Politikusok és influenszerek posztjainak elemzése mesterséges intelligenciával.
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
Több poszt ugyanazokat az állításokat ismétli. Ezeket közösen ellenőrizzük: az itt látható ítélet mindegyik felsorolt posztra vonatkozik, és új információ esetén frissülhet. A posztok közzétételéről ember dönt.
A beruházások visszaesése és a 2026-os gyárbezárások valósak, de egyik sem igazolja, hogy a befektetők Tisza-kormányba vetett bizalma omlott volna össze: a beruházások 2022 második fele óta esnek, a bezáró cégek piaci és vállalatcsoport-szintű okokat neveznek meg, a pénzügyi befektetők pedig a választás után rekordösszeget vittek magyar állampapírokba.
Időrend: a vizsgált állítások 2026. szeptember végén hangzottak el, a Tisza-kormány idején. Az ezekhez használható adatok egy része viszont átnyúlik a 2026. április 12-i kormányváltáson. A KSH augusztus 26-i gyorstájékoztatója a 2026. április–júniusi negyedévről szól, amelynek első tizenegy napja még az Orbán-kormány időszakára esett.
A beruházások csökkenése valós. A KSH szerint 2026 II. negyedévében a volumen 9,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, és szezonálisan kiigazítva 4,3 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. Ugyanez a KSH-idősor azt is mutatja, hogy a visszaesés nem 2026-ban kezdődött. A második negyedévek nyers éves indexe 2023-ban 86,4, 2024-ben 90,5, 2025-ben 92,6 volt, 2026 I. negyedévében, még teljesen a kormányváltás előtt, 99,5. A Portfolio augusztus 26-i elemzése szerint a 2022 második felében indult zuhanást az akkori kormány fejlesztési forráskivágásai, az uniós pénzek felfüggesztése, a gyenge exportpiacok és a romló üzleti környezet hajtotta. A csúcs óta a visszaesés 30 százalékos. Az mfor által idézett elemző a II. negyedévi gyengeséget a külső kereslettel, a szabad kapacitásokkal és az uniós források körüli bizonytalansággal magyarázta. Porcher Áron gazdasági államtitkár szeptember 22-én maga is a bizalom hiányaként értékelte, hogy a cégeknek csak 28 százaléka tervez beruházást. A gyenge beruházási kedv tehát a kormány saját megítélése szerint is valós gond, de a mutató évek óta tartó folyamatot tükröz.
A felsorolt gyárbezárások megtörténtek, okaikat azonban maguk a cégek nevezték meg. Az Electrolux 2026. április 22-i közleménye a stagnáló keresletre, az árnyomásra és az erősödő versenyre hivatkozott. A Telex szerint a tószegi Accell holland anyavállalata az európai kerékpárpiac elhúzódó visszaesése miatt indított csődeljárást. A WKW szóvivője szerint az autóipar gondjai miatt visszavont megrendelések okozták a győri bezárást. A bonyhádi zománcgyár már 2024-ben és 2025-ben is veszteséges volt. A G7 szeptember 21-i összesítése szerint a csoportos létszámleépítések az elmúlt öt év második legrosszabb szintjén állnak, ezek jelentős része azonban a korábbi kormányhoz kötődő médiacégeknél történt. Közben a foglalkoztatottak száma május–júliusban több mint 30 ezerrel nőtt a február–áprilisi időszakhoz képest.
A befektetői bizalom mutatói vegyes képet adnak. Mellette szól, hogy a GKI üzleti bizalmi indexe augusztusban csaknem 4 ponttal esett. A HIPA július 23-i közleménye szerint a beruházásösztönzési döntéshozatal hónapokig állt, mielőtt újraindult. A GKI szeptember 24-i felmérése szerint viszont az üzleti hangulat enyhén javult, a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése is javult. A konjunktúraindex júliusban négy és fél éves csúcson volt. A Reuters szeptember 23-i, a Deutsche Bankra hivatkozó beszámolója szerint a külföldi befektetők az év eleje óta 13,5 milliárd dollárt fektettek forintkötvényekbe, ebből 10 milliárdot a választás után. Ebből nem állapítható meg, hogy a beruházások visszaesését vagy a bezárásokat a Tisza-kormány iránti bizalomvesztés okozta volna. Ezt az ok-okozati állítást egyetlen elemzés sem támasztja alá.
„Magyarországon csökken a beruházási hajlandóság.”
A KSH szerint a beruházások volumene 2026 II. negyedévében 9,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, és 4,3 százalékkal az előző negyedévtől. Porcher Áron államtitkár szerint a cégek 28 százaléka tervez beruházást, 2014-ben 77 százalékuk tervezett. A visszaesés azonban 2023 óta tart, a II. negyedév első 11 napja pedig még a kormányváltás előttre esett.
„A kormányváltás után egymást követik a gyárbezárások és a leépítések.”
Az Electrolux jászberényi (kb. 600 fő), az Accell tószegi (kb. 400 fő), a bonyhádi zománcgyár (kb. 150 fő) és a WKW győri üzemének (470 fő) bezárása valós. A sárvári Flexnél a 2000 fős leépítés csak meg nem erősített értesülés. A KSH szerint május–júliusban a foglalkoztatottak száma 30 ezer fővel több volt, mint február–áprilisban.
„A befektetők Tisza-kormányba vetett bizalma megingott, és ez okozza a beruházások csökkenését, illetve a gyárbezárásokat.”
A bezáró cégek stagnáló keresletre, az autóipar gondjaira, illetve az anyavállalat csődjére hivatkoztak, kormányzati döntést nem neveztek meg. Az Electrolux tíz nappal a választás után jelentette be a bezárást. A GKI szeptemberi felmérésében a kiszámíthatóság megítélése enyhén javult. A külföldi befektetők a választás óta mintegy 10 milliárd dollárt fektettek forintkötvényekbe.
Félév alatt a Tisza 0 darab új beruházást hozott Magyarországra. Közben sorra zárnak be a gyárak. Kormányzati teljesítmény nincs, van helyette kávézás és adóemelés.
A gazdaság egyik legfontosabb tartóeleme a bizalom. A befektetők akkor hozzák Magyarországra a pénzüket, akkor indítanak beruházásokat és teremtenek új munkahelyeket, ha bíznak a jövőben és…
Nincs több poszt2 összesen
Az AI tévedhet! Az elemzést gép készíti: az ítéletet nem befolyásolja személyes meggyőződés, de az eredmény szubjektív is lehet.
