“Hamis zászlós művelet, provokáció. Utolsó kétségbeesett kampánypróbálkozás”. Zengett a balos sajtó azokban a napokban, amikor a Magyarországot földgázzal ellátó szerbiai gázvezeték közelében nagy mennyiségű…

Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Több poszt ugyanazokat az állításokat ismétli. Ezeket közösen ellenőrizzük: az itt látható ítélet mindegyik felsorolt posztra vonatkozik, és új információ esetén frissülhet. A posztok közzétételéről ember dönt.
Az ítélet létezik: a szabadkai bíróság 2026 szeptemberében egy év házi őrizetre ítélte a héttagú csoport egyik tagját, egy nyugdíjast, aki 500 euróért májusban robbanószerkezetes harci drónt szállított. Ez azonban nem a gázvezeték felrobbantásának ügyében született ítélet, és nem dönti el, ki tette a robbanóanyagot a vezeték mellé április 5-én, mire szánta, és volt-e valódi merényletterv; a szerb hatóságok mindezt még vizsgálják.
Időrend: a robbanóanyagot 2026. április 5-én, húsvétvasárnap, egy héttel a választás előtt találták meg, még az Orbán-kormány idején. A szerb védelmi minisztérium aznapi közleménye szerint a szerb hatóságok tiltott robbanóanyag-tartás és kísérleti diverzió gyanújával indítottak eljárást. Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanácsot, és a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá helyezték. Az akkori kormány tagjai Ukrajnára utaltak, Magyar Péter, a Tisza akkori elnöke pedig provokációról és április 6-án „olcsó színházról” beszélt. A későbbi fejlemények már a kormányváltás utánra esnek. A szerb ügyészség június elején rendelt el nyomozást, június 11-én a magyar határ közelében elfogták Danilo B.-t és Slobodan Đ.-t. Augusztus 31-én a szabadkai felső ügyészség hét gyanúsítottról tett közzé közleményt, szeptember 11-én pedig ítélet született D. A. ügyében.
A szabadkai bíróság ítéletéről a Szabad Európa Rádió október 6-án számolt be. Eszerint a korábban büntetlen nyugdíjas D. A. vádalkut kötött, és egy év házi őrizetet kapott, amelybe beszámítják az augusztus 6. óta letöltött őrizetet. Az ítélet szerint 2026 májusában, három másik személlyel együtt, 500 euróért teherautóval szállított egy robbanószerkezettel felszerelt, nagy hatótávolságú harci drónt, és május 29-én átadta az egyik gyanúsítottnak. A célállomást az anonimizált ítéletből törölték. Ezek a részletek és a héttagú csoportról szóló ügyészségi közlés helytállóan vannak visszaadva. A német sajtó orosz titkosszolgálati kapcsolatról szóló beszámolója is valós, a szerb hatóságok azonban ezt nem erősítették meg.
Az ítélet ugyanakkor nem a gázvezeték felrobbantásának tervéről szól. Az elítéltet egy másik, májusi szállítás miatt marasztalták el, tiltott robbanóanyag-szállításért. Az ügyészség augusztus 31-i közleménye szerint a csoportot az április 5-i lelet körülményeinek vizsgálata közben fedezték fel. A közlemény azonban nem mondja ki, hogy a hátizsákokat ez a csoport tette a vezeték mellé, és nem említi sem a gázvezetéket, sem a diverziót. Az ügyészség szerint a gyanúsítottak szerepét és az eszközök rendeltetését a további nyomozás tisztázza. Arra tehát nincs bírósági megállapítás, hogy a vezeték felrobbantását tervezték. Arra sincs, hogy ki helyezte el a robbanóanyagot. Az ítéletből ezért sem az nem következik, hogy a húsvéti riasztás megalapozott volt, sem az, hogy nem volt az.
Az ítélet tényeit egy olyan történetbe illesztik, amelyet az ítélet nem igazol. A német sajtóban felmerült orosz szál ráadásul nem azt az irányt erősíti, amelyet az akkori kormány sugallt, amikor Ukrajnát gyanúsította. Az orosz kapcsolatot ugyanakkor egyetlen hatóság sem erősítette meg.
„2026. április 5-én, húsvétvasárnap Magyarkanizsa térségében, a Magyarországot is ellátó gázvezeték közelében két hátizsákban mintegy négy kilogramm feltételezett robbanóanyagot és robbanószerkezethez használható eszközöket találtak. Vučić szerb elnök tájékoztatta Orbán Viktort, aki összehívta a Védelmi Tanácsot, a vezeték védelmét pedig megerősítették.”
A szabadkai ügyészség akkori közlése, a szerb védelmi minisztérium április 5-i közleménye és a sajtó egybehangzóan írja le a leletet. A Védelmi Tanács ülése után a vezeték magyarországi szakaszát katonai védelem alá helyezték.
„Magyar Péter húsvétkor provokációnak és „olcsó színháznak” nevezte az ügyet és az Orbán-kormány reakcióját.”
Április 5-én provokációról és hamis zászlós műveletről írt. Április 6-i videóüzenetében ezt mondta: „Amit látunk, az egy olcsó színház parvenü szereplőkkel.”
„A szerb hatóságok a nyomozás során héttagú csoportot derítettek fel, amely a gyanú szerint robbanóanyagot, robbanószerkezeteket és drónokat szerzett be, tárolt és juttatott el uniós országokba, és további eszközöket is lefoglaltak.”
A szabadkai felső ügyészség 2026. augusztus 31-én ezt közölte hét gyanúsítottról, tiltott fegyver- és robbanóanyag-előállítás, -tartás és -kereskedelem gyanújával.
„A csoport egyik tagját, egy korábban büntetlen nyugdíjast, 2026 szeptemberében vádalku után egy év házi őrizetre ítélték, mert 500 euróért, nagyjából 180 ezer forintért robbanószerkezettel felszerelt harci drónt szállított májusban.”
A Szabad Európa Rádió által megismert ítélet szerint D. A. szeptember 8-án kötött vádalkut, a bíróság szeptember 11-én ítélt. A szállítás május 29-én zárult. Az 500 euró mintegy 180–183 ezer forint.
„A német sajtó két másik gyanúsított lehetséges orosz titkosszolgálati kapcsolatáról írt, a szerb hatóságok ezt nem erősítették meg.”
A Spiegel és más német lapok Danilo B.-ről és Slobodan Đ.-ről azt írták, hogy orosz megbízásra, „egyszer használatos ügynökként” Németországban készíthettek elő robbantást. A Telex október 7-i beszámolója szerint a szerb hatóságok nem közölték, hogy ezt bizonyítottnak tartják.
„A korábbi, Orbán-kormány az ukránokat sejtette a gázvezetéknél talált robbanóanyag mögött.”
Szijjártó Péter akkori külügyminiszter április 5-én úgy fogalmazott, hogy az ukránok készíthettek elő terrortámadást, Orbán Viktor pedig utalt Ukrajna lehetséges szerepére. Ukrajna ezt tagadta.
„Ítélet született a gázvezeték tervezett felrobbantásának ügyében, ezzel kiderült, hogy Orbán Viktor húsvétkor nem riogatott.”
Az ítélet egy májusi drónszállításról szól, nem a gázvezeték elleni merényletről. Arról sem dönt, ki tette a hátizsákokat a vezeték mellé április 5-én. Az ügyészség augusztus 31-i közleménye a gázvezetéket és a diverziót nem említi, a robbanóanyag rendeltetését pedig még vizsgálják.
Nincs több poszt2 összesen
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.