileg kisebbnek mutatja a tényleges költést, mint amit a Pénzügyminisztérium és a zárszámadás adatai mutatnak.