Időrend: a 2021-es, LMBTQ-tartalmakat nevesítve korlátozó szabályokat az Orbán-kormány idején fogadták el, az Európai Bizottság 2022 decemberében perelt. Az Európai Unió Bírósága 2026. április 21-én, teljes ülésben a C-769/22. ügyben uniós jogba ütközőnek mondta ki őket. Ez kilenc nappal az április 12-i választás után, de még az Orbán-kormány hivatali idejében történt. A Tisza-kormány a T/680. számú javaslatot szeptember 14-én nyújtotta be. Az Országgyűlés október 13-án 139 igen és 51 nem szavazattal fogadta el, nemmel a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk szavazott.
A csomag két, tartalmilag független elemet köt össze. Egyrészt a kórházban rekedt gyermekről értesített gyámhatóságnak legkésőbb nyolc napon belül helyzetfelmérést kell végeznie, intézkedési tervet kell készítenie, majd haladéktalanul el kell indítania az eljárást. Másrészt a gyermekvédelmi, a reklám-, a média- és a köznevelési törvényből kikerülnek a születési nemtől eltérő önazonosságra, a nem megváltoztatására és a homoszexualitásra vonatkozó nevesített tilalmak. Az az állítás tehát igaz, hogy a törvényből kikerül a homoszexualitást népszerűsítő vagy megjelenítő tartalmak kiskorúak számára való elérhetővé tételének tilalma. A helyükre egy általános mérce lép: tilos a pornográf, az életkornak nem megfelelő, a szexuális erőszakot és manipulációt népszerűsítő, valamint a fejlődést súlyosan károsító tartalom.
Az iskolákra vonatkozó szabály nem szűnik meg, hanem átalakul. A köznevelési törvény 9. § (12) bekezdése szerint továbbra is figyelemmel kell lenni az Alaptörvény XVI. cikkére, és tilos a Gyvt. 6/A. §-ába ütköző foglalkozás. A javaslat indokolása szerint külső személy vagy szervezet továbbra is csak nyilvántartásba vétel után tarthat ilyen foglalkozást. Az, hogy a törvény „behozza a gendert az iskolákba”, a nevesített tilalom kivezetésének politikai értelmezése, nem a szöveg tartalma.
Az indítékról: a kórházban rekedt gyermekek ügye a javaslat indokolásában önálló, kiemelt célként szerepel. Az uniós ítélettel való összefüggést a miniszterelnök a benyújtás napján nyilvánosan elismerte. A két téma egy szavazásra vonása valós, és vitatható jogalkotási döntés. Az azonban semmilyen dokumentumból nem következik, hogy a csecsemőkről szóló rész csak az LMBTQ-szabályok leplezésére szolgálna.
Az ítélet időpontjáról: a Bíróság sajtóközleménye és az ítélet egyaránt 2026. április 21-i keltezésű. A „három nappal a választások után” fordulat ezért téves, a helyes időköz kilenc nap. Egy fideszes képviselő a szeptember 22-i parlamenti vitában maga is április 21-ét nevezte meg dátumként.