A vitatott dokumentum az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárságának körlevele, KÖF/25009-4/2026 iktatószámmal. Csak a KDNP 2026. október 2-i közleményében és a kapcsolódó videóban közölt képről ismert. A kép szerint a levél minden nemzetiségi, települési önkormányzati, magán-, felsőoktatási és egyházi fenntartású köznevelési intézménynek szól, tehát nem kifejezetten az egyházi iskoláknak. Hivatkozik a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényre: ennek 4. melléklete szerint a munkáltató által vezetett foglalkoztatotti alapnyilvántartásban szerepel a dolgozó „családi állapota”. Ezt a törvényt még az Orbán-kormány idején fogadták el. A levél a Háttér Társaság felhívására hivatkozva megállapítja, hogy a nyilvántartás és az adatlap „nem feltétlenül” felel meg a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénynek. Ezért „felhívja a figyelmet” a törvény betartására, és „kéri” a nyilvántartás felülvizsgálatát. A levélen látható keltezés a képi leirat alapján nem egyértelmű, ezért nem állítunk biztos dátumot. Az viszont biztos, hogy a 2026. április 12-i kormányváltás után, a Tisza-kormány idején született.
Az előírás tartalma nem új. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. § (6) bekezdése a Nemzeti Jogszabálytár szerint 2014. július 1. óta változatlan szöveggel hatályos. Eszerint a családi állapotot tartalmazó nyilvántartásokban a „házas” és a „bejegyzett élettárs”, az „özvegy” és az „özvegy bejegyzett élettárs”, illetve az „elvált” és az „elvált bejegyzett élettárs” megjelölésnek együtt kell szerepelnie. Kivétel csak az anyakönyv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás. A szabály egyházi fenntartóra vagy munkáltatóra nem tesz kivételt. A törvényt 2009-ben fogadták el, és a 2010–2026 közötti Fidesz–KDNP-kormányok egész idején hatályban volt. Az egyházi iskolák nyilvántartására tehát ugyanez a kötelezettség vonatkozott korábban is.
Ami 2026-ban történt: a minisztérium egy civil szervezet jelzésére emlékeztette a munkáltatókat egy régóta fennálló törvényi kötelezettségre. Az „egymás mellett feltüntetés” a törvény szerint egyetlen közös kategóriát jelent, például „házas/bejegyzett élettárs”. Így a nyilvántartásból nem derül ki, melyik jogintézményről van szó. A szabály csak a bejegyzett élettársi kapcsolatot érinti, a be nem jegyzett élettársi viszonyt nem. Ha valaki úgy fogalmaz, hogy a mostani kormány „már arra kötelezi” az egyházi iskolákat, akkor új, a kormány által bevezetett előírást sugall. Ez a döntő tény, a 2009 óta hatályos törvényi forrás nélkül hamis képet ad arról, ki és mikor hozta a szabályt.
Az, hogy a szabály sérti-e a vallásszabadságot vagy az egyházi autonómiát, jogi és politikai értékelés kérdése, erről itt nem mondunk ítéletet. Az viszont rögzíthető, hogy a körlevél nem tér el a törvény szövegétől. A minisztérium vagy a Háttér Társaság nyilvános reakcióját október 7-ig nem találtuk. Független hírportál sem dolgozta fel az ügyet: a beszámolók a KDNP közleményét veszik át.