Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Több poszt ugyanazokat az állításokat ismétli. Ezeket közösen ellenőrizzük: az itt látható ítélet mindegyik felsorolt posztra vonatkozik, és új információ esetén frissülhet. A posztok közzétételéről ember dönt.
Az ÁKK adatai szerint a központi költségvetés adóssága a Tisza-kormány hivatalba lépése óta valóban nagyjából 4700 milliárd forinttal nőtt, de ennek közel felét az uniós helyreállítási programok augusztusi, 2187 milliárdos előfinanszírozása adja, amelynek uniós megtérülése 2026. november közepén még függőben volt.
Időrend. A Tisza-kormány 2026. május 12–13-án alakult meg, a vizsgált időszak tehát a kormányváltás után kezdődik. Az Államadósság Kezelő Központ havi jelentései szerint a központi költségvetés adóssága 2026. április végén 63 341,2, május végén 63 096,4, június végén 63 081,9, szeptember végén 67 767,0 milliárd forint volt. A kormány hivatalba lépéséhez legközelebb eső hónapvégtől, május végétől számolva a növekedés 4670,6 milliárd forint, a „4700 milliárd” tehát kerekítve helytálló. Az ÁKK híroldala szerint 2026. november 13-ig a szeptemberi volt a legfrissebb közzétett havi adósságadat. Az év eleje és április vége között, még nagyrészt az Orbán-kormány idején, ugyanez az állomány 2801,5 milliárd forinttal nőtt.
Mi van a számban? A Pénzügyminisztérium augusztus végi tájékoztatója szerint az uniós helyreállítási (RRF) programok előfinanszírozása augusztusban 2186,9 milliárd forinttal növelte a kiadásokat. E nélkül az augusztusi hiány 124,3 milliárd forint lett volna. A kapcsolódó uniós bevétel a minisztérium szerint várhatóan decemberben érkezik. Az Euronews november 12-i, bizottsági tisztviselőkre hivatkozó beszámolója szerint az Európai Bizottság értékelése ekkor még tartott, jóváhagyását november végére várták. Utána a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk, mielőtt a pénz megérkezhet. Az ÁKK októberi közlése szerint a megnövelt kibocsátás részben az uniós forrásokhoz kapcsolódó tartaléknövelést szolgálta, a kincstári likviditás júliusban rekordszintre, 5500 milliárd forintra nőtt. A bruttó adósság egy része tehát betétként áll a kincstárnál. A forint erősödése közben 953,9 milliárd forinttal csökkentette a devizaadósság forintértékét 2025 végéhez képest.
Nominális és arányos adat. A szám a központi költségvetés ÁKK szerinti, forintban mért adóssága. A nemzetközi összevetésre használt, GDP-arányos maastrichti adósság az MNB október 1-jei közlése szerint június végén a GDP 75,6 százaléka volt. A harmadik negyedéves adatot az MNB november 18-ra ütemezte, így erről november 13-án még nem volt tényadat. Az adósság nominális emelkedése tény, de összegének jelentős része az év végére várt uniós bevétellel megtérülő tételekből és tartalékképzésből áll.
„Az államadósság a Tisza-kormány idején 4700 milliárd forinttal nőtt.”
Az ÁKK szerint a központi költségvetés adóssága május végén 63 096,4, szeptember végén 67 767,0 milliárd forint volt, a növekmény 4670,6 milliárd. Június végéhez (63 081,9) mérve 4685, április végéhez (63 341,2) mérve 4426 milliárd. A legfrissebb elérhető adat a szeptember végi, az októberit az ÁKK november 13-ig nem tette közzé. A növekményben benne van az augusztusi, 2186,9 milliárd forintos uniós RRF-előfinanszírozás, amelynek megtérülését a Pénzügyminisztérium decemberre várta.
4700 milliárd forinttal nőtt az államadósság a tisza alatt! Ez maga lesz a pokol!
Az államadósság 4700 milliárd forinttal nőtt a Tisza kormányzása alatt! Köszönjük tiszások!
Nincs több poszt2 összesen
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
